Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)
Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)
264 FANCSOVITS GYÖRGY 5. kép: A 19-esek barátkozása az oroszokkal 1917-ben 1914-ben a DGT nyeresége nettó 4,5 milió 1916-ban a DGT nyeresége nettó 9,4 millió. 19 1916-ban néhány új nagyipari vállalkozásról is megemlékeznek a források. Például létrejön a Pécsi Műszaki Építési Vállalatok Részvénytársasága, mintegy 500 000 korona alaptőkével. Bővült a Pécsi Tejcsarnok RT, amely kenyérgyárat létesített 150 000 korona alaptőkével. Mind a két létesítmény a háborús konjunktúra talaján született. Maga a háború — különösen az első szakaszban — elősegítette az ipari koncentrációt, így reflektált erre a »Dunántúl« című helyi lap, idézzük: »A háborúban a békét készíteni elő, a termelőmunkára előkészülni. Ez ma az öntudatos Magyarországnak életszükséglete. Ebből a szemszögből ítéljük meg azokat a vállalkozásokat, amelyek . . . jelentkeznek.« Ezzel szemben más aspektusból is szükséges ítélni, tudniillik abból, amely megmutatja a konjunktúrán növekedő helyi kapitalisták terjeszkedését. ,A fent említett vállalatok igazgatósági tagságában a legerősebb tőkés családok neveit találhatjuk.' 20 Közben 'fokozódott á drágaság, amit a hatóságok ármaximálási törekvése sem tudott megakadályozni. Nehezebbé, hovatovább elvi19 Munkás, 1917. április 28. 20 Dunántúl. 1916. július 1. Az újonnan alakult részvénytársaság igazgatósága a következő tagokból állt: Zsolnay Miklós elnök, igazgatósági tagok: Visnya Ernő (a Takarék igazgatója), Littke József, Erdélyi István, Erreth Ede. Visnya Ernő egyébként a Tejcsarnok RT. igazgatósági tagja is volt. ban kevés volt a kibontakozó orosz—magyar katona közeledés meggátlására. 1917 tavasza »A húsvétot az oroszokkal együtt akartuk megünnepelni. A délelőtti tűzszünet alatt találkoztunk semleges területen és egymás nyakába borultunk és kérdeztük, miért kell nekünk egymás ellen harcolnunk, hiszen nem vagyunk ellenségek . . . Tisztjeink ezért sokunkat bezártak a lövészárok zárkába.« 1917. június 9-én egy egész osztrák— magyar hadosztály megadta magát. 1 * Mielőtt tovább vizsgálnánk a volt pécsi katonák sorsát a világtörténelem forgatagában, vessünk pillantást a háborús Pécsre. Gazdasági és társadalmi élet Pécsett Már korábban szóltunk arról, hogy a háború szükségképpen megváltoztatta a város életét. Ez általában így volt igaz, de a (megváltozott életkörülmények nem egyformán érintették a város társadalmát, osztályait és rétegeit. Szélsőségek mutatkoztak a gazdaságban és a szociális helyzetben is. A DGT tulajdonosainak — a háború két éve alatt — nemhogy veszteségük lett volna, ellenkezőleg: megduplázódott a nyereség. A »Munkás«, a helyi szociáldemokraták lapja szerint: 18 Matakovics János visszaemlékezése. JPM HO. Adattár, 167/62.; Zámbó István visszaemlékezése. (Szentegát) JPM HO. Adattár, 151/62. (Zámbó idézi: »velünk, közkatonákkal kegyetlenül bántak a tisztek«).
