Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Gungl, Ferenc. A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948)

200 GUNGL FERENC munista Párt vezetői és a koaliciós pártok vezetői között nyilt viták bontakoztak ki. A reakciós elemek állandóan tüzelték a falu közvéleményét a kommunisták ellen. Egyes községekben a kommunista agitátorokat fizikailag bántalmazták, és néhány párthelységre bombákat is dobtak.

16 A reakció elleni harcban jól vizsgáztak az agitátor csoportok, befolyásuk mindinkább kiterjedt a falusi tömegek nagy részére. A parasztok szimpatizáltak a párttal, és közülük többen beléptek — Belvárdgyulá, Vasas, Hird, Üjpetre, Vókány, Siklós, Pécsvárad községekben — a Kommunista Pártba. A szászvári szénbányász falu járók ,,.... Tófű, Szalatnak, Köblény, Maroc, Egyházaskozár, Bikal, Mágocs, Szárász, Hajmás falvakban megalakították a Kommunista Párt helyi szervezeteit, s ahol már volt, ott nagymértékben növelték a kommunista párttagság összlétszámát..." —- A pártszervezetek szervezeti és politikai megszilárdításában nagyon sokat tettek a szénbányász kommunista agitátorok. Rendszeresen felkeresték a patronált falusi szervezeteket, közösen bírálták el a pártba való jelentkezők közül kik méltóak, hogy a pártot erősítsék. Személyes közreműködésükkel tartották meg kéthetenként a párttaggyűléseket, pártnapokat és falugyűléseket. Az agitátorok voltak a pártszervezetek szeminárium vezetői, s lényegében a ,, ... mindenes szerepét játszották . .,"

17 A Kommunista Párt III. kongresszusa behatóan foglalkozott a falu járó mozgalommal. A kongresszusi beszámoló megállapította, hogy a falu járó mozgalom megtette az első lépéseket, s nagy szolgálatot tett a munkás- paraszt szövetség kialakításának útján. Növekedett a város és falu között a harmonikus kapcsolat nemcsak politikai tekintetben, hanem a munkás és a paraszt emberek között egy életre szóló barátság is szövődött. A kongresszus elhatározta, hogy a magyarországi falu járó mozgalmat általánosítani kell, minden nagyobb ipari körzetben stabil, politikailag megbízható kommunistákból növelni kell a falujárók összlétszámát. „ . . . A dolgozó nép napi érdekeinek védelme és felkarolása kérdésében az egész pártban komoly fordulatot kell végrehajtani, hogy az apró munka pártszervezeteink mindennapos rendszeres munkájává váljék, erősítse pártunkat és a dolgozó tömegek kapcsolatát és megszerettesse pártunkat a néppel.. ."

18 16 B. Nagy Gusztáv visszaemlékezése. u Gyorsok István, Pekarek Géza, Sziklai József és Szabó Pál visszaemlékezései. 18 1946. szeptember 29-én a K. P. III. kongresszusán elhangzott beszámoló alapján. 1946. október havában a Kommunista Párt Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a helyi falu járó mozgalom helyzetével és meghatározta a további feladatokat. Az értekezlet egyhangúlag megállapította, hogy Budapest után Pécs városában jöttek létre első ízben kommunista falu járó agitációs csoportok, s az agitátorok példamutató munkájának köszönhető elsősorban, hogy növekedett a párt befolyása a parasztok soraiban. A baranyai és pécsi falujáró mozgalom egységes szervezeti keretek között működik, s a csoportokban a kommunita agitátorok összlétszáma állandóan emelkedő tendenciát mutat. A tömegpolitikai munka színvonalának emelése érdekében szükséges, hogy az agitátorok pártiskolai, vagy agitátorképző iskolai végzettséggel rendelkezzenek. Csak azokat a kommunista agitátorokat lehet falura engedni, akik megismerkedtek a marxizmus-leninizmus elméleti kérdéseivel és ismerik a Kommunista Párt általános irányelveit, s képesek a párt politikáját a gyakorlatban érvényre juttatni. Mivel egyes falu járó agitátor csoportok között még nagy különbségek vannak, nagyon sok ipari munkás a falu járó mozgalomban ismerkedett meg először a kommunizmus tanaival, ezért szükséges a falujáró csoportok szervezeti és irányító munkájában változásokat eszközölni. A falu járó mozgalmat a lehetőségekhez képest egységes mozgalommá kell fejleszteni a megyében, az elmaradt agitátor csoportokat fel kell • hozni a legmagasabb politikai szintre. Ennek érdekében a megyei végrehajtóbizottság létrehozta a falu járó bizottsági titkári funkciókat, a megyei, pécsi és a szénbányászat területén működő falu járó csoportok irányítása érdekében. Ezt követően hozzáfogtak a baranyai és pécsi falu járó csoportok átszervezéséhez. A baranyai szénbányász kerületben lévő 5 párttitkári, körzetben hoztak létre agitációs csoportokat, mégpedig Mecsekszabolcs-bányatelep, Erzsébettelep, Pécsbányatelep, Borbálatelep, Pécsújhegyi Erőmű, Pécsújhegyi Szőlőhegy, Pécs—Gyáfváros, Bányaigazgatóság, Vasas-bányatelep, Somogybányatelep, Hosszúhetény, Hird, Komló, Mánfa—Pécsbudafa, Szászvár, Császta, Nagymányok, Váralja és Máza községekben, illetve Pécs város területén a gyárakban és a lakóterületi Kommunista Párt szervezeteiben. Amikor az agitátor csoportok szervezeti rendszere kiépült, hozzáfogtak az agitátorok eszmei és politikai kiképzéséhez. Az agitátorok a pécsi Központi Pártiskolán, Mecsekszabolcson és Pécs városában tevékenykedő szénbányász pártiskolán, valamint a rendszeresen megtartott agitátorképző iskolákon tanulták a marxizmus—leninizmus alapvető elméleti kérdéseit és ismerkedtek meg