Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

280 FANCSOVITS GYÖRGY A szocialista forradalom óta szabadon élnek itt a hadifoglyok. A helyi Vörös Gárda túlnyomó részben volt hadifoglyokból áll. »A város parancsnoka egy Ligeti nevű volt 32-ös gefreiter.«

88 1918. április: Verchne—Udinszk Verchne—Udinszk a Szeleszor és Uda folyók összefolyásánál a vidéken élő burjátok központja. Elővárosában Berezovkán hatalmas hadifogoly tábor áll. Még (kőnyomatos) tábori újságot is adtak ki. (14. kép.) Verchne—Udinszkban hadifogoly-szovjet működik. Vezetői: Götz volt 69-es önkéntes káplár, Kis János volt honvédzászlós, Migrai budapesti lakatossegéd, továbbá két önkéntes Foirbáth budapesti magánhivatalnok és Garai Ernő »-műegyetemi hallgató, pécsi fiú«. '(Garai Ernő neve a Dunántúl 1916. júl. 16-i számában megjelent »A pécsi főreáliskola hősei« című cikkben. Korábban utaltunk rá!) A hadifogoly szovjet, amely később a város felett is hatalmat gyakorolt, kemény kézzel tartotta sakkban a tiszteket. A helyi Vörös Gárda is volt hadifoglyokból alakult. Komoly agitációt fejtenek ki és lendületesen toboroznak, hogy ütőképessé tegyék a Vörös Gárdát. Különösen Garai tevékenykedett határozottan. Az itteniek elbeszélése szerint: »a Szemjonov féle háború rettenetes kegyetlenséggel folyt és folyik ma is; Szemjonov az elfogott orosz vörösöket felakasztatja, ha pedig hadifogoly vörös akad a kezébe, levágatja orrát, fülét, két kezefejét, kitolatja szemeit és úgy küldi vissza — amint beszélik a berezovkai kórházban egész sereg ilyen szerencsétlen nyomorékot ápolnak.« »... és valahogy kezdjük érezni, hiába van béke, még sem olyan könnyű hazamenni .. ,

89 1918. április: Irkutszk A városban, az utcákon rendkívül nagy az élénkség. »Mindenfelé hadifoglyok graszszálnak ... nyilvános helyeken, éttermekben, mulatókban nagyban járja a magyar szó, az utcákon a rikkancsok magyar újságokat árulnak, nagy keletje van a Világforradalom és a Nemzetközi Szocialista című újságoknak... igen nagy a drágaság, kenyér egyáltalán nincs ...« Az irkutszki Vörös Gárda élén három volt magyar hadifogoly tiszt áll, Koculik és Singer hadnagyok, Kaufmann zászlós. Megdr. Arató: Napló IV. 17. 1. dr. Arató: im. 25. 1. győződésük, hogy rövidesen »otthon nálunk is forradalom tör ki«.

80 1918. május: Omszk Omszk ezekben a napokban a magyar kommunista hadifogoly szervezkedés központja. Egy kis túlzással írva: »a Magyarországon kívüli magyar forradalom központja«.

91 Ennek a forradalmi szervezkedésnek, közismerten Ligeti Károly és Rabinovits József voltak a vezető egyéniségei. Figyelemre méltó leírást olvashatunk Arató J. naplójában Ligetiről: »Ligeti Károly békében újságíró volt a Népszavánál... Az ivanovo—voszkreszenszki táborba kerül, hol csendes, visszahúzódó életet él, sokat olvas és tanul, főleg a szocializmussal foglalkozik ; szocialista meggyőződéséből nem csinál titkot, úgy hogy több kellemetlensége is támad emiatt. .. Omszkban Ligeti különválik a tisztektől, legénységi barakkba költözik, ahol erős bolsevik agitációt fejt ki a legénység között. Városparancsnok lesz, megszervezi a Vörös Gárdát, melynek kétharmada magyarokból áll.« Omszk is egy kicsit magyar város. Az utcákon itt is, mint Irkutszkban magyar szót hallani. Az elárusítók sokfelé magyar újságcímet kiabálnak: »nagy keletje van a Ligeti által szerkesztett Forradalomnak.«"'

2 (13. kép.) 1918. május Petropavlovszk. A helyi mozgalomban — ebben a városban — hadifoglyok sokkal csekélyebb szerepet játszanak mint másutt. A helyi szovjetben ugyan jelentős feladatot látnak el dr. Dániel és Szénási magyar hadifoglyok, de a funkcionárusok többsége orosz. Még 1917-ben megalakult a hadifoglyok »internacionalista-kommunista pártja«, melynek Emmandity Virgil volt szociáldemokrata lett az elnöke."

1 1918. május 31-én kitör az ellenforradalom Petropavlovszkban. A cseh légió egységei megrohanják a Vörös Gárdát »közben a városban ellenforradalmár kozákok és kirgizek lefogják a szovjet tagjait.« A városparancsnokságot Walkow kozák alezredes veszi át. »... hadifoglyok lettünk újra!« A táborban a cseh légió magyar, német és szláv nyelvű kiáltványait osztogatják.

94 90 dr. Arató: uo. 91 dr Arató: im. 30—31. 1. 92 dr. Arató: im. 106—107. 1. "

3 dr. Arató: im. 138. 1. 94 dr. Arató: im. 144. l. Erről a tragikus fordulatról Perecz József így emlékezik: »1918. május 1-én a csehszlovák és szerb druzsinák elszakadtak tőlünk az intervenciós Kolcsakhoz... A vörös csapatokat szétverték«.