Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

160 SAROSÄGZ GYÖRGY sokac falvakban a bejáratnál a koporsót leteszik, s itt ismét rövid szertartást tartanak

; majd sírgödör felé folytatják útjukat, míg másutt megállás nélkül mennek. A sírgödörhöz érve, a pap rövid szöveg kíséretében azt felszenteli, majd a sírásók a koporsót köteleken a sírba leengedik. A koporsóra az első ásó földet a pap dobja, utána a halottat kikísérő hozzátartozók és rokonság egy marék földet és azzal a szándékkal pénzt dobáltak, hogy a megboldogult, amennyiben valakit korábban oda temettek, számonkérés esetén a sírhely megvásárlását igazolni tudja. A koporsó elföldelését és a sírhalom elkészítését a sírásók és a rokonság egy-két tagja végzi. A sírhalom elkészítése után lapát, vagy ásó nyelével egy homorú kiképzésű keresztet rajzolnak. A sírhalomra az ácsolt kereszten kívül a koporsóval kapott keresztet is tesznek. A pécskörnyéki bosnyákok, a drávamenti és egyes falusi sokac falvakban az ácsolt keresztre korosztályoknak megfelelő díszeket raktak fel, illetve raknak. Az elhalt menyecske, vagy csecsemő esetén színes díszkendőt és fejdíszeket szegeltek. Fiú, leány, nagylány sírkeresztjére díszkendőn kívül selyemkendőt és selyemkötényt, idős férfi, vagy nő keresztjére tiszta fehér, fodros vászonból készült, esetleg néhány szálas fekete pamut díszítésűt szegeinek. A fia-