Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Dráva menti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez

236 KŐHEGYI MIHÁLY I. táblázat. A falu neve Évek 1767 Tele к szám 1797 1820 1848 Földesúr Beremend Drávaszentmárton Gordisa Hirics 16 6/8 17 6/8 16 6/8 16 6/8 Ipacsfa 16 6/8 24 24 3/8 Kisharsány 35 5/8 36 41 Kisszentmárton 10 1/8 14 14 15 2 8 Matty Németmárok Old Petárda Piskó 16 6'8 17 6'8 21 6/8 21 6/8 Szaporca 11 6/8 11 12 3/8 Szerdahely 15 7/8 22 4/8 23 4/8 Tésenfa 10 1/8 10 10 6/8 Eszterházy család Eszterházy család Eszterházy család Pécsi Káptalan Siklósi uradalom Batthyány család Siklósi uradalom Pécsi Káptalan Eszterházy család Eszterházy család Eszterházy család Eszterházy család Pécsi Káptalan Siklósi uradalom Siklósi uradalom Siklósi uradalom A pécsi káptalan falvainak legtöbbjét 1820-ig felmérette. A jobbágyok kezén talált többletföldekből és néha majorsági földekből is új telkeket alakított ki. A hozzájuk tartozó három község közül egyedül Hirics telekszáma nem változott 80 év alatt, Kisszentmártoné másfélszeresére, Piskóé egyharmadával növekedett. A gróf Batthyány család kezében lévő siklósi uradalom öt községe az 1767-es 90 1/8 telkével r.zemben 1848-ban 112 egész telekkel rendelkezett. Különösen Ipacsfa és Szerdahely telkeinek száma növekedett nagy mértékben. Ebbe a csoportba tartozik a legerősebb jobbágyközösség, a kisharsányi is, mely egyedül több telket mondhat magáénak, mint Kisszentmárton, Szaporca és Tésenfa együttesen ... A táblázatból az is kitűnik, hogy a telekszám szaporítás túlnyomórészt 1820 előtt történt, valószínűnek látszik, hogy elsősorban olyan földekből, amelyeket a jobbágyok eddig is birtokoltak. A telkek számának növekedésével a robotot is gyarapították. A húszas évektől kezdve egy másik tendencia is kezd feltűnni a megyében: a telkiállomány csökkentésének, a fölrablásnak a tendenciája, — amint ezt a közölt kérvények egyértelműen mutatják. 1848 tavaszán-nyarán a legnagyobb erővel a legelők ügye körül törtek fel a panaszok a szegény nép ajkáról. A Mária Terézia által bevezetett urbárium a jobbágyoknak kijáró legelő mennyiségéről egységes előírást a falvaknak nagyon is eltérő földviszonyai miatt nem adhatott, viszont így az előírások éppenséggel nem akadályozhatták ímeg a közös falusi legelők megrövidítését, elcsipegetését. Az új felmérések pedig legtöbbször csak ürügyül szolgáltak egy-egy legelődarab elvonására. A legelőket a falu és földesúr közösen birtokolta és az idők folyamán ez rendkívül sok bonyodalomhoz vezetett. A helyzet tisztázására 1836-ban megalkották a legelők elkülönzéséről szóló törvényt. Nem sok köszönet volt benne! Aligha csodálkozhatunk hát, ha tizenöt községünk közül tizenhárom úgy érzi — joggal — hogy kijátszották, kisemmizték, régi legelőjussából. Piskótól is az új felmésérkor vettek el legelőt. Szerdahelyen megvolt ugyan a legelőelkülönözés, de ezt egyedül a földesúr akarta és számukra sérelmesen hajtotta végre. Szaporcán és Tésenfán is erőszakkal történik a szétválasztás, melynek során eddigi legelőjüknek csak 1/3-át kapták meg. És milyen minőségben? »Öszve mérette az Uraság a berkeket, az utak mellékit, a szántó földek közé szorult dirib darab völgyecskéket«, csekély vízáradás pedig az egész legelőt elborítja. 1845-ben is fél nyárig állt rajta a víz, aminek következtében marhaállományuk íele elpusztult. Hiricstől 1824 körül 120 holdnyi, majd 1835-ben 30 holdnyi kaszálót és 70 hold legelőt vett el az uraság, melynek egy részét Vejtihez csatolta. A kisharsányiak »orégi eleb< még a török idő alatt —• a dátumban alighanem tévednek — a Nagyharsányi határban nagy summa pénzért réteket vettek s egy századnál tovább szabadon bírták azt, mígnem 1823-ban Batthyány Antal gróf siklósi uradalmának inspektora elerőszakolta tőlük. Kérik ezen igaz ősi jussuk 1494 pengőforinttal történő kártalanítását és a 25 év óta elmulasztott törvényes kamatokat. Mindezeken felül még 80 hold legelőt vettek el tőlük, melynek egy részét most bérért akarják használatukba bocsátani. Kisszentmárton népe az uradalom akaratával és tudtával egy darab földet irtott kaszálónak