Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - Sarosácz, Gy.: Baranyai délszláv népszokások III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél

BARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK 287 Minden lakodalmi funkciót betöltő személy részére külön népdalt énekeltek, amely bizonyos időhöz volt kötve: U naSeg кита vincenoga, A mi esküvői kománknak, (násznagy) Zlatan golub na ramenu stoji, Arany galamb a vállán áll, Volim кита neg zlatnog goluba, Szeretem a komámat, mint az ax any galambot. Golub biti pa cu odletiti, Galamb lennék és elszállnék, Ja éu s kumom rujno vino piti, A komával vörös bort fogok inni, Sretan bio ko se ozenio! Boldog legyen, aki megnősült! Jos sretnia koja se dovela! Még boldogabb, aki férjhez ment! (Mohács) Lakodalom másnapján a horvát hívogató kezében egy ostorral a falu utcáján végig a násznép kíséretében a vőlegénytői a menyasszony házáig egy kakast.hajtottak végig, amelyet viszsza érve a lakodalmas házhoz, levágták és megsütötték. A szerb lakodalomban a hívogatónak ajándékozott kakast földbe ásták és a játékban részt vettek szemeit bekötötték és botot adtak a kezébe, amellyel azt el kellett találni, s végül megsütötték. A kosárban hozott ételt (kravalj) csak a szerbeknél találjuk. A fiataloknak szánt ajándékot a kosár tetejére rakták. Az ajándék átadása csak humoros szöveg kíséretében történt. A sároki szerbek a menyasszonyi táncnál táncolni szándékozó elé kispárnát tettek, amelyre letérdepel1. Szerb menyasszony és vőlegény az 1930-as évek táján tek. A horvátoknál az ajándékot a vőfély mutatta be. Valamennyi délszláv népcsoportnál a menyasszony köteles volt az egész násznépet gazdagon megajándékozni. Az ajándékozás tárgyát (ing, díszkendő stb.) és sorrendjét mindig az anyós határozta meg. A lakodalmat néző horvát közönség közé az érkező menyasszony pogácsát szórt szét. A szerbeknél kalácsot és bort osztottak. Éjfél körül a horvátok „gombát" (tojásrántottát) sütöttek és azt a násznép között árulták. A fiatalok a padlásra vagy kamrába mentek aludni. A menyecske öltöztetésében a főkötőt jól felkötni tudó menyecske és a férj testvérének a felesége segédkeztek. A lakodalom mindig a násznagy hazamenésével ért véget. Az após lábait az új menyecske a szokás szerint több hónapon át mosta. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A halál előjeleit a horvátoknál és szerbeknél is megtaláljuk. Az álomban jelentkező: kenderáztató, a kötény vízben történő elvesztése, a kisnyúl agyonlövése, ha megboldogultat visznek, ha az asztal nem engedelmeskedik a házigazdának -— halált jelent. A karácsonyi asztalon felborult fenyőfa, különös hangon síró macska, a megboldogult helyére való leülés, a szoba falán könnyező feszület, a fegyver önmagától történő elsütését — halálnak tekintették. Az éneklő tyúkot Te kell vágni, mert különben halált hoz э házhoz. A halál előkészülete valamennyi etnikai csoportnál azonos volt. A családfő halála előtt, a családközösség tagjait magához hivatta és jelenlétükben az Istennek az áldását kérte rájuk. A bűn meggyónása pravoszlávoknál (szerbek) csak abban az esetben történt, ha a megboldogult nagy bűnt követett el és kéri annak meghallgatását. Az égő gyertya kézbeadására az ismert magyarázatokon kívül azért volt szükség, hogy a lélek megvilágított úton távozzon a mennyországba. A halál beállta után az álat felkötő szalagot a szerbeknél annak kellett elvágni, aki azt felkötötte. A horvát falvakban a felkö-