Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Régészet - Kőhelyi, M.–Novotny, I.: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről
40 KŐHEGYI MIHÁLY — NOVOTNY IVÁN Ezzel lényegében le is zárult a 'helyszíni vizsgálatok-óin, terep járásokon alapuló leír ások, állásfoglalások szakasza. iKuzsinszky Bálint 18 , Kurucz József 19 rmár csaik az eddigieket ismétli; Alföldi András pedig Fröhlich datálását (fogadja el 20 . Szilágyi János két újabb feliratos téglát ismertetett : OFARNVRSIOINIMG és OFARNBONOMAG felirattal 21 . Időköziben Halász Ferenc, dunaszekcsői igazgató, minden alkalmat megragadott, hogy gyűjteményét gyarapítsa és a romokról feljegyzéseket, méréseket készítsen 22 . Mintegy 40 évi munkája alapján megszerkesztette az épület alaprajzát s ezt halála előtt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta néhány feljegyzésiével együtt 23 . Halász Ferenc megfigyelte, hogy a contra erőd nyugati falát lefektetett erős tölgylfagerendákra rakták, oldalfalait pedig vastag tölgyfagerendáklkai biztosították. A romokra újra az 1956-os árvíz, illetve az ennek nyomán megkezdett erőteljes építkezés, hívta fel a figyelmet. A mohácsi szigeten majd minden tanya összeomlott a jeges ár idején. A szétszórt tanyák lakosságát egyetlen telepítésbe. Dunafalvára. tömörítették s ez a romok szomszédságában, a töltés keleti oldalán kezdett felépülni. A romok felkeltették az érdeklődést, a kitűnő tégla és kőanyagot kezdték, építkezés céljára, elhordani. A pécsi múzeumiból 1956 áprilisaiban Lakatos Pál sietett a helyszínre és sikerült a pusztítást megállítania. Az 1957 novemberében bekövetkezett igen alacsony vízállás késztette Zalotay Elemér bajai régészt arra, hogy a helyszínre menjen és ott fényképfelvételeket készítsem 24 . 1958 januárjában Mócsy András járt a területen. Vizsgálódásai nyomán megszületett a romok történeti értékelése. Rajna menti (Engers, Neckairau) és hazai (Nógrádverőce, Balhavár, Hoirányi csárda) párhuzamok bevonásával megállapította, hogy itt építésitechnikailag és alaprajzilag egy aránylag egységes típussal van dolgunk s ezetk mindegyike nagyobb folyam (Rajna, Duna) partjain állott. Az egyre növekvő összehasonlítási anyag alapján kétségtelen, hogy itt 18 Pecz Vilmos: Ókori lexikon, (Bp. 1902—1904.) II. 1152. 19 Kurucz János: Római nyomok a pannóniai Duna-Limes balpartján. (Komárom, 1914.) 63. 20 Alföldi András: Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. (Berlin, 1924—1926.) I. 79. 21 Szilágyi János: Inscriptiones tegularum Pannonicarum. (Bp, 1933.) 95, No. 4. és 99, No. 37. 22 A gyűjtemény halála után elkallódott. 23 MNM. Adattár D. I. 20. — Feljegyzéseinek egy részét leszármazottai őrzik. ' M Zalotay Elemér a későbbiek során egy kéziratos dolgozatában visszatért a roimok problémájára, de rendeltetésükre, korukra, a Duna folyására merőben téves következtetéseket vont le. — Zalotay Elemér: Lugio és Contra Plorentium. A bajai Türr István Múzeum Adattára. 821/11. nem hajóhíd pilléreiről, hídfőállásáról van szó, — amint erre imár Schleisermacher rámutatott 26 — hanem hadi kikötőikről. A dunaszekcsői is ezt a célt szolgálta. Ami a kikötők keletkezésii idejét illeti, Mócsy nem lát lehetőséget pontosabb datálásra, de Diocletianus, vagy Constantin (esetleg II. Constantius) idejét tartja a leginkább számbajöhetőmek 26 . A szerző tanulmányának történeti következtetéseihez nincs hozzátenni valónk, ám a romok műszaki leírását itt-ott pontosabbá tudjuk tenni, hiszen 1959 óta több ízben megtekintettük azokat. 1966. október 14-én pedig felmértük: >és az országos háromszögelési hálózatba bekötöttük őket. 1967. augusztus 17-én a Várhegyről és a kikötő romjairól több jó felvételt sikerült készítenünk. A felmérés a bajai vízmérce 296 cm-es, a mohácsi vízmérce 313 crn^es, az 1967-es fényképezés a bajai vízmérce 360 cm-es, a mohácsi vízmérce 378 cm-es, középvízalatti vízállásnál történt. Mócsy András felmérése (1958. január 21., Baja: 276 cm., Mohács: 2'97; január 22. Baja: 275 cm, Mohács: 297 cm), tehát valamivel alacsonyabb vízállás mellett történt, de 'ennek gyakorlati jelentősége nincs, mert az esetleges oldalfalaik csak az un. DB víznél (Baja: 229 cm) lennének láthatóak, ez azonban ritkán következik be 27 . 1. kép. A Várhegy keletről. A Dunántúlon fekvő Várbegy a maga 144 m tengerszint feletti magasságával már a Kádársziiget alatt, tehát mintegy 5—7 kilométerről látható .északiról. Jól megfigyelhető kissé közelebbről, hogy lényegében a Dunával párhuzamos, kb. 25 Schleiermacher, W.: Befestigte Schiffsländen Valentinians. Germania, 194á. 192. 26 Mócsy András: Die spätrömische Schiffslände in Contra Florentiam. FA. 1958. 89—104. 27 Az adatokat Mészáros Istvánnak és Szabó Lajosnak (Bajai Vízügyi Igazgatóság) e helyen is köszönöm.
