Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Gungl, Ferenc. A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948)

196 GUNGL FERENC nista Párt ünnepi taggyűléseken emlékezett meg Magyarország felszabadulásáról. A Pécs—Gyárvárosi Kommunista Párt taggyűlésén Abelovszky Antónia megtartott beszámolójában elmondotta, hogy személyesen harcolt a szovjet hadseregben a fasiszták ellen, s segített felszabadítani hazánkat, kérte a jelenlevőket, hogy a párt politikája szellemében dolgozzanak, hogy a Szovjetunió példája nyomán hazánkban is győzedelmeskedjen a szocialista forradalom. Javasolta, hogy a pécsi kommunisták minden évben ünnepeljék meg azt a napot, amikor az ország felszabadult a fasizmus járma alól. A felszólalók közül valaki javasolta, hogy április 6-án tartsanak egy tüntető felvonulást a felszabadulás örömére. A pártszervezet követeket küldött a szénbányász kommunista szervezetekhez, s mindenütt megszervezték a tüntető felvonulást. Április 6-án a szénbányász és ipari kommunista munkások mellett megjelentek a Kommunista Párt helyiségeiben a dolgozó parasztok és az előre megadott időben indult el mintegy 5000 ember Szászvár, Komló, Mánfa-—Pécsbudafa, Hosszúhetény, Somogy, Vasas, Hird, Bogád, Romonya, Nagykozár, Pécsújhegy, Pécs—Gyárváros, Meszestelepről, hogy a mecsekszabolcsi Hősök terén emlékezzen meg a felszabadulás napjáról. Amikor a munkás és paraszt tömegek a Budai-vámhoz értek, egy egységes menetoszlopot képeztek, elől menetelt a vasasi bányászzenekar és a kommunista pártszervezetek vezetői. A zenekar után katonás rendben, kéz a kézben szorosan összefogva ment a tömeg, egyszer csak elkezdett a zenekar játszani, a tömeg lelkesedése határtalan volt, mindenki énekelt, ,,a proletár áldozat a vér" lassan ünnepélyesen szállt a dal a magasban, hogy szerte vigye a felszabadult hazában a kommunisták tüntető felvonulását. Amikor a zenekar elcsendesedett., a tömegben alkalmi szónokok jelszavakat kiáltoztak: „Veszszenek a fasiszták!, Munkát, kenyeret, fasisztáknak kötelet!, Földet a parasztoknak!, Éljenek a kommunisták!, Éljen a dicsőséges Vörös Hadsereg!" A Hősök-terén találkoznak a tüntetők. A párt vezetői beszéltek a fasizmus brutális kegyetlenkedéseiről, a szénbányász mártírok hősies harcairól, a Szovjetunió szerepéről a háború befejezése után, Magyarország újjáépítéséről. 1945. május 1-én a koalíciós pártok élén a Kommunista Párt vezetésével mintegy 30 000 munkás és paraszt vonult fel Pécs város utcáin, hogy a Tűzér-utcai sportpályán meghallgassák az előadókat, akik méltatták a nemzetközi munkásosztály harcos seregszemléjének történetét, s felszólították a megjelenteket, hogy egységes akarattal fogjanak hozzá a népi demokrácia felépítéséhez. 1945. május 29-én Pécs városában ünnepi hangulat uralkodott, már kora reggel a szénbányász zenekarok ébresztőt fújtak, s minden ipari munkás, szénbányász kommunista a pártszervezetek helyiségeiben gyülekezett. A várost körülvevő mezőgazdasági körzetekben a falusi kommunista pártszervezetek tagjai is felültek a szekerekre és Pécs felé közeledtek. A város különböző pontjain találkoztak a munkások és parasztok és így vonultak fel a kommunista gyűlés színhelyére, a Széchenyi térre. Itt megjelent mintegy 20 000 ipari munkás és paraszt, akik előtt beszámoltak a párt Központi Vezetőségének tagjai a Kommunista Párt első országos értekezletéről. A tömeg kitörő lelkesedéssel vette tudomásul a kommunisták elképzeléseit, s hangos kiáltásokkal nyugtázták a szónokok szavait. A munkás- paraszt gyűlés végén az Internacionálé hangja kíséretében vonultak el a párt vezetői előtt, hogy ugyanazon az útvonalon, ahonnan jöttek, visszamenjenek a kommunista pártszervezet helyiségeihez. A pártszervezetekben tovább folytatódott a hallottak értékelése és a pártszervezetek vezetői nyomban hozzáfogtak a kommunistákkal együtt a feladatok megvalósításához.

1 A kommunisták falu felé végzett agitációs munkája 1945. nyarán más formákat öltött. A párt baranyai és pécsi vezetői elhatározták, hogy ipari munkásokból és szénbányamunkásókból 8—10 tagú kommunista agitátor brigádokat szerveznek és azokat a falvakba küldik politikai munkát végezni. Az agitációs brigádok többsége eleinte szénbányászokból verbuválódott. Az agitátorok felkeresték a községekben lakó, de a szénbányaüzemben dolgozó bányásztársaikat és azokkal közösen fogtak hozzá a politikai munkához. Eljártak a gazdakörök, kultúregyesületek rendezvényeire, itt felszólaltak és a Kommunista Párt politikáját népszerűsítették. Az agitátorok falugyűléseket is szerveztek, ahol rendszerint a munkás- paraszt összefogásról beszéltek. Ezek a kezdeti kísérletek nem minden esetben jártak eredménnyel, mert a falusi reakciós elemek több ízben megzavarták az előadókat, sőt előfordult, hogy fizikailag bántalmazták őket. Mindezek ellenére a munkások és a dolgozó parasztok között nap mint nap szövődtek a baráti kapcsolatok nemcsak a politikai életben, hanem egyéb területeken. A munkások és a parasztok csereakciókat is lebonyolítottak. A munkások falura vittek szenet, cipőt, ruhát, petróleumot, ezért a parasztok adtak kenyeret, húst, lisztet, burgonyát, kukoricát és bort.

2 Ez a falujáró mozgalom még nem terjeszke1 Üj Dunántúl 1945. február 27., 1945. április fi., 1945. május 3., 1945. május 29. 2 Gregor Sándor, Gyorsok István, Józifek János, Pekarek Géza, Sziklai József, Szabó Pál és Stier