Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

268 FANCSOVITS GYÖRGY »Ez a bilincsek országútja ...« (Gyóni Géza: Bilincsek útján 1916.) II. Hadifoglyaink a cári Oroszországban A hadifogságba került és azt átélt Pécs-baranyaiak sorsa és száma ma már teljességgel rekonstruálhatatlan. Ennek ellenére lehetséges volt képet alkotnunk hadifogságuk történetének néhány fontos részletéről, az átélt eseményekről.

32 'Kétségtelen, hogy a kutató jószándék beleütközik abba a nehézségbe is, hogy itt »külső történet«-tel állunk szembe, amely nem hazai környezetben játszódott s ezért dokumentum és tárgyi anyaga jórészt megközelíthetetlen. A fejezet hiteles történeti alapját visszaemlékezések, naplók, valamint a volt hadifoglyok által elhozott tárgyak, emlékek képezik. A kérdés fontosságát indokolja az is, hogy a magyar hadifoglyok vettek részt legnagyobb számban a szocialista forradalomban és polgárháborúban s lettek mindmáig megbecsült hősei történelmünk forradalmi hagyományainak. Szocialista nemzeti tudatunk egyik igen lényeges alkotóeleme annak hangsúlyozása — amely népművelői, oktató-nevelői feladat is többek közt —, hogy mi magyarok ott voltunk, részt vettünk a Nagy Októberi Szocialista Farradalomban, közvetlenül és tevőlegesen. A XX. sz. második évtizedének végén volt egy ragyogó magyar fejezet »idegen« környezetben, »hontalanul« is »hont« találva. Felmerül a többszörös kérdés, mi indokolta, mi képezte okát, alapját annak, hogy mi magyarok olyain nagy számban vállaltuk — más népekkel együtt — a harcot egy »idegen« nép fiaival, férfiaival? Mi táplálta a hitet és elképzelést, hogy otthon is a távoli országban: Magyarországon — amiről keveset tudtak — megremegnek a régi rend oszlopai? Hogy hatása lesz "

J Meg kell állapítanunk, hogy máig sem készült el az első világháborút szintetizáló hadtörténet. Ebből fakad, hogy marxista hadifogolytörténet sincs. A magyar internacionalisták történetének tudományos és dokumentációs feldolgozása éppen napjaink kutatásának eredmén3^e. Erről a témáról eddig megjelent összefoglaló munka: Hadifogoly magyarok története, két kötetes monográfia; Stessel Ernő: Hadifoglyok élete Szibériában — Krasznojarszki hadifogolytábor. Bp. 1925. Más feldolgozások részletekben foglalkoznak hadifogoly történettel, például dr. Szántó Zsuzsa: Magyarok a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Dr. Münnich Ferenc: A magyar nép a, Nagy Októberi Szocialista forradalom útján. Bp. 1957. Kevés a helytörténeti mű, alig olvashatunk erről a témáról a Tanácsköztársaság с emlékkönyvben. L. Nagy Zsuzsa és Hajdú Gyula munkáiban. mindannak, amit Oroszországban vállaltak, amiért megküzdöttek? iMindez — véleményünk szerint — elég indok ahhoz, hogy végre kutassuk, feldolgozzuk és megláttassuk a történet rejtett titkait, feszülő rugóit. A Pécs-baranyai hadifoglyok sorstársaikkal együtt, 1914-től 1922-ig Oroszországban öt uralom változásait élték át. 1. 1914-től 19-17 márciusáig a cári uralmat. 2. 1917 márciusától — 1917. november 7-ig az »ideiglenes kormány« uralmát. 3. 1917 novemberétől a szocialista forradalom és szovjet-Oroszország viszonyait. 4. 1918 májusától a cseh és orosz »fehér« ellenforradalom viszonyait. 5. 1919/20 fordulójától újból a Szovjet-Orosz Köztársaság viszonyait. Mint minden felosztás, kronológia — ez is kissé merev és csupán nagy vonalakban igaz. Elsősorban a Szibériában levő hadifoglyok életére jellemző a fenti felosztás s már kevésbé az európai-Oroszországban vagy éppen DélOroszországban levőkre. Ugyanakkor Szibéria korabeli állapotát sem határoztuk meg egészen pontosan, kimaradt abból egyik-másik helyen az ellenforradalmi csehszlovák—román légió uralma, a japán—amerikai intervenciósok uralmának megjelölése és az orosz szociálforradalmár »rózsaszín« köztársaság. Ezek azonban lényegesen nem módosítják a közölt felosztást,, csupán finomíthatják, árnyalhatják azt. Még valamit el kell mondanunk. A fenti változások Oroszország nagy kiterjedése miatt (és ez vonatkozik földrajzi tájegységeire is, mint pl. Szibéria) nem egyidőben, nem egyszerre következtek be. A Szovjet Vöröshadsereg nagy ellentámadása, a szibériai fehér ellenforradalmi uralom végleges felszámolása 6 hónapot vett igénybe. 5 hónapig tartott, míg Permből Irkutszkig eljutottak. Fejezetünkben közelebbről, a szibériai hadifogolytáborok életével ismerkedünk meg. A hadifogság Az Osztrák—Magyar Monarchia veszteségei a keleti hadszíntéren : összes veszteség: 2 736 464 Ebből hadifogoly: 1 345 536

M 33 Hadifogoly magyarok története, szerk. : Baja Benedek, Pilch Jenő, Zilahy Lajos és dr. Lukinich Imre. Bp. 32. 1.