Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Természettudomány - Horvát, A. O.: Újabb adataok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek növényföldrajzi vázlata)
16 HORVÁT A. OLIVÉR hőmérséklet. Pécsett 1901—1950 között ez az érték 11,4 C° volt. Emellett a Mecsek viszonylag közel fekszik a Mediterraneumhoz és a párás, mediterrán légtömegek szubmediterrán hatása erősen érvényesül. így például ennek köszönhető, hogy az év leghidegebb hónapjában: januárban a sok évi átlag alapján a hőmérséklet középértéke —1,0 C°. A Mecsek déli oldalán Pécs városánál az évi napsütéses órák száma 2025, ami szintén jellemző szubmediterrán vonása a Mecsek mezoklímájának. A Mecsek hegyvonulat megvéd az uralkodó északi és északnyugati szelekkel szemben, viszont Pécs felett a Misinán, 534 m magasságban végzett vizsgálatok szerint a délnyugati szelek révén szubmediterrán légtömegek beáramlásának tág tere lehetséges. A fagynapok és téli napok száma Pécsett a legkisebb az országban, míg a meleg és hőségnapoké a legmagasabb. A fagymentes napok száma több mint 200 évenkint, és a déli lejtők páratartalma és felmelegedése különlegesen kedvező a szubmediterrán flóra és vegetációra nézve. A sok évi átlag alapján megállapítható, hogy Pécsett az évi maximumok értéke + 35,5 C°, a minimumoké pedig —16,0 C°. Az évi csapadék is országos viszonylatban bőséges, így a Pécs feletti Mecsekben a Misina-tetőn a sokévi átlag alapján 728 mm. A Mecsek szubmediterrán, gazdag flórája számos belföldi és külföldi botanikust vonzott Pécsre, őket elsősorban ez a szubmediterrán flóra es vegetáció érdekelte. Bár az egész Mecsek hegységnek csak 2%-át teszi ki a Pécs feletti Mecsek, Misina— Tubes vonulat, amely leggazdagabb szubmediterrán elemekben. Ezt csak a villányi és nagyharsányi Szársomlyó múlja felül. Érdekes, szubmediterrán elemekben még mindig elég gazdag flórája van a Keleti Mecsekben a Zengő déli oldalának, mely az országban egyedül itt élő vad bazsarózsának vagy pünkösdirózsának a termőhelye. (Paeonia officinalis ssp. banatica.) Viszont a Nyugati Mecsek és Északi Mecsek közép-európai jellegű, kiterjedt bükkös gyertyános-tölgyesekkel, bár ezekben az erdőkben is van szubmediterrán infiltráció, bár jóval kisebb mértékben mint a pécsi Mecsek és Szársomlyó déli, mészköves, meredek kitettségű oldalán. Ha most megvizsgáljuk a mecseki flórának legfontosabb szubmediterrán és néhány eumedilterrán tagját, akkor elsősorban a következő hazánkban csak a Mecsek vidékén található fajokat kell felsorolnunk. A villányi Szársomlyón, a déli oldal száraz füves növénytársulásaiban található: Colchicum hungaricum, Trigonella gladiata, Digitális ferruginea, Festuca dalmatica ssp. pannonica, Orobanche nana, Helminthia humifusa, Ranunculus psüostachys. Ezek a fajok már a pécsi Mecseket sem érik el. Az egész Mecsek környék növény földrajzi elkülönítésére igen alkalmas a Helleborus odorus, amely közép- és kelet-szubmediterrán faj és két előretolt termőhelyét is megtaláltam Külső Somogyban, a Balatontól délre. Csak a Mecsekben és a Villányi hegységben teremnek hazánk területén: Orchis simia, Sedum neglectum ssp. sopianae, Inula spiraeifolia, Lunaria pachyrrhiza, Asperula taurina. Csak a Mecsekből közölt hazánk területéről: Chaerophyllum aureum, Geranium bochemicum, Asplenium lepidum. Csak a Keleti Mecsekben él a Paeonia. Az ország tőlünk északra fekvő tájain biztosan behurcolt fajok, nálunk esetleg őshonos flcraelemek: Trifolium pallidum, Medicdgo arabica, M. orbicularis, Digitalis lanata. A Panicum philadelphicum a Dráva mentén talált, AmeriPécs város Gaussen — Walter — féle klímadiagrammjai igen erősen szubmediterrán (kettős: tavaszi és őszi esőmaximummal) klímájú évekre utalnak.
