Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Aknai, Tamás: Szecessziós sajtógrafika

352 AKNAI TAMÁS ja körül

12 és a kétfajta díszítmény így egymás hatását gyengíti. De idézhetnénk Gara Arnold illusztrációiból, melyeket Keleti Artúr Angyali üdvözletéhez készített, vagy Móricz: Galamb papné és Szomory Dezső: Az élet diadala című könyveihez. De ezt a jelenséget látjuk feltűnni a Magyar Philosophiai Társaság folyóiratának címlapján, a Magyar Iparművészet címlap-tervein, belső díszítésein. Székely Árpád rajza (6. kép) eklektikus, geometrikusán kiegyensúlyozott vázra illeszti a vonagló indákból összefonódó körkörös léniákat, sarkokon palmettával megerősített alapot. A középen szimbolikus közhelyként felkelő Nap, és kígyók, gyökerek beszőtte koponya között hérosz-sisakos nőalak valamilyen mitológiai esemény megfejthetetlen interpretációja.

13 A morrisi hevület olyan lendülettel indította az alkalmazott művészeteket hivatásukra, hogy lehetetlen volt számonkérni a mértéktartást, azt, hogy elvontan hangsúlyozzák hordozójuk tulajdonságát, anyagiságát, témáját. „A szocialista művészetideálnak első kelléke, hogy alkotása az egész nép közös kincse legyen, ám ez csak akkor lesz lehetséges, ha elismerjük, hogy bármilyen emberi kéz alkotta munkának, melynek határozott formája van, s az a célja, hogy sokáig éljen; fontos, lényeges alkatrésze a művészet..." — hangzik az Art and Craft mozgalom jelszava, utópizmusának eleven hangsúlyozásával: „... a szocialista követeli, hogy adassék meg minden embernek azon munka elvégzésére a lehetőség, melyhez legjobban ért, nemcsak azért, hogy így a legkevesebb munkaerő vesszen kárba, hanem azért is, hogy így a munka a legnagyobb élvezetet nyújtsa,... képességeink, munkaerőnk gyönyörteljes módon való felhasználása egyúttal minden művészetnek is forrása és minden boldogság okozója, vagyis életünk célja."

14 Az érzelmi megalapozású művészet-teremtés vadhajtásait ez a hitvallás elnézi, a társadalmi méretű megnemértés ellenére a századforduló iparművészeti demonstrációin a „kor lelkének" megismerése jegyében tenyésznek a furcsa figurák Hokusait, Beardsley-t idézve. A teoretikusok a rajzkarakter általánosítást számonkérő viszgálatával a szimbolizmust támogatják:

15 „A rajz csak akkor sokatmondó, ha megtartja rajz-karakterét, nem akar utánozni plaszti12 A rajz környezetében semmi visszautalás nincs arra, hogy mi indokolja ilyen értelmű feltűnését. Magyar Iparművészet. 1898. 13 KISS József versei. Budapest. 1908. Illusztrálta Elek Artúr. 14 MORRIS, W.: Socialisme in Art. London. 1884. 25. 16 Az 1903-as Országos Metszetkiállítás katalógusának előszavában. kát,. .. addig rajzszerű valami, amíg olyan részleteket mutat fel, melyek a rajz eszközeivel (körvonalat értenek ezalatt) kiválóan kifejezhető." Az 1903-as Országos kiállítás metszetkatalógusa a plakátoktól az intim rajzok hatását kéri számon, terminológiájában a nem „művészies", túl „művészies" jelenti az értelmezést, e kifejezések alatt a túlfinomult formákat vagy ezeknek hiányát érti. A kritikai megközelítés az árnyékoltságban „piszkos" hatást lát, a betűformák lágyságában gyermetegséget vél felfedezni, a túlméretezett, evokativ hatású figurákban csupasz elrajzoltságot ítél el, és igen kevésszer figyel fel a kiegyensúlyozott folthatásra, a változatos és egyre változatosabb betűformákra, felszólító erőre. Sok — a mai pszichodeutikus formákat megteremtő — plakát maradt említés nélkül, így az 1898-as Thék Endre hirdette pályázat, melynek első díját, a L' affiche című plakáttal Vaszary János nyerte meg. Ezek a plakátok akkor jelentek meg az utcákon, amikor Párizsban Rippl-Rónai Munch-kal a Clot-féle kőnyomdába járt plakátot tervezni, nem sokkal Toulouse-Lautre sikerei után. De kiváló kvalitású plakát a Brázay és Társa Sósborszeszgyár pályázatára 1899-ben beküldött Pfeiffer Hermann-féle rajz is.

16 (7. kép) Ezeken a nyomdai úton sokszorosított termékeken nem az elvont elemekre esik a fő hangsúly, hanem a termék jó tulajdonságaira. A kifogások, melyek a táblaképfestés kánonját kéri számon a plakátoktól; mindenütt egyformák: merevek az alakok, helytelen a vonal és légperspektíva szerkesztése, fény-árnyék hiánya, modellálás hiánya, stb.

17 A grafikus díszítő megoldások a forradalmasodó csomagolástechnika, vizuális kommunikáció eszközei is lettek, „elszakadás" okozta jegyeikkel biztosították a figyelem felkeltését. Az elszakadásban jelen kellett lennie a kor levegőjében dúsan tenyésző finomkodásnak, külsőségekkel helyettesíthető arisztokratizmusnak, de a művészeti konzekvenciák lassan letisztultak, mert propagátorai az ipari ösztönzéseket nagyobbra tartották, mint a termék „mű"-szerűségét. A művészi lényeg megragadásának eszközéül — mint a reneszánszban a disegno — elsősorban a rajz kínálkozott a szecesszióban is, néha kinetikus elméletekkel társítva. Az új vonal 16 A Magyar Iparművészet színes reprodukcióját hozta 1899. XIV. tábla. 17 A Lautrec és Cheret-műhelyből kikerülő plakátokat is tartózkodással fogadta az Art et Decoration, még 1899-ben is. Puvis de Chavannes plakátja azért érdekes a lap szerint, mert a Szent Genovéva figura alá „éjszaka nem rajzoltak semmi indecenset..."