Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

Á PÉCSI ÊS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 169 nemzet, mint az ország jogos örökösének kisebbségi helyzete ellen, ama а itöbbá, az imoolatius jogának teljes hijjávai lévő akadémiai nemzetek 3:1 szavazati arányában mutatkozott meg, sőt ezt az arányt megfordította és a cseh akadémiai nemzetnek biztosított három szavazatot, szemben a német nemzet egy szavazatával, mind a tanácskozásokban, mind • az igazságosztásban, vizsgákban, választásokban. A kutná horai dekrétum ugyanis a többi három akadémiai nemzetet összefoglalóan német nemzetnek tekintette, ill. annak deklarálta (naitio Teutoniea). Jan z Jesemice védőirata: szembeállította az országtlalkosoikat a külsőkkel, a honosokat az idegenekkel, a cseh királyság igaz cseh országlakosait a külső nemzetekkel vagyis a német nemzettel. A csehországi németek azonban továbbra is a cseh akadémiai nemzet tagjai maradtak, ámbár nem tekintették őket csehnek. Vajon nem ellentmondásokkal állunk-e szemben? Meggyőződésem szerint éppen Hus tanaiinaik haladó vonásai adják a magyarázatot: ő népét megszentelt nemzetnék, szerencsés országnak, Prágát a második Párizsnak látta. De azt is vallotta, hogy egy jó német kedvesebb neki, mint egy rossz cseh. A Ikonstanzi zsinaton kifejtett álláspontja szerint Csehországban a cseheknek kell elsőknek lenniök a tisztségeikiben, miként a franciáknak Franciaországiban, a németeknek saját földjeiken. A periben Hus azt is elismerte, hogy szerepe volt a kutná horai dekrétumban, a királytól és tanácsától megbízva szívesen 'tevékenykedett a dekrétum körül. Ez persze nemcsák a cseh akadémiai nemzet képviselete, hanem a szélesebben felfogott nemzeti fejlődés útjának egyengetése volt. Másrészt a dekrétum a formálisan nominalista', a haladást nem szolgáló, tudományosan sem élvonalbeli többség hatalmát vette el, az adott helyzetben a haladást jelentő, Wyclif haladó realizmusát védő csehékre ruházva azt

80

. Prága és Leipzig akadémiai nemzetei eltérő jellegűek az új helyzetben, a kutná horai dekrétum után. Leipzig felsőoktatási intézményét a prágai egyetem német professzorainak és hallgatóinak részbeni kivonulása segített létrehozni, akik a német városba mentek át. De nem szabad mellőzni a népiség tényezője mellett a társadalmi, Vallási, filozófiád ellentéteket seím. Jogos ennyiben az olyan filozófiatörténeti megítélés, hogy a leipzigi egyetem a prágai ockhamisták kivonulásának eredménye. De egyben az el80 Vanécek: i. ni. 55—56.; Loserth: Hus... 95.; Horcicka, Ad.: Eine Handschrift des Klosters Ostrow aus demi Jahre 1403. (Mittheilungen des Vereines für Geschichte der Deutschen in Böhmen 1899) 315.; Skarka: i. m. 43—46, 49, 52^53.; Ley: i. m .12—13.; Copleston: i. m. 154.; Novotny: i. m. 84— 85. avult prágai felépítés is tovább élt: Leipzig akadémiai nemzetei a meisseni, a szász, a bajor és a lengyel. A lengyel akadémiai nemzet tagjai javarészt sziléziaiak és kis számban poroszok voltak, hiszen — bár 1408/9-foen a leipzdgi egyetemszervezés miatt is Krakkónak 35 hallgatója voll csupán — az új egyetem tartósan nem versenyezhetett egyszerre az egyik mélypontjából kilábaló (krakkói egyetemmel is. Viszont a megbuktatott prágai rektor, Johann von Münsterberg és a dékán Johann Hoffmann von Sehweidnitz sziléziaiak voltak. Ebből az alakulásból látszik, hogy nemcsak a prágai események, de a természetes körzeti vonzóerő is hatott. Magyar akadémiai nemzet a leipzdgíi egyetemen ezért sem alakult ki. 1414-ben iratkozott be Andreas Clausenfoorg de septem castris, 1421^Ьет Johannes Cromer de Buda, 1438^ban 'Stanislaus gorlin de pozonia, tehát szász ill. német városi polgárok. A német egyetemi városok kulcsszerepe magyarázza, hogy 1420 után Prága huszita kiáltványait eljuttatták Kölnbe, Erfurtba és Leipzigbe

81

. A kutná horai dekrétum nem szakította meg — most már a többségi cseh akadémiai nemzetbe tartozó — magyarok áramlását Prágába. 1409 májius 26 után bocsátotta borostyánk oszorúsi vizsgáira a prágai bölcsészkar Egri Jánost, Zalánkeméni Miklóst, Szatmári Andrást, szeptember 18 és 21 között Kassai Györgyöt. Ez utóbbi vizsgáját november 19-én Hus János rektorsága alatt tette le. December 18 és 21 közöttt bocsátotta a prágai bölcsészkar boros tyánkoszorúsi vizsgára Csapi Lászlót, Tövisi Pétert, Czamai Jánost, Nagyszombati Fábiánt, december 25 körül pedig magislterii vizsgára Újlaki Andrást és Necpáli Jánosit. 1410 szeptember 17 és 20 között bocsátotta borostyánkoszorúsi vizsgára a prágai bölcsészkar Csanádi Gellértet, Szlavóniai Antalt, Nagyszombati Tamást, Zágrábi Mártont, december 17 körül pedig Zólyomi Mátyást, Kolozsvári Jánosit. Az 1407^ben baocalaureusd fokozatot elért Újlaki András 1410-ben lett rnagister Prágában

82

. Ez a magyarországi diákcsoport — 81 Chaloupecky: i. m. 78.; Grundmann: i. m. 18.; Macek, Josef: Villes et campagnes dans le hussitiiame [h. es é. n. (!1962)]. 17.; Conrad: i. m. I. 261.; Grundmann: i. im. 7, 34.; Copleston: i. m. 137.; Grünhagen, С: Schlesien am Ausgange des Mittelalters. Eine kulturhistorische Ueibersicht. (Zeitschrift des Vereins für Geschichte und Alterthum Schlesiens, 1884) 59—60.; Kozlowska

—Budkowa: i. m. 55.; Horcicka: Eine Handschrift

... 314—315.; Horcicka: Ein »Chronieon brève

...« 464. ; Fabini, Th, und Teutsch, Fr.: Die Studirenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Universität Leipzig von der Gründung derselben 1409 bis il<872 (Archiv des Vereines für siebenlbürgische Landeskunde, 1872) 388.; Winter: i. m. 154. 85 Vanécek,: i. m. 61—62.; Zsigmondkori Oklevéltár H/2. 0802, 7070, 7191, 7228, 7239, 7924, 8093. sz.; Kavka: i. m. 91.; Skarka: i. m. 46, 48.; Jirecek: i. m.