Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 165 4. \ép. Török épület északi homlokzata, Bástya u. 3. (Fotó Bencsik) ajtónyíláson keresztül. A földszinti helyiség osztatlan, egyetlen helyiségből áll. Belül mindenütt téglafalat találunk, mint kívül, vakolatnak a legkisebb nyoma sem mutatkozik. A kis helyiség rendkívül alacsony, s az emelettől gerendákon nyugvó hajópadlóval van elválasztva. A gerendákat a legújabb időben táglapillérekkel támasztották alá. Az emeleti helyiségbe szintén az épület északi homlokzatán elhelyezett ajtón jutunk be. Az emeleti bejárat a földszint ajtaja fölött található. Az emeletre a néhány évtizeddel ezelőtt az épület homlokzatsíkjával párhuzamosan elhelyezett téglalépcsőn jutunk. A feljáratot a török épülettől jól elváló, modern falazattal erősítették meg, mintegy megtoldva és megerősítve a török támpillért, s ezzel a düledező, több helyen megrepedt épület élettartamát meghosszabbították. Az emeleti helyiség a földszinten lévőhöz hasonlóan egyetlen osztatlan helyiség. Ennek viszont a világítása jobb, a három viszonylag nagyobb ablak révén. Magassága is kellemesebb térhatást kelt, mint a földszinten lévő alacsony helyiség, ezt teknőboltozatos záródásával éri el. Fala vakolt és meszelt. Az épület nyeregtetejét az elmúlt évtizedek során bádoglemezzel fedték le. Az épület déli, hosszabbik falsíkjához a legutóbbi esztendőkben egy kis falusi házat építettek. Ennek tetőrészénél a török épület déli falának kis támpillére látható. Az épület déli fala teljesen zárt, ajtó, ablak nélküli. A kis házat az elmúlt esztendők során különböző raktáraknak használták.

84 A minden díszítő elemet nélkülöző, komor jellegű kis épületről leírás, rajz, vagy írásos dokumentum Anguissola helyszínrajzán kívül nem 84 Az épület a harmincas években a Zrínyi Miklós Múzeum helyisége volt. Helyreállítási nehézségek miatt konzerválása nem történhetett meg, s így a nedves épületet a múzeum kénytelen volt átadni. Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története JPM. Évkönyv 230. p. 8. kép. maradt fenn a XVII-ik sz.-ból. Az építészeti jegyek alapján készítésének ideje nem vitatható: a török hódoltság időszakában készült, 1566 és 1689 között. Rendeltetése inkább problematikus. Ahány ismertetés, annyi féle elképzelés olvasható használatáról: Circumcisorum, könyvtár, medreszsze, mecset stb.

85 A helyi néphagyomány török börtönnek, pincének mondja.

86 Ez az elnevezés a helyiségek gyér megvilágítottsága, valamint az alacsony födém, s nem utolsósorban a földszint pinceszerű lejárata miatt jött létre. Az épület egykori eredeti formájának megismerése miatt, továbbá, hogy rendeltetését megkíséreljük szűkebb körben körülhatárolni, szükség volt az épület műemléki és régészeti megkutatására. Szigetvár hősi küzdelmének közelgő 400 éves évfordulója alkalmából a város műemlékeinek helyreállítása során 1965-ben a Baranya Megyei Tanács anyagi támogatásával a Bástya utcai kis épület műemléki és régészeti kutatása megtörtént, s helyreállításának első szakasza 1966-ban befejeződött.

87 Az épület kutatásának eredményeit az alábbiakban közöljük. Az emeleti helyiség nyugati falsíkja mellett húzódó legújabbkori kémény elbontása után a helyiség legújabbkori vakolatát eltávolítottuk, így előkerült a hódoltságkori falvakolat, mely kis hiányoktól, sérülésektől eltekintve csaknem a teljes falfelületet beborította. A falvakolat a szokásos technikával készült; vagyis két vastag létegben felrakott mészhabarcs vakolat, gipsszel keverve. Az alsó rétegben finom porrá őrlött téglapor világos rózsaszínűvé tette a vakolatot, míg a felső réteg a gipsz miatt vakító fehér " színű lett.

88 85 Német Béla i. m.-ban 287. p. circumcisorumnak véli. Foerk i. m. 17. p. könyvtárnak tartja. Siebenliszt Béla: Séta Szigetvár körül 1925. 48. p. rituális mecsetnek nevezi. Genthon i. m. 429 átveszi э korániskola elnevezést. Molnár József: Szigetvár török műemlékei 1958. 14. p. mint korániskoláról, ill. medesszéről beszél. 86 Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II—III. JPM. 255—256. p. 87 Az épület rövid ismertetései Kováts Valéria: A szigetvári török hódoltságkori épület. Művelődési tájékoztató 1967. 118--122. p. 4 fotóval, — Kováts Valéria: Török épület Szigetváron: Régészeti Füzetek. 1966. No. 19. 79. p. 88 Ugyanezt a vakolattechnikát találták a szigetvári Szulejmán Szultán dzsámiban is: Gerö Győző A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi kutatása, Továbbá Budapesten néhány épületnél: Gerö Győző Buda törökkori műemlékei p. 42—43. Budapest Régiségei 1956. 49. p 55. p. i. m. 1956. 33—43. p. 87. p. 1957. 44—51. p. 53. p. 55. p. 67. p. 1957. i. m. 25, 46, 77. p. i. m. 1958. 39. 45. p. 54. p. 56. p. 58. p. i, m. 1959. 24, 46, 77. p. — i. m. 1960. 55. p. 67—69. p. 70. p. i. m. 1961. 56, 58. p. 78. p. — i. m. 1962.