Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 141 kút Zsolt; 1965: Khorpacs — sz, az Irtásföld egy része (Palotabozsok) KM. A név magyar, magyarázatát ld. Nyr. 1964:470=1. Hönye GY. 1/318 Husztót 1542: Hozwtoth OL. Conscr. Die. 15/4; 1554: Hoszutód K. 258; 1712: Hoszu Thott OL. U. et С. 15:54, fol. 28; 1751: Husztótt — a pécsi papnevelő birtoka BamL. Conscr. Dom. Ibafa(lva) CS. 11/491. 1454:, 1457: Thom. de Ibafalwa Z. IX, 420, 580; 1482: Clemens, Dion, et Georg, de Ibafalwa Z. XI, 305; 1542: Ibafalwa OL. Conscr. Die. 89/3 ; 1554: Ibafalvy Ferenc baranyai alispán Száz. 1870: 385 ; 1554, 1565, 1571 : Ibafalu, Ibánfaluja, Ispán vagy Isztánfaluja K. 172; 1559: Ibafalvy es. TAKÁCS 1915, II, 11; 1751: p. Ibafa — Horváth jószág BamL. Conscr. Dom. A név a középkori Magyarországon ismert Iba szn.-vel alakult. Téves névfejtése MNy. VIII, 401. Ld. VARGHA 1968. Ipacsfa(lva) 1554: Ipacsfalu K. 621; 1577 u.: Martinus Ipaczifaluaj MOKOS 1901, 48; 1804: Ipacsfa KAtl. A gyakori m. Ipacs szn.-vel alakult. Iszró GY. 1/318 Itmös CS. 11/614 Iván(dárda) GY. 1/319 Iván(battyán) GY. 1/319 (Dráva)iványi K. 707 Izbold GY. 1/319 Izmény ' CS. III/431 Izsép GY. 1/319. M. névadás a József szn.-ből. Jágolnok CS. III/431 Jakabfalva CS. 11/493 Jakabhegy (hn.) 1799: auf dem Jakobsberg GOMBOCZ 1945, I, 439; 1836: A' Jakab hegyből ásnak veres homokkövet FÉNYES 1836, I, 28; 1845: Jakabhegy HÖLBLING 1845, 19; 1883: Jakobs В. [erg]; 1894: Szent Jakab hegy, Jakabhegy ÁGH 1894, 7, 8. Jánosfa(Iva) CS. 11/493. 1542: Janosfalwa OL. Conscr. Die 33/6; 1582: Jánosfalva VELICS II, 341; 1853: Jánosfai — leg, sz, Jánosfai Görü, Jánosfaigőrü — leg, sz (Sellye) BmK. 269; 1856: Jánosfai dűlő — sz (Uo.) ВШ. 756; 1861 : ua. (Uo.) Uo. 757/1, 2; 1863: ua., Jánosfa — sz, leg (Uo.) Uo. 758; 1866/883/890: Jánosfa — sz (Uo.) K; 1894—1904: Kisfalu és a mellett fekvő Jánosfa (Uo.) NB. 2616; 1897: Nyr. 96; OrmSz. : Jánosfalva középkori elpusztult falu. (Mecsek)jánosi CS. III/431 Jelenje GY. 1/303 Jenő GY. 1/320 (Baranya)jenő 1487: Petr. Zarandoky de Genew Z. XI, 470; 1542: Jenyew OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554: Gyenő K. 233; 1714: p. Gyennő OL. U. et С. 31: 29, fol. 380; 1751: p. Gyenő — a pálos atyák birtoka BamL. Conscr. Dom. Jenőfalva 1769—70: Eugenfalu KneidAtl. 30; 1786: Eugeniuschfalwa, Eugeniusdorf KORABINSKY 46,173; 1804: Eugeniusfalva KAtl.; 1880: Eugenfalu HÁTSEK; Eugenfalva. Ezt a kis helységet 1720-ban, egészen közel a Dráva partján s szemben Eszék alsó várossal, Eugen herczeg alapította. BU. 72; Jurfalu 1882: Jurfalu — Eszéktől Dnyra. Kács(falva) GY. 1/321 Kacsóta 1542: Kachotha OL. Conscr. Die. 4/3; 1554: Kacsóta K. 128; 1806: ua. L. Térk.; Kákics CS. 11/493 Kalocsa CS. 11/494. 1554: Kalácsa K. 85; 1865/883/890: Kalácsa — r (Helesfa) K. 1959: Kalocsa r. Kán Kantavár (hn.) GY. 1/321 1799: Die niederen Berge und meist aus Sandstein der in der Gegend, welche man Kantavár nennt

... nach Kantovár... Auf einem Hügel sieht mann ein nun schon mit Bäumen bewachsenes Mauerwerke 2 1/2 Klafter ins Viereck. Unter diesem ist eine enge Hole, die in Keller führt. Auf der Nordseite einige Klafter tiefer sieht man wieder zwei Mauer, diese eine etwa 3 1/2, die andre 4 1/2 Klafter hoch ist... Hinter Kantovár wo der Weg zur Kantovarer Quelle führt. GOMBOCZ 1945, I, Hügel, welche sich an den Metsek anschliessen, bestehen 439, 443, 444; 1813: Schlosz Kantovár BamL. Berks lt. Fase. 45. No. 110/1813 (Babits A. nyomán); 1854: Kantavár (Pécs) BmK. 240; 1875: Kantavár — Itt egy vár állott, melynek romjai még láthatók. Nyr. 334—5. Vö. NÉMETH BÉLA, Kantavár regéje. Mecsek Egyesületi Naptár. Pécs, 1904. 20—26. Kapás CS. III/432. 1504: p. Kapás PodmOklt. I, 222; 1542: Kapás OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554: Kapás K. 384; 1712: pr. Kapás si, határos: mit Mocsillák und Haimás OL. U. et С 15: 54, fol. 2; 1855: Kapás — sz (Mágocs) BmK. 175; 1857: Alsó Kapás — sz (Nagyhajmás) Kszb.; 1862: Kapási földek — sz, Kapási pörös földek — sz, Kapás völgy — sz (Uo.) BiU. 511/1, 2; 1864: Kapás — sz, r (Bikal) Kszb. 1864: Kapás — sz, r (Uo.) BiU. 67/1; 1868: Kapás, Belső Kapás — sz (Uo.) Uo. 68; 1888: Alsó Kapás — sz (Nagyhajmás) Kszb. Káplán GY. 1/321 Kápolna CS. 11/494. 1854: Kápolnai puszta — leg (Zaláta) BmK. 343; 1859: ua. (Uo.) BiU. 995; 1864: Kápolnai puszta (Uo.) Uo. 996; 1866/883/890: Kápolna — sz (Uo.) K; 1966: Kápolnai Görü — vízfolyás. Káptalan 1712: desertum, pr. Káptolon OL. U. et С. 15: 54, fol. 1,3; 1845: Káptalan Rétek — r (Felsőegerszeg) BiU. 165; 1855: Káptalan — e, r, sz (Uo.) BmK. 73; 1866: Káptalani rétek — r (Uo.) BiU. 166; 1874: Káptalan rét — r (Uo.) Uo. 167; 1883 : Káptalan tag. Karácodfa(lva) 1554: Karácosfalva, 1565: Karácóc, 1582: Karácóca K. 274; 1751: pr. Karaczodfa — Metczer jószág BamL. Conscr. Dom.; 1806, 1808: Karaczodfa, Karáczodfalva L. Karakó GY. 1/322 Karancs CS. И/462 Karasica lásd Karassó. Karassó G Y. 1/249, 252. 1769: Karasicza — öntéses vízfolyás (Baranyában, -kisfalud, -vár) KneidAtl. 42, 43. Lásd még a Feketevíz alatt elmondottakat. Kárász CS. III/433. Ld. REUTER, Mnyj. VII, 102. Kásád GY. 1/322 (Kis)kassa CS. 11/494 Kaszánya árok (hn.) 1814: Koszonya — r (Komló) BiU. 403 ; 1883 : Kaszánya árok (Komló); 1889/890: Kaszánya — patak (Uo.) BiU. 404/3, 4, 7, 8; 1891: Kaszánya patak K; 1893: Koszanya — vízfolyás (Hosszúhetény) K; Á mai „Kaszárnya árok'''' elnevezés Komló bevándorolt lakosaitól hallható népetimológia. Kaszata GY. 1/299 Katádfa(lva) CS. И/495 Kátoly GY. 1/322 Kávás(kut) GY. 1/322. 1768: Kávás Kut — vízfolyás neve, Babarcról Nagynyárádra folyik. OL. Kam. térk. No. 304. Kazuk (hn.) 1865: Kazuk — nagy erdő, Ó és Új Duna által bekerítve, betyárok tanyahelye (Vörösmart) PESTY V, 272—3 ; 1877 : Kazuk öreg Duna — Dunaág neve, amely Hercegszőllős és Monostorszeg között határt alkot. Pécsi ÁFTH. Kataszt. vázlat; 1880: Kazuk — e, nádas (Hercegszőllős) BT; Kecel GY. 1/323 Kecsketó (hn.) 1884: Kecsketö (Porboly). A név népetimológia a *Kégyke tó névből, a kegy szó 'félköríves holtág' jelentésű vízrajzi köznév. Kékesd GY. 1/323. További vizsgálatot érdemel az, hogy az 1368-ban felbukkanó Tótkékes községtől