Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

144 REUTER CAMILLO nica, Losanic K. 239; 1712: pr. Lossnicza, határos: Biztrieze undt Egyetfa OL. U. et С 15: 54; Lőcs GY. 1/337. A régi Leustachius ^zn. > m. Leus =• m. Lőcs becéző alakjából magyar névadással. Ludas 1856—1900: Ludas — e, leg, r, mocsár (Laskó) BmK. 168; 1865: Ludas — vizes legelő, vadludak tanyája (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1880: Ludas — nádas (Laskó) BT. Luka GY. 1/337 Lukafa(Iva) 1542: Lwkafalwa OL. Conscr. Die. 10/3; 1554, 1565, 1571: Lukafalva K. 180; 1767/768: Pusta Lukafa Pécsi püsp. lt. Conscr. Paroch. Dioc. 5Eccl. ex annis 1767—68; 1864: Lukafa ~ Lukafá —e, sz, Lukafa, Lakafa lapos erdő [értsd: lábas erdő!] — e (Almamellék) Kszb. 1882: Német-Lukafa (Almamellék) Hnt. (Magyar)lukafa CS. 11/626 Luzsok GY. 1/337. KNIEZSA szerint a szl. logb 'erdő' luzok kicsinyítőképzős alakja (SZABÓ 1937, 521

31 , ILA 1944, II, 80

25

). Mágocs CS. III/439. A név eredetére lásd JUHÁSZ, MNy. 1937: 166, REUTER 1967,115. Magyarhertelend 1456: Demetr., Franc, de Herthelend Z. IX, 519, 524; 1462: p. Hertelen — a pécsi kápt. birtoka Uo. X, 212, 214; 1542: Hertelend OL. Conscr. Die. 17/3; 1554, 1565, 1582: Hertelen K. 464; 1806:iV. [agy] Hertelend LT; 1808: Nagy-Hertelend L; 1836: Magyar Hertelend FÉNYES 1836, I, 60. Lásd még CS. 11/490, de vö. GY. 1/316. IVÍajos (Majs) GY. 1/337. 1882: Maiskamegye, Macskamegye Hnt.; 1924: Maiska medja, Macskamegye. Majos CS. III/440 Majsa GY. 1/338 Makárhegy 1799 : Der beste Wein wächst im Gebirge ... Goldberg, Aranyhegy alias Makár GOMBOCZ 1945, I, 438; 1854: Makár — leg, sz, sző BmK. 240; 1875: Makár — sző Nyr. 334—5 ; 1894: Makár hegy ÁGH 1894, 8. A nevére vonatkozó — közszájon forgó — magyarázat, hogy a hegy Makár ezredes nevét őrizné, igen kétséges. Baranyában számos Makár helynév van (pl. Görcsöny, Siklós, Siklósvókány, Vásárosdombó és a pécsi Makárlukó dűlő). Malafalva Lásd REUTER 1961, 371. Malom GY. 1/338 Malomszeg GY. 1/299, CS. 11/505. 1880: P. [úszta] Braidaföld HATSEK Atl.; 1882: Malomszék, Breidafeld ^ Braidafeld Hnt. A mai Brajdaföld a n. * Breitefeld hn.-ből származik. Malomszeg (hn.) Lásd REUTER 1964a (passim). Mánfa(Iva) 1554: Málfalva K. 12; 1557: Manfalva OL. Consign. Bonor. et Possess, ad Épp-um 5Eccl.; 1559: ua. OL. Regestr. Dicat. Epp. 5Eccl.; 1564: ua. OL. Ex Regestr. Anni 1564 Epp. 5Eccl.; 1696: Mánfa OL. Series Pagorum C-us Barania, 127. lap; 1715: Manfa OL. Arch. Regnic. Lad. HH. Nr. 2. fr. 4; Maráza 1710 к.: Morasa OL. U. et. С 37:47, 311. t.; 1804: Marasz KAtL; 1808: Máráza vei Maráz h. L. A név egy régi szláv Maráz szn.-ből származik. Márcadó CS. И/627 Maré CS. Ilí/409. Lásd REUTER 1961, 372. Márévára CS. 111/44. Lásd REUTER 1961,373. Margitasziget lásd Mohácsi sziget. Már(k)fa(Iva) GY. 1/338 Markóc CS. 11/627 Maroc CS. Ш/440 Marócsa CS. И/505 (Herceg)márokl. GY. 1/338 (Erdős)márok 2. GY. 1/138 Marót(falva) GY. 1/339 Martonfa(Iva) GY. 1/339 Matty CS. H/518 Mattyi tó 1687: Specific. Lacuum In Distr. Syklos: 6to Mattyi [t. i. tó] OL. U. et С. 56: 41 (dr. Petrovich gyűjt.); 1858/859: Matyi Tó — tó (Matty) BiU. 505; 1873: Matyi tó — tó (Uo.) Uo. 508; 1884: Mattyi tó — holt Dráva ágból lett tó (Uo.) Kszb. Máza CS. III/441 (Magyar)mecske GY. 1/340 (Erdős)mecske lásd Micske alatt ! Medves 1882: Medves (Valpótól D-re és DK-re). A név a m. meddő, régi m. medüs szóból „értelmesült". Megyefa(lva) 1542: Megyefalwa OL. Conscr. Die. 13/3; 1554: Megyefalva K. 91; 1786: Megyefa KORABINSKY 407. Megyer GY. 1/340 Mekényes CS. IH/441 Melegmái 1542: Melegmai OL. Conscr. Die. 19/2; 1554, 1565, 1582: Melegmála, Melegmál K. 14; 1797: Meleg Many (Mánfa) Pécsi kápt. lt. GT. 137; 1855 Melegmán — sz (Uo.) BmK. 185; 1856/858: Meleg Mán — irtásföld (Uo.) BiU. 520; 1865: Melegmán mező, Melegmán i hegy (Uo.) PESTY V, 57—8; Az 1883 évi térkép Meleg Mány néven — egyébként rossz helyen — jelöli. Mélydaróca GY. 1/329. 1882: Mely Daróca (Bellye és Kopács határán); 1942: Mély Darócza, Mély Daróczaér — halásztanya (Uo.) G. Lásd a Darócaköz alatt elmondottakat. Merenye CS. 11/628 Merzse CS. 11/507. 1855: Merzse — leg, sz, sző (Majs) BmK. 183; 1865: Mersa Aecker — sz, Mer ser [Wald] — e (a Maisser Wald része, Majs) K; 1932: Mer se — dűlőnév (Veiszbarth J. gyűjt.); 1958: Mersa Aecker, Major szántó — sz. A név a magyar Merzse (ez a helyes kiejtése a névnek) szn.-ből keletkezett. KNIEZSA szerint a név első tagja (Mer- ) azonos a Mërislav ~ Mirislav első, illetőleg a Budi-тёгъ ^ Budi-mirb ~ második tagjával. KNIEZSA 1943 a, 109. Meszes GY. 1/341. 1724: den Meszezer gebürg BamL. Protoc. Civit. 5Eccl. 1723—5, 168. lap. Meszespatak lásd Keneszpatak. Meződ CS. IH/441 Micske (Erdősmecske) Gy. 1/341 Mihálykereke GY. 1/341 Mikócsa GY. 1/341 Miller (hn.) GY. 1/375. Egy régi, elpusztult vízfolyás emlékét őrzi. Milován CS. H/629 (Bata)mindszent 3. GY. 1/341 Mirajt GY. 1/342 (Kozár)misleny GY. 1/342. Vö. Kökény alatt elmondottakkal. Mitár GY. 1/342 Mitvárc GY. 1/342 (Alsó)mocsolág CS. Hl/442 Mohács GY. 1/342 Mohácsi sziget 1865/866: Mohácsi sziget — sziget (Mohács) BiU. 542; 1870/871:- ua. (Uo.) Uo. 544; 1896: Margita — sziget VÁRAD Y 1897, I, 10; 1903: Margita sziget — leg (Dunaszekcső) BiU. 160. A Margita névadás oka egyelőre ismeretlen. Monaj GY. 1/343 Mónosokor 1554: Molnosokor K. 105; 1710 k.: Mónosokor OL. U. et С. 37:47. 31. t.; 1786: Monoschokor KORABINSKY; 1808: Mónasokor alias Monosokur h. L; A név jelentése 'malmos Ókor'. Monostorszeg CS. 11/157 Monoszló CS. 11/509. Ma Moslavina helység a Dráva D-i partján. Monyoka GY. 1/343 Monyoród CS. 11/509 Monyorós (hn.) 1865: Monyorós — hajdan