Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Régészet - Bándi, G.–Kiss, A.: A majsi bronzkori temető

36 BANDI GABOR — KISS ATTILA III. sír (4541 A) A 454. sír felett egy 1,5—2 éves gyermek nyakszirtcsomtja, combcsont töredéke, a sír felett magasabb szinten állkapocstöredék és szétszórt fogaik kerültek elő. IV. sír (459) Tájolás: É-tól Ny felé 125°. Mélység: 45 cm. Nyújtott, hanyattfektetett, 40—80 éves férfiváz. Koponya egyenesen fekszik, jobb alikaresomtok vége a szegycsont közepén, bal alkar csontok vége az V. ágyékcsigolyán nyugszik. A 460. sír ásásaikor a jobb sípcsontot és szárkapoescsontot középen, a bal coimbcsoinbot alsó végén elvágták. (3. kép 1.) — A sír mellékletet nem tartalmazott. V. sír (462) Tájolás: É-tól Ny felé 100°. Mélység: 70 om. Bal oldalára zsugorított 48—58 éves férfiváz. Sírban mért vázhossz: 165 cm. Az alkarcsontok vége a felikarcsontok felső végén nyugszik. Lábszárcsontok enyhén felhúzottak (3. kép 2.). — A sír nem tartalmazott mellékletet. VI. sír (514) Tájolás: É^tól Ny felé 112°. Mélység: 50 cm. Jobb oldalára enyhén zsugorított 40—80 éves férfiváz. Az alkar csontok vége a felkarcsontcik mellé van visszahajlítva. (3. kép 3.) — A sír nem tartalmazott mellékletet. VII. sír (517) Tájolás: É-Jtól Ny felé 79°. Mélység : 50 cm. Jobb oldalára zsugorított 30—60 éves férfiváz. A bal alíkaircsontok a ifelkarcsont mellé vannaik visszahajlítva. Lábszárcsontok enyhén felhúzottak. (3. kép 4.) —"A sírban melléklet nem volt. VIII. sír (621) Tájolás: É-tól Ny felé 106°. Mélység: 80 cm. Jobb oldalára zsugorított felnőtt váz. Neme és kora nem meghatározható. Sírban mért vázhossz: 144 cm. Alkaircsontolk a medenioélapát előtt, kézcsontok a ooimbcsonton nyugszanak. (3. kép 5.) — A sírban melléklet nem volt. IX. sír (816) Tájolás: É-tól Ny felé 106°. Hanyattfektetett, nyújtott felnőtt váz. Neme és ikora nem meghatározható. Koponya baloldalán fekszik. Jobb alkarcsontok a felkarcsont mellé vannak visszahajlítva, bal alkar csont ok a 'mellkas közepén fekszenek. A váz mindkét combcsontját a 817. sír ásásaikor átmetszették. — A sír nem tartalmazott mellékletet. A leírt síroktól függetlenül, a VI—

VII. sírok közelében egy kettőskúpos-fejű bronztű is élőkerült (EH; 106 om) a temetőtérképen megjelölt szelvényben, valószínűleg másodlagos helyzetben (2. kép., 3. lkép 9.). A feltárt kilenc sír korának meghatározását a néhány lelet és a temetkezési szokás alapján közelíthetjük meg. A tőr, a lemezcsövecskék és a kettoskúpos-fejű fű párhuzamait legkorábban a dunántúli korabronzkori temetőkben találjuk meg. A nagyrévi kultúra dunamenti, Szigetszentmiklás-kisaipostagi csoportjának viszonylag bronzgazdag sírjaiban elterjedt típus a triangularis tőr két-három szegeccsel; megtaláljuk Dunapeintelén'

4

, Kisapostaigoin

5 és Ercsi-Sinatelepen

4

. A néhány szőregi előforduláson kívül

7

, úgy látszik, hogy ez a Ifémtípus jellegzetesen középdunamedencei, megjelenése az említett dunamenti lelőhelyeken túl '(Korai Bronzkor III), legkorábban a különböző Litzenkerámiás csoportokban

8

, a Glodkenbecher lelőhelyeken

9

, majd a Nitra csoportban

10

, és a középső bronzkori aunjetitzi

11

, magyaradi

12

, unterwölb

ingi

13 és a dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájában kísérhető végig

14

. Minden valószínűség szerint a nyugati eredetű gloickenbecher nyéltüskés réztőrökikel ellentétben, a szegecses triangularis tőrök a Korai Bronzkor III — Reineoke BA1 időszakban megjelenő középe>urópai népcsoportok műhelyeiben alakulhattak ki, majd általánosan elterjedtek a Kárpát-medence nyugati térségének középső (bronzkori kultúráiban. A bronz lemezcsövecskék általánosan elterjedt ékszerek voltak a különböző korabronzkori népcsoportoknál. Eddigi ismereteink szerint, hasonlóan a tőrökhöz, legkorábban a dunamenti Szigetszentmiklós-kíisiapostagi csoport teniietőiben tűnnek fel a Dunamedence területén i(Dunapen4 Bánai G., Móra Ferenc Múzeum Évfc. 1964—65. 39—, Mozsolics A., Arch.Hung. 26. (Bp. 1942.) 5 Mozsolics A., A kisapostagi korabronzkori urnatemető. Arch.Hung. 26(Bp 1942) V. t. 13, 14, 36., Bandi G.. i—m. 42. 6 Bandi G., Alba Regia 6—7(1965—66) 11—., II. t. 7. 7 Garasanin D., Katlalog metala (Beograd 1954) 37. t. 3., Banner J., Dóig. 7(1931) 41—., XI. t, Typ. 54. 8 Pástor J., FA 17(1965) 5. kép 3. — Visechvatych.. Tocik A., Aröh. Rozhl. 15(1963) 719. 241. kép. 17. — Vycapy-Opatovoe. 9 Kalicz N., FA. 7(1955) 57. X. t. 5. — BudaikalászTangazdaság., Trautwitz-Hellwig J., MAG 54(1924) 110. — Safferstettenből közöl egy tipikus Harangedény kultúrás sírt szegecses bronztőrrel., Beninger E.. PZ 25(1934) 130—. — Feuersbrunn. 10 Tocik A., i—m. uo., Chropovsky В., Arch.Slovaca 3 (1960) 65. 11 Pleinerova L, Pam.Arch. 57 (1966) 405. 40. kép. 17. 12 Tocik A., Arch Slav. Fontes 5(Bratis,lava 1964) 50. 33. kép. 2, 4. 13 Pittioni R., Urgeschichte des österreichischen Raumes (Wien 1954) 329. Abb. 232. 3, 5. — Statzendorf I, NO. 14 Bona I., Acta Arch. Hung. 9(1959) 224—., Abb. 6., Dusek M., Patince — Das Gräberfeld der Nordpannanischen Kultur. Arch. Slov. Fontes ^Bratislava 1960) 139—. IV. t. 12.