Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

HADIFOGLYOK ÉS INTERNACIONALISTÁK ÉLETÉRŐL 283 »Békés népekkel jó rokon S boldog legyen már a magyar!« (Gyóni Géza: A béke jön, 1917. VI. 13.) IV. A hazatérés A forradalmak i(a februári polgári demok­ratikus., a novemberi szocialista) egyik legszem­betűnőbb vonása, Oiroszország határain túlra vivő lökőerejében volt. Gyóni Géza által ál­modott sajátos tükörben a forradalom végig táncolt a »vérszagú« világon. Nyomor és bő­ség indult birokra, forrt — különösen Közép­Európában — a forradalom katlana. A békét vívták s a béke eljött. Űj béke volt ez; a zsellérek, proletárok s nem az urak, s nem a háború vámszedőinek békéje. (16. kép.) Ügy látszott, végleg itt marad, de másképpen tör­tént .. . Mehettek és jöhettek a háború áldozatai, de akkor még nem tudták, hogy a szenvedéssel terhes, tanulságokban gazdag életük nem nyu­godhat meg igazán a hazai földön, hogy új küz­delmek és megpróbáltatások várakoznak. Magyarországon is a Monarchia összeomlásá­val párhuzamosan megérett a forradalmi vál­ság, 1918. október 31-én kirobbant, majd vér­telenül, békés úton győzött a Tanácsköztársa­ság. Az egész országra mélyen hatott a kettős for­radalom. Ugyanakkor vidékenként más és más sajátos tartalommal gazdagodott, bővült. így volt Pécsett és Baranyában is. Az ország egész déli peremvidékén a kibontakozó forradalom a fenyegető külső intervenció »árnyékában« élt, sőt a szerb és román előrenyomulás, megszállás fékezte, le is tiporta. (A Dél-Alföldön, Békés megyében a Tanács­köztársaság csupán 30 napos időtartamú vol!. Szeged 1918-ban akárcsak Pécs, szerb—francia megszállás alá került.) A magyarországi kettős forradalomban igen nagy szerepet játszottak a volt oroszországi ha­difoglyok. Számos forrás, dokumentum rá a bizonyíték. A hazatért hadifoglyok legtöbb­ször kezdeményezői és vezetői a vidék fora­dalmi mozgalmainak, különösen a falvakban. A hazatérésnek két nagy stádiuma volt. Az első csoportok 1917—1918 fordulóján, inkább 1918 nyarán és koraőszén érkeztek meg, a Breszt-Litovszki béke után. Többnyire az euró­pai Oroszország területéről. (17. kép.) A másik hazatérési hullám az intervenciós háború befe­jeztével, illetve a trianoni béke megkötése után következett be. Az utóbb hazatelepülők itthon már az ellenforradalmi Magyarországot talál­ják. Az előbbiek viszont a forradalmi Magyar­ország légkörét. (Itt jegyezzük meg, egészen külön tanulmányt igényelne a foglyok és a ha­za kapcsolatának problematikája, a hazai ese­ményekre reagálásuk története.) Mint fentebb említettük, a hadifoglyok története tehát nem ér véget hadifogságukkal, folytatódik az tovább más, változott körülmé­nyek között. Néhány tanulság és a tapasztalatok hasznosítása A kinti szükség még a tiszteket is rákény­szerítette a munkára. S csak akkor vált látha­tóvá, hogy a sok lateiner emberben mennyi élelmes és ügyes iparos, kereskedő veszett el: »a hivatalnokokból, ügyvédekből, taná­rokból, katonákból a szükség . .. kitűnő iparosokat és kereskedőket nevelt. . .« Sok ún. intelligens ember ki eddig nem törődött a munkássággal, a munkásság problémáival, most a saját bőrén tapasz­talta meg, mit tesz az munkásnak lenni, egész nap robotolni azért, hogy az ember­nek épp csak betevő falatja legyen: »Egyszerre nagy jelentőséget nyer előttünk a munkásmozgalom, melyet többé nem tartanak „lelketlen izgatók" művének, ha­nem a munkásság jogos önvédelmének ki­uzsoráztatása ellen.« 1 " 8 Azután jött a kiábrándulás a dualista Mo­narchiából. A bombasztikus s hangzatos frázi­sokkal dicsőített Ausztria—Magyarország egy­ségéből, erejéből, hatalmából. Egy megdönthetetlennek hitt :s képzelt világ­képről is le kellett mondaniok. Alig néhány év alatt új világ született, s a tapasztalt idősebb ember szemével vetettek pillantást — az új küszöbéről — a letűnt régi világ eseményeire. Szemtanúi voltak a nagy kísérletnek az »orosz csodának«, ami megfogta őket (még a tudatos ellenséges beállítottságúak sem térhettek ki ha­tása alól). A hadifoglyok története itthon folytatódott. Nagyon, nagyon siettek haza! Jöttek ahogyan tudtak: ki gyalog, ki szökve, ki engedéllyel, ki egyedül, mások csoportosan, kötelékben. A forradalom küszöbén százak és ezrek ért­hetetlennek találták a külső háború folytatását. 108 dr. Arató: im. 125. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents