Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Régészet - Bándi, G.–Kovács, T.: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport)

100 BANDI GÁBOR—KOVÁCS TIBOR Barna. M: 35 cm. 114. sír. Ltsz: 54. 47. szítése mészbetétes. M: 7,7 cm. Barna. 137. 1. (V. t. 8.) Ltsz: 37. 1892. 934. (VI. t. 2.) 9. Kelebia—Kollár föld. A közelebbről ismeretlen lelőhelyről, egy edény került a kiskunhalasi múzeumba. Bögre — Kihajló peremű, kettőskónusú testű edény. Vállán koncentrikus kördíszítés látható. Színe: sárgás-barna. Ltsz: 66. 31. 2. (V. t. 9.) 10. Kölesd—Csonthegy A Sió-völgy fölé emelkedő lelőhelyen, — mely a mészbetétes edények népe lakóhelye is volt, — több szórványos szeremlei típusú edény is előkerült.

10 Urna — Tölcséres nyakú, domborúan ívelt kettőskónusú testű, mészbetétes díszítésű. Öblén két szalagfül ül. Barna. MNM. Ltsz: 60. 125. 1. (V. t. 11.) Bögre — Tölcséres nyakú, fordított csonkakúpos testű. Füle a peremet köti össze a vállal. Nyaka és válla mészbetétes díszítésű. (V. t. 10.) Bögre — Enyhén tölcséres nyakú, gyengén kihajló peremű, fordított csonkakúpos testű. A nyak és váll találkozásánál két átfúrt függesztőfül ül. Mészbetétes díszítésű. Barna. (V. t. 12.) 11. Medina—Siópart Az 1934. évi Sió-szabályozáskor egy hamvasztásos sírlelet került elő. A mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjához tartozó együttesben egy szeremlei típusú bögre is található. A leletek a szekszárdi múzeumba kerültek. Bögre — Tölcséres nyakú, kettőskónusú testű, füle a nyakat hidalja át. Díszítése jellegzetes mészbetétes koncentrikus körökből áll. Barna. Ltsz: 35. 2. 3. (VI. t. 1.) 12. Miske—Suhogó Telepre utaló felszíni leleteket ismerünk a lelőhelyről.

11 13. Regöly Egy szórványos leletet ismerünk innen a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Tál — ívelt kihajló peremű, félgömbtestű edény. Két füle a peremből indul, dí10 Wosinszky, M., Az őskor. .. i. m. LVII. t. 7—8., Va., Tolnavármegye... i. m. 253—. 11 V. Vadász Éva terepbejárási adata. ] 4. Sárszentlőrinc—Uzd Egy szórványos szeremlei típusú bögre ismert a lelőhelyről a szekszárdi múzeumban. Ltsz: 58. 230. 1. 15. Sükösd—Tallér—Soós-porta A lelőhely a Duna-árteret övező magasparton fekszik. A bajai múzeumba került leletanyagban a Szeremle-csoport és a Halomsíros kultúra típusai egyaránt előfordulnak. Ltsz: 54. 12. 5—6. Bögrék és csuprok perem- és nyaktöredékei — kihajló peremű, tölcséres nyakú edények darabjai, díszítésük jellegzetes szeremlei mészbetétes mintákból állnak. Színük barna és sárgásbarna. (X. t. 1—11.) 16. Szeremle A csoport névadó lelőhelyén lévő urnás- és szórthamvasztásos temetőben, — amely 1869. óta ismert, — folyamatosan kerültek elő leletek. Ásatás is volt a temető területén, de annak részletesebb adatai, illetve dokumentációja nem áll rendelkezésünkre. A leletek különböző múzeumokba kerültek, egy részük megsemmisült.

12 Leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban: Urna — Kettőskónusú testű, mészbetétes díszítésű. Nyaka hiányzik, öblén két fül látható. Barna. Ltsz: 68. 1936. 1. (VI. t. 3.) Urna — Tölcséres nyakú, gömbtestű, öblén két fül van. Nyaka és válla mészbetétes díszítésű. Sötét-barna. Ltsz: 144. 1869. 2. (VI. t. 4.) Bögre — Tölcséres nyakú, kettőskónusú, egyfülű edényke. Nyakán és vállán mészbetétes koncentrikus körök díszítik. Barna. Ltsz: 144. 1869. 6. (VI. t. 5.) Csupor — Enyhén tölcséres nyakú, nyújtott gömbtestű. A nyak és váll találkozásán két kis fül látható. Mészbetétes díszítésű. Barnás-sárga. Ltsz: 144. 1869. 7. (VI. t. 6.) Urna — Kihajló peremű, tölcséres nyakú, nyújtott tojástestű, öblén két széles szalagfül ül. Válla és öble mészbetétes díszítésű. Barna. Ltsz: 144. 1869. 1. (VI. t. 7.) A szeremlei temető leletei a kiskunhalasi múzeumban : Bögre — Enyhén tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű. Füle a peremet a vállal kö12 Zalotay, E., i. m. A lelőhely kutatására vonatkozó adatokat és a szakirodalomban fellelhető utalásokat lásd a 92—94. jegyzetekben.