Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

146 REUTER CAMILLO К. 661, 663. KNIEZSA (1943a, 20) szerint a szl. Ostrovb 'sziget* földrajzi köznévből. Ózd GY. 1/354 Ördöglik CS. 11/514. 1542: Erdeglyk OL. Gonscr. Die. 10/2; 87/2; 1554, 1565; Ördöglik K. 197;J710 k.: UrdugLicka OL. U. et С. 37: 47, 47. t.; 1712: pr: Ordők Lika ^ Eőrdőklika — határos : Kámán und Hertelend Uo. 15:54; 1864: Kis erdöklik, Nagy erdöklik — e (Almamellék) Kszb.; 1964: Kis-, Nagyördöglyuk — a mai sasréti völgy két ága. Adatközlőm a Kis-, Nagy elnevezést a térképpel ellentétesen használta. A völgy végében lévő csemetekertben település nyoma található. Örh CS.III/445. 1856: Őrke ~ Őrhe e, r, sz (Mecseknádasd) BmK. 254; 1863: Örhe — sző, sz (Uo.) BiU. 595; 1873: ua (Uo.) Uo. 596; 1884: Orhoj puszta (Uo.) Oszerő GY. 1/354 Pabarbaksája lásd Baksa Páli 2. GY. 1/355 Páli CS. 11/514. 1799: An der Drau, wo eine Überfahrt nach Sklavonien ist, ein Wirtshaus welches Pály genannt wird. GOMBOCZ 1945, I, 452; 1853: Páli ~ Pali — e, leg, r, sz (Drávaszabolcs) BmK. 70; 1865: Páli — sz (Uo.) BiU. 144/5; OrmSz.: Páli, Páli rév (Uo. és Drávapalkonya). Páli (ma Pálé) CS. III/445 Páli csárda lásd Páli. (Nagy)pall GY. 1/355 Páli 3. GY. 1/355 Palkonya G Y. 1/355 Papd GY. 1/355 Pap(i) GY. 1/355 Páprád GY. 1/356 Papszer (hn.) 1865: Pap-szer — sző, hajdan szerzetesek lakása (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1883: Papszer (Uo.); 1917: Papszer (Uo.) Nyr. 197. Patä CS. 11/635 Patacs GY. 1/356 Pázdány CS. 11/515 Pécs GY. 1/356 Pécsi víz lásd Keneszpatak. Pécsvárad GY. 1/362 Pellérd GY. 1/367 Penna GY. 1/367 Péra GY. 1/367 Pereked GY. 1/367 Peresföld hn.) 1882 : Peresföld (Kopács) ; 1942 : Peres föld — halásztanya (Uo.) G. Permán GY. 1/367 Petend CS. 11/636 Peterd 1., 2, 3,4. GY. 1/368 Peterd 1554, 1565, 1582: Peterde K. 11; 1856: Péter Rét — f (Mánfa) BiU. 520; 1865: Peterdi rét (Uo.) PESTY V. 57—8; 1894—1904: Péteri Rét (Uo.) NB. 2497; 1958: Peterd— r, sz. Péterfa(lva) CS. 11/517; 1542: Peterfalwa OL. Conscr. Die. 78/1; 1554: Petrefalva K. 164; 1808: Péterfa L; 1854: Péterfa, Péterfai mező— e, leg, r, sz (Dencsháza)BmK. 63; Petőc 1836: Petőcz — népes puszta FÉNYES 1836,

1, 63 ; 1855 : Petőcz — bels, e,r, sző (Kővágótöttös) BmK. 319; 1857: Petőczi oldal — e (Uo.) BiU. 925; 1866: ua. (Uo.) Uo. 929; 1883: Petőczpsz. (Viganvár) (Uo.). Pétre GY. 1/370 Petres (hn.) 1453: Bened. Petresy — jobbágy a Bodrog megyei Apáti (ma Apatin) helységben Z. IX, 369; 1808: Insula Kis-Petres, Nagy-Petres L; 1880: Petres — majorság, e, nádas nagy sziget, amelyet Duna ágak járnak be (Laskó) BT; 1882: Petres — majorság (Kopács) Hnt.; 1894—1904: Petres puszta Bellyéhez (Bellye) NB. 637. Petrőc CS. III/448. Lásd REUTER Mnyj. VII, 110, 118. (Dráva)piski GY. 1/370 Piskó 1554, 1571: Piske K

; 683; 1786: Pischko KORABINSKY 539; 1808: Pisko h. L. Pityóka 1554: Pityóka K. 252; 1935: Pityóka BERZE 1940, III, 51; 1959: ua. — sz, akácos gödör és rét Nagyvidák és a faluvége között. Poborbaksája GY. 1/277 Poborfa(lva) CS. 11/517. 1554: Pomorfalva, 1565: Pobor K. 79; 1557: Poborfalwa OL. Conscr. Die; 1721 : „még megvan a régi plébániai fundus a Poborfa nevű helynek végén az É felé levő tónál" Can Vis. NB. 712; 2094; 1722: Poborfa cum pr. Ratfa — gr. Breuner Szigfrid fiára íratja a Baksáról Tengeribe vezető út mellett, tán a Kovácsdombnak nevezett helyen fekvő birtokot. NB. 5467; 1894—1904: Poborfa NB. 644/1. Pócsa GY. 1/370 Pogány GY. 1/370 Poklosi CS. 11/637 Potony CS. И/637 Pölöcske GY. 1/371. GY. 1/250 lap 6. sorban Pölöske név Pölöcskére javítandó (ld. 1. kiadást). 1377: pop-i dePerecche — a harsányi várnagy engedélyével — ad p-m Gerech jővén — leszüreteltek Kisselmeci Révay 'lt. Gyulay V. 5 (Györffy Gy. gyűjt.); 1554, 1571, 1582: Perecske falu K. 777; 1835: Dorf Villány... Ruinen der Veste Pölöske und einer Kirche. SCHMIDL 1835, 477; 1848: Pölötske GÖRÖGAtl. (Mecsek)pölöske GY. 1/371 Pörölék 1865: Pörölék — „egy hosszú mély halastó, amely a tolvaj halászatok végett még most is nem ritkán a pörök színhelye" (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1880: ua. — É-ról D-re folyó Duna ág neve (folytatása a Kiris) (Hercegszőllős) BT; Pöszeri . GY. 1/371 Pöttend GY. 1/371 Prisuncani lásd Verőfény. Puszta (hn.) 1883: Puszta (Siklósnagyfalu) ; 1899/900: ua. — r (Uo.) BiU. 563/2. Az elpusztult Gibárt falu helyét keresem itt. (Ld. Gy. 1/309). Pusztabánya Lásd REUTER 1968, 79. GY. 1/371 CS. III/447. Lásd REUTER Rád (Dráva) Radcsa 1961, 376. Rádfa(lva) CS. 11/518 (Mecsek)rákos 1542: Rákos OL. Conscr. Die. 16/4; 1554: Rákos K. 28; 1751: p. Rákos — a pécsi kápt. birtoka BamL. Conscr. Dom. Rákosi völgy (hn.) 1058/300/402/403: deinde ad Rakysfew (Pécsbudafa) HO. VIII, 1 és Gy. 1/398; 1781: Rákosi Hógy[!] —irtásföld, sz, Rákosi Retek — r (Uo.) Pécsi kápt. lt. GT. 120; 1781: Rákossi Hegy, Rákossi Hegy Mező, Rákosi Rét (Uo.) Uo. 124; és Budafaer Register; 1797: Rákóczi Hegy — a mai Rákosi völgytől É-ra fekvő gerincen lévő irtásföldek, Rákóczi Rettek — rétek a völgy elején (Uo.) Uo. 44; 1855: Rákóczi hegy — sz, Rákóczi Rétek — r (Uo.) BiU. 98; 1856: Rákóczi rétek — leg, r (Uo.) BmK. 43; 1865: Rákosi ~ Rákosi hegy PESTY IV, 97—8; 1866: Rákóczi hegy — sz, Rákóczi Rétek — r (Uo.) BiU. 99; 1894—1904: Rákóczi hegy (Uo.) NB. 2495; 1958: Rákosvölgy — a Rákos patak völgye, Rákospatak — a csósi völgyi és a nagyforrásvölgyi patakok összefolyásából keletkezik. Rákvár 1810: Rákvár (Mecseknádasd) Pécsi püsp. lt. Canon. Vis. (dr. Petrovich Ede gyűjt.); 1960: Rákvár — várrom a Stein malom felett emelkedő hegyen. Német nevét nem ismerik. Sajnálatosan elterjedt a Rékavár név, aminek semmi történeti alapja nincsen, hanem báró MALCOMES BÉLA: Szent István unokája című, több jószándékkal, mint tudással megírt műve nyomán használják