Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére

188 KOMANOVICS JÖZSEF nyilasmozgalmat, melynek hatalomra juttatását — korábbi súrlódásaik és ellentéteik ellenére — megkönnyebbüléssel és elégtétellel fogadták, hatalomátvételükhöz pedig tevékenyen hozzájárultak.

51 Az utolsó percig eszelősen kitartottak Hitler mellett, — mint a Deutsche Zeitung előfizetőihez írott felhívásban olvashatjuk — csak egy alternatívát láttak: „Győzni és élni, vagy veszíteni és megsemmisülni". És amikor már az utóbbi látszott valósággá válni, kitartva a sülylyedő hajón, mintegy 80 000-en Németországba menekültek az országból.

52 A Volksbund a háború éveiben tehát meszsze elkanyarodott a magyar kormány által — igaz — hosszú időn át megtagadott, jogos német nemzeti törekvések kiharcolásától, sőt még a saját alapszabályzatában lefektetett célkitűzésektől is. Azonosította magát a német fasizmus célkitűzéseivel és Hitlerek magyarországi ügynökségeként, velük kollaborálva nem kevesebbre, mint a magyar állam önállóságára, sőt létére tört. A Volksbund aktivistái a német fasizmust mindvégig hűen és vakon kiszolgáló tevékenységükkel súlyos bűnöket követtek el a magyar nép és a magyar állam ellen. Az aktív volksbundisták bűnössége és bűnhődésének szükségessége a háború után annyira nyilvánvaló volt, hogy sorsukról még magas egyházi körökben is ilyen értelemben nyilatkoztak. „Most elérkezett a történelmi igazságszolgáltatás ideje... Az elkövetett bűnökért bűnhődés jár és nem lehet célunk annak megakadályozása".

53 A magyarországi német lakosság azonban nem támogatta teljes egészében a Volksbundot. és nem vált egységesen a német fasizmus szekértolójává. Közülük számosan nemcsak távoltartották magukat a fasiszta kórustól, hanem szembe is szálltak vele. A hazai németség náciellenes tevékenysége — a csekély számú német szocialistákat kivéve — nagyrészt a „Hűséggel a Hazához" mozgalomhoz fűződött. E szervezkedés szálai 1930 novemberéig nyúlnak vissza, amikor Bonyhádon a né51 A képviselőház jobboldali tagjai 1944. okt. 9én ülést tartottak, melyen létrehozták a Törvényhozók Nemzeti Szövetségét. Köztük találjuk a MÉP, az Erdélyi Párt, a Magyar Megújulás Pártja, a Nyilaskeresztes Párt, a Nemzetiszocialista Front mellett a Magyarországi német Népcsoport képviselőit is. (Lévai Jenő: Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt. Bp. 1945. 90—91. old.) 52 Baktai F.: Németek Magyarországon. (Magyarország 1965. jan. 17.) 53 1946. I. sz. püspöki körlevél 55/1946. (Megtalálható valamennyi plébánia hivatalban.) 54 Sajnos az aláírók közül később többen a volksbundos irányzat hatalmas propagandája, s a német hadisikerek feszítő ereje következtében eltávolodtak és az ellentáborba léptek át, de előbb vagy utóbb belátták tévedésüket. met „politikai vándorlegények" aknamunkájának ellensúlyozásaképpen, a helybeli német származású lakosok — felismerve a germán expanziós törekvések veszélyeit — „Deklarátiót" írtak alá, amelyben minden szeparáló mozgalmat élesen elítéltek és hazaárulásnak minősítettek.

54 A hűségmozgalom alulról indult el, a hazai német lakosság náci ellenes részéből sarjadt ki.

55 A hazafias németség legaktívabbjai 1942 januárjában nyíltan is a politikai porondra léptek, piros-fehér-zöld színű sávval díszített meghívóikon, sorra invitálták náciellenségben osztozó társaikat, leplezetlenül politikai jellegű báljaikra, („rongyos bálok") melyeket tüntetően magyar színekkel és motívumokkal ékesített termekben rendeztek. összejöveteleiket izzó hangulatú magyar népgyűlésekké változtatták. A sikeres és kedvező visszhangot kiváltó bálozást hamarosan összevont műsoros est követte Bonyhádon, ahová óriási hóviharban, még távoli községekből is érkeztek résztvevők, akik nagy lelkesedéssel hallgatták a magyar állam iránti hűség mellett lándzsát törő szónokokat. A spontán lelkesedés láttán, s a biztató kezdet után, ún. „hetes bizottság" alakult Bonyhád központtal Dr. Perczel Béla nyűg. főispán — Perczel Mór unokája, a mozgalom legfőbb vezéregyénisége és elindítója — Bauer József apátplébános, qr. Krasznai István főszolgabíró, dr. Lehmann látván orvos, Gömbös Miklós, Kunszt Henrik és Tomka Gusztáv gimnáziumi tanárok részvételével. A hetes bizottság a mozgalom vezérkarát alkotta, s minden tagot a magyar koronával, illetve „Hűséggel a Hazához!" felirattal díszített jelvénnyel és igazolvánnyal látott ei, melyek tanúsították, hogy viselője, illetőleg tulajdonosa „a magyar nemzeti gondolat híve".

56 A mozgalom résztvevői túlnyomórészt olyan német származású személyekből verbuválódtak, akik távol álltak a Volksbundtól, s csak elenyésző számban szaporították soraikat megtévedtek, akik esetleg beléptek a szervezetbe, de midőn megismerkedtek az egyideig még kultúregyesületnek hitt Volksbund hazaáruló, fasiszta célkitűzéseivel, csalódottan az ellentáborba távoztak. A mozgalom kezdeti helyi sikerei után, a szervezkedést kiterjesztették az egész hazai németségre. A mozgalom vezetői és agitátorai bejárták egész Tolnát, Baranyát, Veszprém, Fejér, 55 OL NH II. Tel. Főosztály 126/1945. (A hűségmozgalom vezetőinek memoranduma.) 56 OL NH. II. Főoszt. 126/1945. (A hűségmozgalom vezetőinek memoranduma.) 57 PIA 2/5—15 Pécsi T. B. Baranya megye 1945. (Az MKP. bonyhádi szervezetének jelentése a pártközpontnak.)