Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére

186 KOMANOVICS JÓZSEF pasztáivá, egyre messzebb mentek. A bécsi döntés értelmében lehetővé vált névvisszaváltoztatás jogával nem kevesebb mint 26 000-en éltek a magyarországi németek közül.

28 A Volksbund tagjai nagy erővel agitáltak a német lakosság körében különösen a népszámlálás napjaiban, melynek következtében az anyanyelvi és nemzetiségi bevallás 1941-ben lényegében politikai véleménynyilvánítást jelentett. Az összeírás országosan is elgondolkoztató, Baranyát tekintve pedig vésztjósló eredményekkel zárult. íme a népszámlálási bevallások adatai

29 országosan és Baranya megyében: > ÖJ0 Megnevezés ад l '05 N И С/5 И W О à 4 со 4J ш -t-> ей О» В •S s ^ Cl) _о ад l '05 N И С/5 И W О à 4 со СО о" a о~ 1 2 3 4 5 6 Magyarország 9 319 992 477 057 5,1 303 419 3,3 Baranya 253 803 91 317 36,0 66 447 26,2 A népszámlálás után szervezetük és sajtójuk még határozottabban a birodalom szolgálatába szegődött. Ismertették Hitler beszédeit, s népszerűsítették jelszavait. A szervezet lapjának szerkesztőségében birodalmi német is dolgozott, Berlinnel való kapcsolatukat a 40-es évektől — egyébként — nem is rejtették véka alá.

30 Izgattak a magyar törvények és hatóságok ellen,

3J sokan megtagadták a hazai kultúrát, nyelvünket kutyaugatásnak, népünket pedig cigány népségnek titulálták.

32 Nem „jó napot"-tal köszöntek egymásnak, hanem „Heil Hitler"-el, s ha csak köszöntek volna.

33 Sokan el sem sajátították a magyar nyelvet, vagy ha ismerték sem beszélték.37

' Magyar köszöntésre nem válaszoltak, kérő szóra hátat fordítottak, s falvankint legfeljebb egy magyart tűrtek meg — a cdsznópásztort.

35 „A sváb falvakban odáig fajult a dolog, hogy nem egy családban a felnőttek és a gyermekek szokott imájukat felemelt karral a szentkép helyére akasztott Hitler kép28 Bethlen Oszkár: A nemzetiségek Magyarországon. (Társadalmi Szemle 1946. febr.) 29 Magyar Statisztikai évkönyv (Üj folyam Bp. 1948. 15—20. old.) :i0 Arató Endre: Volksbund és a harmadik birodalom. (Valóság 1961. 1. 89—90.) 31 PÁL Alispánilag gyűjtött iratanyag 1945—50. (Hatósági feljegyzés.) 32 OL NH. II. Főoszt. 126 1945. (A hűségmozgalom vezetőinek memoranduma.) 33 Független Nép, 1946. dec. 10. 34 Üj Dunántúl, 1945. dec. 25. 35 Talpassy Tibor: i. m., 25. hez mondották. Ennyire vallás volt közöttük a hitlerizmus."

36 A Volksbund vezetősége a magyarországi német népcsoport erőforrásait Magyarország háborúba lépése után leplezetlenül a német célkitűzések sozlgálatába állította: „Nincs messze az az idő, amikor ezen tüzek az Északi-tengertől a Fekete-tengerig hirdetni fogják, hogy ahol bevilágítanak az éjszakába, ott németek laknak és az a föld német volt és az is marad", harsogták a szónokok a Szovjetunió elleni támadás tűzünnepélyén.

37 De nemcsak szónokoltak, cselekedtek is. A Volksbund 1941-ben saját tagságából 17 000 fővel egészítette ki

38 az SS egységeit. A toborzás eredménye azonban elmaradt a tervezettől, ezért 1942 januárjában a németek — külső és belső nyomással — megszerezték a magyar kormány hozzájárulását az ún. „Waffen SS"-ek besorozásához. A toborzást az egyezmény alapján, a sajtó kizárásával, a Volksbund végezte a magyarországi német lakosok körében, tekintet nélkül a szervezethez való tartozásukra. A besorozhatok létszámát januárban 20 000 főben állapították meg, ezt a számot azonban a Kállay kormány néhány hónap múlva jelentősen megemelte.

39 Az SS toborzással megbízott helyi vezetők — a megállapodással ellentétben — a szóbanj övökkel és hozzátartozóikkal szemben nemegyszer erőszakos eszközöket használtak, sértegették őket, testi épségüket, sőt életüket fenyegető kijelentéseket tettek/'

0 A Volksbund vezérkara sokat várt és kapott Hitler háborúja révén, amivel Franz Basch 1943-ban rádióbeszédben büszkélkedett: „Most tudjuk, hogy a világháború nélküli sorsdöntő időben évtizedek is elmúlhattak volna és nem lettünk volna azzá, amik most vagyunk és amire ma készek vagyunk. Egy kis nemzeti szocialista népcsoport egészen lebontva egy főre és a legkisebb egységre/'

1 tudja, hogy ő mi, hogyan lett és tudja azt is, hogy mit akar". Terveik feJől nem hagytak kétséget. „A háború alatt mindvégig jósolgattak és fenyegettek. Nyíltan kihívó arcátlansággal hirdették, hogy a magyarokat, zsidókat és a magyarsághoz hű németeket átdobják a Dunán, a birodalom keleti határán. A legszörnyűbb bosszút ígérték arra a nap36 Üj Dunántúl, 1945. szept. 23. 37 PÁL főisp. 398 1941. 38 Lőrincz Zsuzsa: A náci csizma nyomában. (Bp. Kossuth 1961. 24. old.) 39 A Wilhelmstrasse és Magyarország 1933—1944. Kossuth 1968. 649—651. old. Jagow budapesti követ távirata Luther külügyi államtitkár helyettesnek. (1942. febr. 20.) 40 Lőrincz Zs. : i. m., 24. old. 41 PÁL alisp. biz. i. 357/1943.