Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Természettudomány - Horvát, A. O.: Újabb adataok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek növényföldrajzi vázlata)

UJABB ADATOK A MECSEK GEOBOTANIKAI ISMERETÉHEZ 21 ban, Montenegróban és Albániában található a Balkánon. Míg a Trigonella gladiata és Orobanche nana a Balkán mediterrán vidékén élnek, de nem il­lyr fajok, mert az egész Balkánon megvannak és más mediterrán tájakon is, tehát eumediter­rán flóraelemek. Ugyanezt lehet elmondani a Medicago orbi­cularisról is, mely a mediterrán, balkáni tájak kultúrába fogott vidékein él; tehát valószínű, hogy behurcolás nálunk. Míg a Lunaria annua ssp. pachyrrhiza, mely a Mecsekben Pécs mellett is megvan szőlők men­tén, a Fekete-hegyen Villánynál antropogén mó­don zavart, ültetett akácosban fordul elő töme­gesen, szintén elterjedt az egész Balkánon is. Tehát kevés fajtól eltekintve (Colchicum hun­garicum. Festuca dalmatica) a Vülányense jel­lemző, az ország északibb részét el nem érő fa­jai főleg balkáni, eumediterrán és nem illyr fa­jok. Tehát a Vülányense a Balkánnak egy me­diterrán exclavéja a magyar földön. A Dél-Dunántúl fentiekben ismertetett két balkáni exclaveján kívül van még alpesi és kár­páti praeflóra is a pannóniai flóratartományba beékelődve. Egyik a Stiriacum (Alnus viridis, Picea, Larix, Abies, Alchemilla xanthochlora, Pyrus austriaca, Gentiana asclepiadea, Arnica montana, Polygala nicaeensis), mely a Kel et-Al­pokkal rokon, míg északon Carpaticum flóra­tartomány kassai flórajárása (Cassovicum) ta­lálható; a Stiriacummál közös fajai: Matteucia struthiopteris, Dichasium complanatum, míg a Lycopodium annotinum a Vendvidékkel határos Örséggel közös elem. Lonicera nigra, Thlaspi jankae ssp. schudichii a Coronüla elegánssal és Dentaria glandulosával jellemző a Cassovicum­ra, bár a 2 utóbb említett faj délebbre is húzó­dik. Egyébként Délnyugat-Dunántúl még nem em­lített jellemző fajai közül eljutnak a Mecsekig: Lycopodium clavatum (+), Calluna vulgaris cult. (igen ritka, újabban került elő egy pár tő a Ja­kabhegyen, illetve permi homokkövön Luzulo­Fagetum-Ъап), Tamus communis, Aremonia agri­momoides, Vicia oroboides és Erythronium (e hét utóbbi faj a Zselic baranyai széléig jut csak el), VerbaScum pulverulentum, Lonicera caprifoli­um, Ruscus hypoglossum, Bromus vülosus (rigi­dus), Carpesium wulfenianum, Dianthus gigan­teiformis, etc. Tanulságos a Mecsek és a Bakony, valamint a Balaton-felvidék flórájának és vegetációjának Összehasonlítása. (Fekete, 1964.) Mindkét hegységben terem: Ruscus aculeatus, R.uscus hypoglossum, Doronicum orientale. A felsorolt fajok megtalálhatók a Mecsekben és a Keszthelyi hegységben egyaránt. Viszont a Me­csekből hiányoznak a Keszthelyi hegység jel­lemző fajaiból: Ophrys fuciflora, Leontodon inca­nus, Daphne laureola, Cimifuga foetida, Sorbus kis taxonok, Dianthus serotinus, Seseli leucos­permum, Draba lasiocarpa, Biscutella laevigata, Poa badensis, Daphne cenorum, Primula auri­cula ssp. hungarica, Polygala amara, Phyteuma orbiculare, Coronüla vaginalis, Thaliotrum pseu­d.ominus; karsztbokorerdő fajaiból: Coronüla emerus, Garex halleriana; molyhos tölgyesből: Oryzopsis virescens; Fago-Ornetumból: Festuca amethystina, Carex alba. Mecseken nem terem, a Szentgyörgyhegyen található Cheilenthes (No­tolaena) marantae, a Badacsonyon és Somlón termő Orobanche hederae, továbbá a bazalthe­gyek flórájából: Physocaulis nodosus, Alyssum saxatile, Sa,xifraga aizoon. A Balatonfelvidék flórájából a Mecseken hiányzik: Scilla autumnalis, Vicia sparsiflora és Sternbergia colchiciflora. Bakonyalján,Zala(Sa­ladiense) jellemző fajai közül a tőle keletre fek­vő Mecseket már nem érik el a következő fajok: Euphorbia angulata, Gentiana austriaca, PuU monaria angustifolia, Buphthalmum salicifoli­um, Trollius, Hemerocallis, Primula farinosa, Crocus heuffelianus, Senecio ovirensis, Carex hartmanii, Asphodelum albus. Északi-Bakony jellemző fajai a Mecsekkel szemben: Ribes alpi­num, Epipogium, Botrychium multifidum, Cir­sium rivulare, Huperzia (Lycopodium) selago, Equisetum silvaticum, Dryopteris dilatata, Al­chemilla vulgaris ssp. acutangula, Rubus-fajok, Corydalis fabacea, Stipa bromoides. Déli-Bakony különlegességei, melyek a Mecsekből hiányoz­nak: Hypericum barbatum, Hieracium auricu­la. Centaurea pseudophrygia, Taxus baccata. Végül a Keleti-Bakonyban termő fajok közül hiányoznak a Mecsekből: Allium victorialis, Carduus glaucus, Scutellaria columnae. Viszont meglehetősen hasonló jellegű a Mecsek és Ba­kony vegetációja, főleg a következő növénytár­sulások összevetéséből ez állapítható meg: Coti­7io-Quercetum, Orno-Quercetum, Festucetum, Quercetum petraeae-cerris, Fagetum, Filagini­Vulpietum, Aegopodio-Alnetum, Petasitetum hybridi. összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a Me­csek és a Bakony vegetációja, főleg az erdei nö­vénytársulásaik, meglehetősen hasonlóak. Nö­vényszociológiai tekintetben főleg a dolomitlaké íüves növénytársulások és a láprétek mutatják v. különbséget a Bakony és a Mecsek vegetáció­ja között. Florisztikai tekintetben a dolomitlakó relik­tumfajok és az alpokalji hatást mutató közép­európai fajok azok, amelyek a Mecsekből hiá­nyoznak, ezek helyett azonban a Mecsekben, a már említetteken kívül, a következő, főleg dél-

Next

/
Thumbnails
Contents