Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

276 FANCSOVITS GYÖRGY 1917. december 27-én Habarovszkban a bol­sevikok magukhoz ragadták a hatalmat. Letartóztatták Ruszanovot, a Kerenszkij­kormány helyi megbízottját, megszállták a pos­tát, a vasutat, nyomdákat, bankokat: »az utcákon Lenint éltető katonák ... Amint halljuk,, a városbeli bolseviki mozga­lomban főleg lengyelek, finnek és lettek játszanak vezér-szerepet, kiket valamikor a cári rendszer száműzött ide.« 79 1918. december 8. A helyi újságok Lenin dekrétumát hoz­zák, abban kinyilvánítják, hogy a hadifog­lyokat teljes szabadság illeti meg! »tMindenki komoly békejelnek tartja a hadifoglyok szabadon bocsátását.« 80 Mint ismeretes, a győztes szocialista forra­dalom nyomán recseg-ropog minden az agg Európában, sőt megrendült az egész imperia­lista világrendszer is. Minden, ami eddig szi­lárdnak és megdönthetetlennek lászott, meg­mozdult. Világméretű osztályharc bontakozott ki s az nem kerülte, nem kerülhette el a Mo­narchiát sem, Magyarországot sem. Hadifoglyaink felfogásából érződött: kitört a vágy, hogy otthon is változtatni kell, sőt szük­séges a társadalom felépítésén. »Oroszországban már győzedelmeskedett a dolgozók ügye, lehetetlen, hogy nálunk is ne diadalmaskodjék.« 81 Íme itt van, az az emberi magatartás, cselek­vésvágy, amely lökoerőt adott, ösztönző hatást gyakorolt a magyar hátország forradalmának kialakításához. A magyar forradalmi hadifogoly­mozgalomtól rettegtek, ettől féltek a dualista hatóságok. A cs. és kir. hadügyminisztérium igyekezett parancsaival, rendelkezéseivel fékez­ni a forradalmi hadifogoly mozgalmat. Paran­csot ad arra, hogy tisztek, tisztjelöltek sem­miféle köz- vagy magánhivatalt nem vállalhat­nak Oroszországban.^ Eleve reménytelen reak­ció és eredménytelen kísérlet a magyar hadi­fogoly forradalmi állásfoglalásával szemben. Vizsgáljuk tovább a krónikát. 1918. február 15. Megalakul Habarovszkban a Vörös Gár­da. »A bolsevikiek a cári hadsereg utolsó ma­radványait is elsöprik.« 83 1918. március 8. Telegram jelenti, Breszt—Litovszkban aláírták a békeszerződést. »... a katona és munkástanács szenvedélyes vitatkozások 79 dr. Arató: uo. 80 dr. Arató: im. 309. 1. 81 dr. Arató: im. 337. 1. 82 dr. Arató: uo. 3 dr. Arató: im. 404. 1. közben foglalnak állást a ratifikálás mel­lett vagy ellene .. .« 8 '' Közben a bolsevikok a tiszti táborok őr­zését megszigorítják, a legénység viszont teljesen szabadon él. 1918. március 12. Blagovjescsenszkben pár száz kilométerre Habarovszktól ellenforradalom tört ki. A habarovszki katona és munkástanács szigo­rú intézkedéseket léptetett életbe: a kint dolgozó hadifoglyokat bevonultatják a tá­borba és megnövelik a Vörös Gárda lét­számát. 8 ' 1918. március 22. Meglátogatja a tábort az amúrmenti kormányzóság népbiztosa. Távozása előtt beszédet mond: »bizto­sítja a foglyokat a hazautazásról, már csak a parancsot várja . . . Beszél aztán Lieb­knechtről, az internacionáléról és azt a re­ményét fejezi ki, hogy a bolsevizmus az egész világon diadalt arat. Beszédje végén egy magyar nyelvű bolseviki lapot, a Nem­zetközi Szocialistát osztogatja szét köz­tünk.« 86 (12. kép.) 1918. március 26. Indulás hazafelé! »Örült örömrivalgás tört ki. . .« S7 Hadifoglyaink a polgárháborúban A hazautazást meggátolta, késleltette, a fia­tal Szovjet-Oroszország ellen kibontakozó in­tervenció és annak nyomába-járó ellenforradal­mi »fehér« lázadás. A kimerült ország népe végső erőfeszítés­sel, kemény, dühödt ököllel védte kivívott szabadságát. Hadifoglyaink közül is számosan megértették, hogy a tettek ideje jött el, hogy vállalni kell a harcot orosz és más nemzetiségű bajtársaik oldalán. Élet és halál küzdelme volt ez, sokszor véres és kegyetlen. 1918. április: Csita A transzszibériai vasút fővonalán feszült a helyzet. Az állomásokon zsúfolt szerelvé­nyek állnak, illetve robognak ellentétes irányba. Magyar hadifogoly-szállítmányok, cseh egységek vonatai. Csita a Zabajkáli kormányzóság székhelye, meglehetősen nagy város. Környékén már dühöng az ellenfor­radalom. Szemjonov kozák atamán csapa­taival állandó harcban áll a Vörös Gárda. 84 dr. Arató: im. 436. 1. 85 dr. Arató: uo. 80 dr. Arató: im. 465. 1. 87 dr. Arató: im. 471. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents