Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Természettudomány - Horvát, A. O.: Újabb adataok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek növényföldrajzi vázlata)

UJABB ADATOK A MECSEK GEOBOTANIKAI ISMERETÉHEZ 19 vényföldrajzi altartományról : „Insofern nimmt die Nordostillyrische Unterprovinz eine Übergangsstellung zur Pannonischen Provinz und zur Danubischen Provinz ein." Egyébként az Illyricumon belül is vannak tekintélyes, nagy, kontinentális, tehát nem szubmediterrán-montán, azaz nem illyr jellegű területek Fukarek (1961, p. 91. Mitteilungen des ostalpin-dinarischen Sektion. Diskussion.) szerint: ,.Das Gebiet zwischen der Save und Drina liegt weit entfernt von der Adria, so dass es kein ausgesprochenes illyrisches (submediterranmontan) Gebiet ist. Das ist ein Kontinentalgebiet, das nicht Gemeinsames mit den illyrischen Waldverhältnissen hat." „A Zákány—

örtilos alatt húzódó dombsor a Dráva bal partján, mint említettük, már valóban mindenképpen a nyugat-balkáni flóratartomány (Illyricum) területére benyúló, elszigetelt darabjaként fogható fel. Ezt indokolja számos faj elmaradása mellett olyan balkáni és atlantimediterrán fajok megjelenése, melyek hazánkban csak itt fordulnak elő, vagy itt gyakoriak és másutt igen ritkák: Anemone trifolia, Arum italicum, Lamium orvala; és a minden bizonynyal előfordult, ma már sajnos, kipusztultnak tekinthető Ostrya carpinifolia, a természetes környezetben csak itt élő Crépis taraxacifolia. (Ide kell még venni a Peucedanum verticillaret is, mely kitűnő illyr faj, amint azt a Karavánkában való kiszállásaimkor Aichingerrel együtt észleltük. Horvát A. O. megjegyzése.) Előfordul egy pár dealpin, montan elem is, mint pl. Doro7. A Digitalis lanata, balkáni növényfaj areatérképe [Werner nyomán] A Drávától északra való őshonossága vitatott 8. Jugoszlávia vegetációtérképe [Slavnic-Kovacevic nyomán] A szerzők elgondolása szerint mélyen Szerbiában még érvényesül a pannóniai, szubkontinentális vegetáció besugárzása nicum austriacum, Trollius europaeus, Selaginella helvetica. A kis terület balkáni jellegét kidomborítják hazánkban csak itt előforduló édesvízi medúza és két nagytermetű, jellegzetes illyr csigafaj. (Az édesvízi medúzát Buchert Ádám azóta másfelé is megtalálta. Horvát A. O. megjegyzése.) E terület hasonló balkáni exclave-ként fogható fel, mint a Villányi-hegység, számos sajátos balkáni vagy balkáni rokonságú, illetve mediterrán növényével (Ranunculus psüostachys, Trigonella gladiata, Medicago orbicularis, Cynanchum fuscum ssp. pannonicum, Digitalis ferruginea, Orobanche nana, Lunaria pachyrrhiza, Colchicum hungaricum, Festuca dalmatica, Arum itálicum etc.)" [Idézet Károlyi—Pócs művéből.] E fajok közül a Medicago orbicularis előfordul északabbra is hazánkban; ugyanígy a Cynanchum fuscum ssp. pannonicum és Arum itálicum (?) is, bár ennek rendszertani helyzetével még foglalkozni kell, mert tranzitus jellegű az Arum maculatumnak bizonyult. [Vö. Terpó András ilyen irányú kutatásaival.] Kétségtelenül a Villányi-hegység is ilyen exclave, mint Örtilos vidéke, vagy a Vendvidék, mely a kelet-alpesi flóratartomány (Noricum) stájer flóratartománynak (Stiriacum) magyarországi nyúlványa. Örtilos vidéke tehát az Illyricumhoz tartozik, mint flóratartomány őrtüosense nevű flóravidéke (nomen novum, Horvát, 1968).