Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Muzeológia - Dankó, Imre: A sellyei talpasház rekonstrukció

A SELLYEI TALPASHÁZ REKONSTRUKCIÓ 323 módosítsák. Egy, a múlt század derekára jellemző, tehát történelmileg meghatározott épületet építsenek, olyat, amikor a háromosztatúság még valóságos megosztottságot jelentett, amikor a konyha még kémény nélküli kormos, úgynevezett füstös konyha volt és hogy a nem jellemző, csak egyes talpasházakon láthatott részleteket hagyják el. Varga Lajos elfogadta a módosítást, a tervet átdolgoztatta és az észrevételek alapján készített kivitelezési tervet valósította meg. A tervező a módosításoknál meszszemenően figyelembe vette a Janus Pannonius 3. kép: Utcai homlokzat. (1: Cue v. cönöge. 2: Ormány. 3: Hónalj kilincs. 4: Üstök. 5: Hászéajtó. 6: Hászészé. 7: Kilincsfa.) Múzeum Néprajzi Osztálya állandó kiállításában (Baranya népe) látható ormánysági ház enteriőrt. Az előterv és a módosított terv bemutatásánál azonban egy szempont sajnálatosan nem került megvitatásra. Éspedig az nem, hogy a sellyeiek egy valóságos vagy egy eszményi talpasházat, afféle modellt akarnak-e felépíteni. Ennek a kérdésnek a tisztázatlanságából fakadt azután mindaz a negatívum, amit a felépített ormánysági talpasházzal kapcsolatosan felvethetünk. A község ugyanis egy eszmei talpasházat épített föl, olyat, amilyen, bár piinden részletében hiteles, sohasem létezett. Nagy, tágas, »mindennek legyen helye« ház készült, egy olyan együttes, amiben az arányok eltolódtak. Egy nagyszerű modell készült, ami tudományosan is értékelhető és elfogadható, de ugyanakkor vitatható is. Varga Lajos és a tervező Géczi Sándor ugyan azt mondják, hogy a ház méreteit Zsigmond János csányoszrói lakos talpasházáról vették. Ez azonban ellenőrizhetetlen, mert időközben a kérdéses ház elpusztult. Az ajtók elhelyezésénél és a helyiségek beosztásánál Pintér Sándor markóci, körülbelül hét éve lebontott talpasházát vették alapul. Az ajtók mintázatát Sámodon és Luzsokon beépített, másodlagosan felhasznált talpasházak egykori ajtajairól vették. Az építéshez igen sok anyagot használtak fel Soós Sándor sósvertikei lakos elbontott talpasházából. Természetesen nem mindent, mert a bontásból kikerült anyagok javarésze használhatatlan volt. Ezeket új anyagokkal, illetőleg más elbontott épületek még használható anyagaival pótolták ki. 4. kép: Alaprajz a nyílászárókkal. Géczi Sándor terve.