Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 163 A városban a csatornázási munkálatok, valamint az építkezések során végzett megfigyelések segítségével tisztáztuk az egykor fallal megerősített török város határát, védőrendszerét, úthálózatát.

73 A város főterén lévő Ali basa dzsámijának, melyet a XVIII. sz.-ban barokk templommá alakítottak, a kutatása megtörtént.

74 A kutatás számára hozzáférhetetlen néhány elpusztult épület feltehetően meglévő alapfala, a ráépítések, valamint a beépítések miatt ezek vizsgálata késik. Le kell mondanunk a várban lévő egyik raktárépület alapfalmaradványainak vizsgálatáról, mivel a visszafoglalás után a XVIII. században az elbontott épületre kazamatasort építettek.

75 A város északi részén lévő fürdőépületet, valamint az út másik oldalán, vele szemben épített, — Anguissola helyszínrajzán alaprajzban megadott, de betű- és szövegmagyarázat nélkül hagyott épületet, — mely feltehetően a városi dzsámik egyike lehetett, szintén nem tárhatjuk fel, illetve a területet nem kutathatjuk meg, mivel itt jelenleg lakóházak állnak.

76 Ugyancsak a város területén, az egykori keleti kapu, a pécsi kapu közelében lévő dzsámi területének megvizsgálása sem lehetséges, mivel helyére a XVIII. század első felében a Ferencrendi szerzetesek templomot és rendházat építettek.

77 A város déli részén az észak—dél irányú főútvonal mellett a helyszínrajzon ,,basa háza"-nak jelzett terület sem kutatható meg beépítettsége miatt.

78 A többi török épületnek ma már a nyoma sem maradt. Nagyrészük fából készült, s így meglévő alapfalakra nem számíthatunk.

79 A várost egykor körülvevő külvárost Angiussola helyszínrajzán nem is jelzi, helyette csak szöveget ad, felírja a megfelelő területre: „A teljesen leégett előváros" magyarázatot

80 Anguissola másik helyszínrajzán, a város délA török város határát, úthálózatát, tereit pontosan feltérképezhetjük a mai városi település területére. A hódoltságkori úthálózatot a mai magában foglalja. 74 A kutatásokat Gerő Győző régész vezetésével végezték 1968-ban. 75 Abriss.... H jelzésű épület Türkisches Prowianthaus (élelmiszerraktár) 76 Abriss... L Türkisches Baadt, welches anicso zum Proviant — Haus zugericht wird (török fürdő, melyet most élelmiszerraktárrá alakítottak) 77 Abriss F jelzés Türekische Moscheen (török mecset). 78 Abriss ... К jelzés Wohnung des Bassa. 79 Abriss ... a var területén (Schloss in welchen noch 45 Heusser sich befinden), még 45 ház található. A város területén még 200 (Die Statt in welcher sich noch über 200. Heüsser befinden.) 80 Abriss... a várost keleten és délen határoló terület szövege: (Die ganz abgebrändte Vorstatt) А teljesen leégett előváros. 81 Stadt Gross Sigeth. 1776— Zrínyi Miklós Múzeum fotóleltár 1194—96. keleti bástyájához közel, a külváros területén, a Siklós felé haladó út mentén kis téglalap alaprajzú épületet jelöl, betű és szövegmagyarázat nélkül. Egy 1776-ban készült szigetvári helyszínrajzon is szerepel ez a kis épület, mint .,a sáncon kívüli térségnél lévő vágóépület"-et jelzi a szövegmagyarázat.

81 Az 1763, 1766, 1779ben készült tervrajzok is feltüntetik a kis épületet.

82 Ez a kis ház ma is áll. A jelenleg 10 000 lakost számláló Szigetvár belterületén, a város központjától mintegy 400 méter távolságra, délkelet irányban, keskeny telkek, kicsiny lakóépületek közé beékelődve található (3. kép). Kis sikátorok veszik körül, s a környék kacskaringós úthálózata, jellegzetes keleti településformára utal. A Szigetvár Bástya utca 3. szám alatt lévő omladozó kétszintes kis épület egyértelműen különbözik mind a magyar városi, mind a népi építészeti emlékektől. Az épületen a török hódoltság korának jellegzetes építészeti jegyei jól megfigyelhetők. (4. kép.) A téglalap alakú, alig 80 m

2 alapterületű kis épület falát kisméretű, lapos, jól kiégetett, jellegzetes, a hódoltság korában használt téglákból építették vastag, homok nélküli mészhabarcscsal.

83 A ház alsó szintjének egy-egy oldalán utólag befalazott, egy-egy kisméretű szamárhátíves ablaknyílás, az emeleti rész keleti oldalán téglány alakú, kőkeretes, vasrácsos ablak látható. Az emeleti rész nyugati homlokzatán egy harmadik, az előbbi ablaknyílásokkal azonos nagyságú, de kőkeret és vasrács nélküli nyílás található. Az épületbe a ház előtt lévő kis térségről jutunk, az északi homlokzat közepén lévő 82 Plan von der Vestung und der Stadt Grosz Sigeth. 1763., — Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung. I. С. V. Szigetvár. No. 5/1. — Situation-Plan der Stadt Stadt und Vestung Grosz Sigeth. 1766 — Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung. I. С V. Szigetvár, No. 6. — Rapports

—Plan von der Kayl. Königl. Festung Grosz

—Sigeth, 1779 — Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung. I. C. V. Szigetvár, No. 2. 83 Az épület téglamérete: 13x26x4,5 cm—5 cm; A méret teljesen azonos a szigetvári vár négy bástyájának, valamint a feltárt raktárépület, a vári Szulejmán szultán dzsámi, valamint a városban lévő Ali pasa dzsámi téglaméreteivel. — A hódoltság korának viszonylag ritka téglaépületeire hívja fel a figyelmet Foerk i. m. 5. p. Gerő: Pécs török műemlékei 8. p. — Téglaépület maradványokat közöl: Gerő: Buda török műemlékei. 29 kép (Fortuna u. 18, a ház törökkori boltozatos helyisége. 42. p. 30 kép). Elfalazott török kori bejárat. Tárnok u. 5.) Téglaépületeket is említ Evlia Cselebi i. m.-ban. Ezekről részletesebben nem ír csak annyit, hogy alacsonyabbak, magasabbak, néhol megemlíti, hogy udvar nélküliek, ill. tágas udvar veszi körül à házakat. I. 28, 43, 54, 82, 83, 89, 120, 313, 412, II. 43, 45, 67, 89, 125, 127, 143, 192, 195, 197, 294, 287. 288, 283, 299, 300, 320. p. A török falazási technikát tárgyalja Celal Esad Arseven: i. m. 687—701. p.