Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Dráva menti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez

BARANYAI JOBBÁGYSÉRELMEK 243 8 Ezen Tekéntetes Ns Baranya Mgyébe kebelezett Dráva Szent Márton Matty és Gordisa három Hellységek sérelmei elő terjesztetnek a Dardai Uradalom ellen ezen módon. 1-ször Az Árenda fizetés alatt lévő Földek és Rétek, mellyek majd minden Calcaturaban találtatnak 3. vagy 6 tonta széjjel el szórva. Ezeket az Uradalom Tisztsége meg is Dézsmálja, azon kívül a birtokosok által az Árenda fizetést is meg veszi. így kétszeres tereh alatt vagyunk a Szegény Jobbágyok birtokába. 2-szor A' Dráván lévő Malmok, mellyeknek felállításokhoz az Uradalomnak legkissebb Segedelmezése nincsen. Azoknak jobbításokra faszerek nem adatnak, se Czekté^ nek való vessző. A Dráva vize ingyen foj. Sokszor a' Malmot veszéj is éri, és még is évenkint azoktól terhes Árenda fizetés kívántatik. Évenként az Árenda fizetés tetszés szerint többre, többre Neveltetik, és kiálni nem lehet. 3-szor Találtatnak Olaj ütő Száraz Malmok, mellyek az Adózóknak Ház ülésekben Pénzen vett Fa Szerekből vágynak fel állítva, az Uradalomnak Segedelmezése nélkül. Ezekért még is terhes Árenda fizettetik. 4-szer Vágynak minden határokba Posványos Berkek a legelő között. Ezek éven által vízzel el borítva lévén haszon vehetetlenek. Ezekért már 4 évek fojta alatt az Uradalom által a Közönségek terhes Árenda fizetés alá vonattak. Ügy hogy azokért haszon vétel nélkül a Helységek 150 Ft 181 f ezüst pénzbe fizetni köteleztetnek. Ügy áll évenként mint vizenyős posvány berek. Árkolva nintsenek. A Jószág bele se mehet azokba, és még is érettek fizetni kell. Legelő nevezet alatt. 5-ször A' Kazányoktól való Árenda fizetés is terhes a' Szegénységnek mivel haszon vételek igen tsekélység. Kazány nélkül pedig ellenni nem lehet hogy a Gyümölcs termések használtathassanak. 6-szor Minden Hellységek Határába a' Legelő szükséges, a Jószág tartásra és nevelésre kívánatos, a' Miből a' szegény Nép Adóját, Ruházat ját, Sóját és Más Szükségét elő állíthattya. — A Közönségek legelői azért úgy mint állanak és eddig is állottak a Határokba elkülönözés nélkül Maradjanak meg. Mint a Polgári telkekhez tartozók. 7-szer A' Szabad Korcsmáitatás és Hús Vágás légyen a' Közönség joga, mellyékből a Közönség Szükséges kötségei elláttathatnak. Elő terjesztik Dráva Szt. Mártoni, Márkovits Mihály Bíró Matyi, Füves Jcsef Bíró Goirdisai, Kis Rőth Sámuel Bíró és a Közönségek. Die Beeinträchtigungen der Leibeigenen in der Baranya M. KŐHEGYI Die Periode der Geschichte Ungarns 1790— 1848, die von den Historikern als Zeit der sich entfaltenden und sich immer mehr vertiefenden Krise des Feudalismus gekennzeichnet ist, und auch in der Agrarentwicklung eine wichtige Rolle spielt, wurde vor 1945 von der Agrargeschichtsschreibung vernachlässigt. Es wurde kaum etwas über die Landwirtschaft der Jahrhundertswende und der Reformzeit geschrieben. Auch die Zusammenfassungen beschränkten sich auf einige allgemeine Daten, oft verallgemeinerten sie auf Grund von Daten eines anderen Latifundiums, wodurch so das Resultat, wie auch die Gültigkeit der Daten sich sehr problematisch gestaltete. Nach so einer Vorgeschichte war die agrargeschichtliche Forschung nach 1945 gezwungen, die früheren Mitteilungen in Teilarbeiten zusammenzufassen, kritisch zu analysieren und nur dann konnte erst daran gedacht werden, die „weissen Flecken" auszufüllen. Es entstanden inzwischen schon einige zusammenfassende Monographien aus diesem Themenkreis, viele Fragen unterliegen aber noch einer weiteren Forschung. Der Verfasser untersucht in seiner Arbeit die Bittgesuche von 15 Gemeinden an der Drau (Hirics, Piskó, Kisszentmárton, Szaporca, Tésenfa, Szerdahely, Kisharsány, Ipacsfa, Petárda, Beremend, Németmárok, Old, Drávaszentmárton, íMatty, Gordisa); diese Bittgesuche wurden von den Einwohnern an den Landtag 1848 gerichtet, und in ihnen widerspiegeln sich alle wichtigen Agrarprobleme der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts.