Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Régészet - Bándy, Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai

A DUNÁNTŰLI MÉSZBETÉTES EDÉNYEK NÉPÉNEK KELETMAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAI BANDI GÁBOR A dunántúli korai- és középső bronzkor történetének feldolgozása során, több lényeges kérdésben a Kárpátmedence keleti területeinek bronzkori anyagát is segítségül kell hívni. Az etnikusan és történetileg lényegében külön utakat járó két nagy tájegységet ugyanis összeköti néhány olyan fontos, mindkét területet érintő DK—ÉNy-i és ÉNy—DK-i irányú történeti eseménysor, — a sok vonatkozásban meglévő kontaktusokon túl, — ímelyeket teljes folyamatukban kell végigkövetnünk.

1 Az a régészeti leletanyag tehát, amely a két szomszédos tájegység népeit közösen érintő bármelyik eseményt számunkra jelezni képes, elsőrendű fontosságot nyerhet feldolgozásainkban. Egy-egy népcsoport leletegyütteseiben, vagy általában elterjedési körzetében gyakran feltűnnek idegen területek tárgytípusai. Ezek feloldása, idegen helyre való kerülésük magyarázata, vagyis a módszer, ahogy kontaktus- vagy eseményjelző szerepükre fény derül, több féle lehet. Ma már általános gyakorlat egy-egy régészeti kultúra feldolgozásánál az idegen elemek gondos számbavétele. Ezen adatok felhasználása, — az egy pontról való kitekintés elvén, — általában az adott kultúra ún. kapcsolatainak és relatív időrendjének pontos körülhatárolásában realizálódik.

2 A módszer használhatósága és eredményei nem kétségesek, hisz egy-egy népcsoport helyzetének rögzítését jól megadják a stratigráfiailag is értékelhető idegen elemek. A különböző területeken megjelenő, távoli vidékekre egyoldalúan vagy kölcsönösen eljutó leletek között azonban minőségi és mennyiségi különbözőségek is megállapíthatók. Félreértések elkerülése végett szabad legyen megemlíteni, hogy nem valami különlegesen új, soha nem használt lehetőségre vagy módszerre akarom a figyelmet felhívni, csupán a jól bevált vizsgálati módok logikai átrendezéséből adódó lehetőségekről lesz az alábbiakban szó. 1 G. Bandi., Die Beziehungen der südungarländischen Frühen Bronzezeit zum Gebiet der Unteren Donau. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966—67 П. 71—78., I. Bona., Acta Arch. Hung. 9 (Bp. 1959) 222—., Mozsolics A., Acta. Arch. Hung. 3 (1952) 33—68. 2 E módszer alkalmazására kitűnő példa: N. Kalicz., Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Arch. Hung. XLV (Budapest. 1968) A középső bronzkorban a Dunántúl jelentős területét a mészbetétes edények népe foglalta el. Ez a kultúra volt e periódus idején a Kárpátmedence nyugati térségének lényegében centrálisán elhelyezkedő, leglényegesebb együttese.

3 E nép észak- és déldunántúli etnikai csoportjai, szomszédságban több hasonlókorú népnél, jelentős kapcsolatokat teremtettek É—ÉNy-felé és a Dunától keletre eső területekkel egyaránt. A korszak idején, az egyedülálló, mészberakással díszített, dunántúli készítésű kerámia széles körben elterjedt a keletmagyarországi bronzkori kultúrák körében. F kerámia szóródása viszonylag könnyen követhető. A jellegzetes formák és díszítési módok mindig a készítő dunántúli kultúra sajátjai maradtak, átvételről, utánzásról nem beszélhetünk esetükben. Olyan, viszonylag gyorsan mozgó, rövid élettartamú, tetszetős leletanyaggal állunk szembe esetükben, melyek minőségükben és mennyiségükben is elsőrangú kontaktus- és esemény jelzők lehetnek a Dunántúlt és Keletmagyarországot egyaránt érintő kapcsolatok vagy történeti események tekintetében. Alábbiakban megkíséreljük e dunántúli eredetű leletek útját végigkísérni a Dunától keletre eső területeken. A feldolgozás módszere a következő : 1. Az említett gyakorlattól eltérően, elsősorban a leleteket készítő nép oldaláról nézve a szóródást, térképre vittük a mészbetétes kerámia előfordulásának valamennyi keletmagyarországi lelőhelyét. 2. A különböző befogadó közegek, tehát a szomszédos vagy távolabbi népcsoportok kérdéses lelőhelyeinél, külön csoportosítottuk a délilletve északdunántúli csoportból érkezett leleteket. 3. A leletek így megállapított csoportosításából megkíséreltük e dunántúli eredetű anyag időbeli rendezését is elvégezni a topográfiai és stratigráfiai adatok segítségével. Hangsúlyozni kell, hogy ennél a pontnál különösen fontosnak bizonyult, hogy valamennyi leleteinket befogadó népcsoport időrendi adatait együttesen, össze3 G. Bandi., Ursprung und innere Chronologie der Kultur der Inkrustierten Keramik in Westungarn. JPMÉ. 1965. 61—74.,