Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

HADIFOGLYOK ÉS INTERNACIONALISTÁK ÉLETÉRŐL 287 Számukra a felkelés hármas összetevője figyelemre méltó. Először: a délszláv (főleg szerb) és magyar katonák, munkások összefogása a küzdelemben, amely Pécsett internacionalista hagyományt kell, hogy képezzen. Kapcsot két szomszédos szocialista ország mai forradalmi történetéhez. Ezt alátámasztja giróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspöknek az a kérelme, amelyből kitűnik, hogy a maga módján a püspök felismeri ezt az összefüggést. 1918. május 27. A megyéspüspök kéri herceg Lobkovits altábornagyot a király főhadsegédét, hogy az újvidéki 6. gyalogezredet Pécsről más: állomáshelyre vigyék. Már a háború kezdetétől fogva aggodalommal látták,, a Pécsre vezényelt ezred csekély megbízhatóságát. Ezt igazolta is. Elvezénylésük azért is kívánatos, mert Pécsett sok a gyári munkás és főképpen a szénbányász, akiket szociáldemokrata eszmék fertőztek meg, s akik ilyen elemekkel társulva egészen kiszámíthatatlan veszélyt hozhatnak a városra 'és az egész környékre.

1

'

3 m Kriegsarchiv, Wien Arch. d. Militärkanzlei S. Majest. 1918. (Farkas Márton kutatása alapján előkerült dokumentumok). Másodszor: érlelődött a forradalmi válság Pécsett s ez kitűnik abból is, hogy a pécsi munkásság, főleg bányászok nagyszámban csatlakoztak a felkeléshez. 90 letartóztatott munkás ellen rendeltek el bírói vizsgálatot.

121 Végül harmadszor: az uralkodó katonai irodájának jelentése a felkelésben elfogott 1500 személy között 70 bolsevistát mutat ki.

125 Ezek többsége viszont aktív feladatokat vállalt az októberi farradalomban és a Tanácsköztársaságban is. Történetük ettől az időtől kezdve már nem különálló, feloldódik a hazai, illetve a helyi munkásmozgalomban. 125 Kriegsarchiv, Wien. Arch. d. Militärkanzlei S. Majest. 1918. 123 Kriegsarchiv, Wien. Arch. d. Militärkanzlei S. Majest. 1918. No. 5363. (A tanulmányban közölt képanyag a JPM Helytörténeti Osztályának gyűjteményéből való, a reprodukció Nádor Katalin munkája, a 8. képet — térképet —• a szerző útmutatásai és szerkesztése alapján Monori Magda rajzolta.)