Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)
Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Dráva menti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez
BARANYAI JOBBÁGYSÉRELMEK Drávameinti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez. KŐHEGYI MIHÁLY Édesanyámnak, Édesapámnak és minden paraszti ősömnek. Magyarország történetének 1790—1848 közötti időszakát, melyet történetírásunk a feudalizmus kibontakozó és elmélyülő válságának korszakaként tart nyilván, s melynek az agrárfejlődés szempontjából is igen nagy jelentőséget tulajdonít, az 1945 előtti agrártörténetírás meglehetősen elhanyagolta. 1 Ez a kutatás alig valamit foglalkozott a XVIII— XIX. század fordulója, vagy a reformkor mezőgazdaságával. Az összefoglalások is csak néhány adatra, legfeljebb egyik-másik uradalom fejlődésének példáira hivatkozva általánosítottak, aminek eredménye és érvényessége még problematikusnak is csak mértéklettel nevezhető. Az 1945 után felocsúdó, kibontakozó, majd nekilendülő agrártörténeti kutatás ilyen előzmények után nem gondolhatott másra, mint arra, hogy több részlettanulmány alapján felméri az addig végzett munkát és megtett utat, s csak azután lát neki a további részletes kutatásokhoz, a mutatkozó fehér foltok eltüntetéséhez. 3 Az agrártörténeti kutatásoknak újabb lendületet az 1848—49. évi szabadságharc centenáriuma adott. 3 Az évfordulóval kapcsolatban megjelent történeti tárgyú kiadványok sorában több agrár- és parasztságtörténeti tárgyú munkát is publikáltak/' A jórészt megemlékező jellegű, vagy forráskiad1 A korszak általános történetére Grünwald. Béla: A régi Magyarország 1711—1825. Bp. 1888. — Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. I—III. Bp. 1885—1888. — Ember Győző: Die absolute Monarchie der Habsburger als Hindernis der ungarischen nationalen Entwicklung. (Études des délégués hongrois au X. congres international des sciences historiques) Bp. 1955. 73—100. — Arató— Mérev— Spira—Varga : Magyarország története a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszakában, 1790—1849. Bp. 1957. — Eckhart Ferenc: A bécsi kormány gazdaságpolitikája Magyarországon 1780—1815. Bp. 1958. 2 Andics Erzsébet: Mai történetírásunk problémái. Bp. 1950. és ugyanez Andics Erzsébet: Elnöki székfoglaló a Magyar Történelmi Társulat 1949. március 27-i közgyűlésén. Századok, 1958. 1—18. 3 Molnár Erik: A magyar történetírás a felszabadulás óta, eredményei, hiányosságai és legsürgősebb feladatai. A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának Közleményei, 1952. 3—4. szám 13—25. '' Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1965—1966. 23—66. vány számba menő kötetek mellett, amelyek a jobbágyfelszabadítás kortszakos jelentőségét,' vagy az 1848-at megelőző magyar reformkor egyik-imásik kimagasló politikusának a jobbágyfelszabadítással kapcsolatban elfoglalt álláspontját elemezték, 6 a százados évforduló alkalmával jelent meg az a nagyobb összefoglalás, amely a jobbágyfelszabadítást mégelőző félévszázad mezőgazdaságáról és agrártársadalmáról először adott szélesebb kitekintésű képet. 7 A XVIII— XIX. század fordulójának, ezideig részleteiben nem vizsgált mezőgazdasági termelését, termelőerőit elsőnek ez a tanulmány elemezte, először mutatta be részletesen a feudalizmus utolsó korszakában már kapitalista módon, bérmunka alkalmazásával termelő nagyüzemeket, s vizsgálta meg az agrárkapitalizmus megjelenésének hatásait a társadalmi és politikai életben. 8 Az azóta eltelt két évtized alatt számos vonatkozásában módosult az akkor felvázolt kép, a kérdés egésze az először megrajzoltnál jóval bonyolultabbá lett, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy a forrásokból levonható tanulságok mindinkább közelítik a valós egykori körű knényeket s ez mindenképpen örvendetes jelenség. Az újabb szakirodalom számbavétele, úgy tűnik, itt most felesleges, hiszen eredményeivel lépten-nyomon amúgyis találkozni fogunk. 9 5 Lengyel Alfréd: A magyar jobbágyság felszabadulása 1711—1848. Győr, 1945. — Erdei Ferenc: A 48-as jobbágyfelszabadítás. Fórum, 1948. 182— 190. — Rex Tibor: Az 1848-as horvátországi jobbágyfelszabadítás. Déli Csillag, 1948. 385—386. — Éber Ernő: Visszapillantás mezőgazdaságunk 100 év előtti viszonyaira. Agrártudományi Szemle, 1948. 1—13. 0 Éber Ernő: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás kérdése. Huszadik Század, 1948. 7 M éréi Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp. 1948. 3 Gunst Péter: Die Agrargeschichtschreibung in Ungarn 1945—1965. Agrártörténeti Szemle, 1965. Supplementum. ü Agrár történetírásunk módszeréről, 1956 utáni fejlődéséről Gunst P.—Kolossá T.: Izucsenije agrarnoj isztorii v Vengrii poszle 1945. g. In: Jezsegodnik po agrarnoj isztorii Vosztocsnoj Evropü 1959. Moszkva, 1961. 392—407. — Lázár Vilmos: Agrártörténetírásunk helyzete és az Agrártörténeti Bizottság. Magyar Tudomány, 1964. 21—27.
