Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Györffy, György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján
130 GYÖRFFY GYÖRGY kodó alattvalói ellen. A mindenható Istennek gúnyból áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte : Elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye". 24 Kétségtelen, hogy Géza elindította a térítés munkáját Magyarországon és megkezdte egy központosított hatalom kiépítését, ez a térítés azonban olyan félbarbár és szervezetlen volt, mint maga Géza állama. Szent István volt az, aki a magyar államot és egyházat európai szinten építette ki és olyan szilárd szervezetet biztosított neki, hogy ezt a halála után bekövetkezett zűrzavarok, pogány lázadás és külső támadások sem tudták megingatni. Miben is állt ez a szervezet? István államának pillérei azok a várak voltak, amelyeket a törzsfőktől és nemzetségfőktől elkobzott. Ezekbe ültette ispánjait, akikről sok esetben a várat elnevezték. Veszprém, Csanád, Hont és Doboka mai napig őrzi első ispánja nevét. A várak köré, azok védelmére telepítette harcos jobbágyságát. A kisajátított nemzetségi szállásterület és a rajta élő népek egyharmadát a vár, másik harmadát pedig a királyi udvarházak szolgálatára rendelte. 25 A várak mellett ugyanis az országot behálózta az udvarházak rendszere — megyénként legalább három — amelybe az udvar szolgálónépei termény adójukat behordták. A király népes kíséretével évente végiglátogatta az udvarházakat, felélte a terményadót s közben intézkedett és igazságot szolgáltatott. Emellett évente meghatározott időszakban törvénynapokat tartott az ország fővárosában Esztergomban, majd az új székhelyen, Székesfehérvárt. Esztergom volt a Géza által választott központ. István is innen kezdte el a szervezést, de utóbb a világi központot áthelyezte a már korábban is jelentős Székesfehérvárra, a Nyugatról Jeruzsálembe vivő szárazföldi zarándokúira, mely egyben kereskedelmi főútvonal lett. Ez az út a római birodalom bukása óta járhatatlan volt, István az egész nyugati világ örömére 1018 után nyitotta meg. 26 Az államszervezéssel párhuzamosan megszervezte az egyházat. Esztergom székhellyel érsekséget létesített, amely független lett a német 24 Gombos i. m. III. 2203. 25 Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 16—36. 26 Györffy Gy.: Székesfehérvár Évszázadai 2 (1972) 38. egyházszervezettől. A püspökségeket, számszerint tizet, a királyi család tagjainak udvarhelyei mellett állítota fel: a veszprémit a királyné, a biharit a trónörökös, a Csanádit, pécsit és gyulafehérvárit unokaöccsei udvarházai mellett. 27 Az ispáni várak mellett emelkedtek az első templomok, ahonnan az egyházszervezés elindult, s így a kereszténység az uralkodóház és az államszervezet védelme alatt erősödött meg. Az újabb kutatások nyomán derült fény arra, hogy a legkorábbi monostorok úgy létesültek, hogy az uralkodó egy-egy udvarházat, királyi kúriát kápolnával és az alá tartozó gazdasági szervezettel átengedett szerzetesek vagy kanonokok gyülekezete számára. 28 Ilyen volt Pécsvárad is. Pécs vár ad már a fejedelmek korában kisebb várral, várad-dal erősített udvarhely volt. Az a körülmény, hogy Szent István az itt alapított monostorral együtt két királyi kápolnát is adott, jelzi, hogy Pécsvárad már az alapítás előtt István egyik kedvelt udvarhelye volt. 29 Az ezredfordulón az itt időző udvar egyházi tanácsadója és fő diplomatája Asztrik, egyházi nevén Anasztáz apát lett. Asztrik szent Adalbert munkatársa volt; vele együtt ment Rómából Prágába és Lengyelországba, ahol apát lett, majd mestere mártírhalála után Magyarországra, Istváia király udvarába jött. István a kiváló képességű, világlátott apátot küldte 1000-ben Rómába, hogy kieszközölje az együtt tartózkodó II. Szilveszter pápánál, és III. Ottó császárnál a királyi koronát. Asztriknak sikerült elérnie, hogy István nem a császártól kapott koronát, ami a németektől való hűbéri függés elismerése lett volna, hanem Szilveszter pápától. E lépés eredményeként történt meg 1001 január 1-én a koronázás, majd néhány hónap múlva a Ravennába küldött Asztrik meghozta a pápa hozzájárulását önálló magyar egyházszervezet létesítésére. Ezeknek a sikeres akcióknak a jutalmazására engedte át szent István pécsváradi udvarhelyét kápolnáival és gazdasági szervezetével együtt Asztrik apátnak, aki itt monostor építésébe kezdett s azt utóbb érseksége alatt fejezte be. 30 27 Györffy Gy.: Tanulmányok (25. jegyz.) 101— 102; Archívum históriáé pontificiae 7 (1969) 79—113. 28 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza. Budapest 1966. I 2 364; Arch. Ért. 95 (1968) 114. 29 Uo. ; vö. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Budapest, 1891. 1/4. 572, kk. 30 Archívum históriáé pontificiae 7 (1969) 105.
