Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). Részlet az életmű monografikus feldolgozásából

340 HÁRS ÉVA ' 4 jutottam (egy-két éve) oda, ahol készül a piktúra. El fogom küldeni azt a füzetet, ahol magyar rajtam kívül Beöthy szobrász barátom. Nem könnyű dolog oda bekerülni •— nem kell nekik sem Léger, Ozenfant, és sok más igen kiváló ember. 50—40 festő és szobrász — az egész világból kikeresve, ez máris egy program."

16 Az „Abstraction-Création" nevet viselő csoport 1931-től az elvont művészet hivatalos fóruma volt Párizsban. A társaság neve alatt évente (1931—1936) megjelent folyóirat a művészi alkotások publikálása mellett tagjainak elmé'íeti írásait, a modern művészetről szóló fejtegetéseit, megállapításait is közölte. Kiállításaikkal nemcsak Párizs, de Franciaország határait is hamarosan átlépték. A csoport összetételében erősen nemzetközi volt, ez a tény eleve biztosította a környező országok művészi centrumainak érdeklődését és kapcsolatát. Az Abstraction-Création célja a tiszta művészi szándék érvényesítése volt. Elszigetelte magát minden kereskedelmi érdektől, feladatának a nonfiguratív művészet manifesztációinak szervezését tekintette. Martyn a csoport elvi programján belül meghatározta a maga sajátos útját, tartalmi és formai alkotó módszerét. A technikai tudás birtokában volt, feladatának most már a felgyülemlett számos élmény, emlékkép művészi realizálását, mind teljesebb festői kibontakoztatását tekintette. Társai, barátai önálló bemutatkozásra, kiállításra ösztönözték, de ezt Párizsban még nem tartotta időszerűnek. Amikor itt egyfelől arra hivatkozott, hogy műveivel „nem kész", másfelől súlyt helyezett arra, hogy Budapesten ismerjék nevét, munkásságát. 1934-ben, elfogadva a KUT meghívását, Czóbel Bélával rendezett gyűjteményes kiállítást a Frankéi-Galériában.

17 Itt azonban nem olajfestményekkel szerepelt, hanem krétarajzokkal. A bemutatott harminc lap így is feltűnést keltett, a látogatóközönség még a KUT kiállításainak sorában is merészen újnak vélte azokat. Talán éppen ezért — a párizsinál konzervatívabb budapesti műkritika és vizuális szemlélet miatt — az utóbbi évek nagy, színes absztrakcióit nem hozta magával. Ezekkel párizsi kiállításra várt. Budapesten viszont a modern szemléletű művészek közös kiállítását szervezte. Már 1935-ben egy fiatalokból álló magyar festőcsoport összehozásán fáradozott, részben Párizsban, részben Budapesten élő művészek részvételével. Kiállításaikat évente ismétlődően 16 Martyn Ferenc levele Párizsból Török Lajoshoz Pécsre, 1934. I. 7. Az említett füzet az Abstraction-Création 5. száma, (1936. évf.) amelyben Martyn Ferenc két kompozíciójának reprodukciója jelent meg. (17. 1.) 17 Meghívó. Kelt: nov. 1. (1934) Szerző tulajdona. kívánta megrendezni.

18 Egyelőre azonban még önmagával is elégedetlen volt. Az AbstractionCréation csoport közös zürichi és varsói kiállítására, az Artistes Musicalités művészeinek prágai és bécsi kiállítására csupán egy-egy művet küldött s a Galerie Pierre meghívását is elodázta : „A Galéria már karácsony körül szeretné rendezni egyéni kiállításomat — de az anyag, noha halad és fejlődik, még nem kész." — írta 1935. szeptember 28-i levelében. — Ha nem ismernők Martyn azóta megtett életútját, melynek során mindenkor tartózkodott a nyilvános szereplésektől — csodálkoznánk a kiállítást évekig halogató magatartásán. Hisz művészi stílusa az 1934— Íí5-ös években teljesen kiforrott és megállapodott. A kubizmusból indult geometrikus tér- és formaszerkesztése ekkorra mozgalmasabbá vált. Az 1936—39 között készült nagyméretű absztrakt festményei pedig már az előképektől elszakadt, önálló martyni formanyelv alkotásai. (VII—XI. táblák) — Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy e művek a maguk korában is egyenrangú értéket képviseltek az AbstractionCréation társaság többi tagjának akkor készült s azóta ismertté és többszörösen elismertté vált alkotásaival. Martynnak e korai műveiben mindazok ci SclJ átosságok fellelhetők, amelyek festészetének alapvető ismérveit mindmáig meghatározzák. Az egyik ilyen sajátosság — s ez egyben a nonfiguratív francia iskolától is megkülönbözteti ;

— a természetre való visszahivatkozás, a látott élmény transzponálása. A spanyolországi utazásokra, dél-francia tengerpartra utaló kompozíciókon vitorláshajók, halak, madarak formációit ismerjük fel. Az elvonatkoztatás e fokán létrehozott formációk a martyni oeuvre-n belül sajátos jelképrendet teremtettek, amelynek egyes motívumai az évek során a különböző művekben visszatértek. A másik jellemző tulajdonság, ami már a Párizsban készült alkotásokon szembetűnő: a komponálás „épített" rendje, a színek és formák számított variációjával, azok egymásrahatásával alakított tér. Amennyire a természettel való szorosabb kapcsolat hazai örökség, úgy a színekkel és síkokkal számítva építő komponálás a francia iskola festői módszere. Martyn azonban nem tudta maradéktalanul elfogadni a franciák hűvös logikáját. Képeinek tüzes színvilága, az egymást metsző 18 Martyn Ferenc levele Párizsból Török Lajoshoz Pécsre: 1935. máj. 10. „...én egy újabb és fiatalabb csoport összeállításán is dolgozom — ebben az irányban már Budapesten tárgyaltam egy-két fiatalabb emberrel, ugyanúgy itt. A dolog elég jól áll, értem alatta, hogy kisszámú csoport megalakítása könnyen lehetséges, ami évente egy nívós kiállítást jelentene Bp-en. (Fölösleges megjegyeznem, hogy a modern piktúráról van szó.")