Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
A PÉCSI ÈS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 167 emlékei Magyarországán a prágai kapcsolat erejére és jellegére vallanak, nem kevésibé az országos terjedésre. Kroimerízii Jan Milíc — a szerzetesiek által a pápánál bepanaszolt, eretnek-perbe vont és Avignoinban 1374-iben elhunyt prágai pap, népszónok, a husziták jelentékeny előfutára — beszédeit a nagyböjtó evangéliumokról 1379. évi papiroslkéziiratlbain (Expositio Evangeliorum Quadragesirnalium) Esztergomiban őrizték meg. 1400-ban került a nagyszebeni plébánia kis könyvtárába MiMc szónclklatgyűjiteiménye. Klaret mester (Chlumeoi Bartoloméj prágai egyetemi magisteir) híres latin—cseh tudományos szakszótára (Lexicon Latino^Boheimicum) XV. századi papíroskódexlben ugyancsak Esztergomiban maradt fenn, amii jelzi, hogy ott a csehországi műveket tanulmányozó emberek működitek 73 . Ez a művelődési kapcsolat haladó része annak az intenzív ós sokféle jellegű magyar—cseh érintkezésnek, aminek Buda korabeli művészetében, a főváros és Pécs egyházi életében oly sok megnyilvánulása val találkozhatunk 74 . Az új magyar egyetemalapítás mellett is megmaradt Magyarországra — a tanulókra és tanárokra — Bécs vonzóereje. 1389 j ben IX. Bonifác égni kanonakká emelte a nemes Miklós bölcsészmagistert, váradi kanonokságot adott Zekeresi Egyed erdélyi klerikusnak, akik ékkor a bécsi egyetemen tanulták. Az 1390/91-es tanévben Váci Mihály adott elő a bécsi egyetemen fizikát vagy metafizikát. 1392-ben a magyar akadémiai nemzetnek nem volt egy magister actu régense sem. De utóbb megint voltak magyar bölcsészka!ri előadók: 1398/99-ben Magyarországi Leo etikát, 1399-ben Erdélyi Miklós a Prima pars Alexandriát adta elő. Zsigmond király ugyan a pisai zsinat körül támadt viszályban összetűzött a bíborosokhoz húzó bécsi egyetemmel és összes Bécsiben tanuló alattvalóját hazahívta, de ez csak átmeneti problémákat okozhatott. 1412-ban már a Si wart bal azonosítható Erdélyi János a bécsi bölcsészkar dékánja 75 . 1399 után nőtt a Délvidékre a prágai egyetem vonzóereje. Ebből ÍFirantisek Kavfca arra következtetett, hogy addig működött a pécsi egyetem s az vonzotta magához a délvidékieket. Mind73 Esztergom, Faszékesegyházi Könyvtár MSS I. 23 és MSS II. 8.; Loserth, Johann: Hu® und Wiclif. Zur Genesis der husitisoheri Lehre {Prag:— Leipzig 1884) 52.; Kar dos: A magyarországi ... 97.; Húsa, Vaclav: Geschichte der Tschechoslowakei (Praha 1963) 62—^63.; Skarka: i. im. 4L; Kardos: A pécsi... 134.; Winter: i. m. 102, 154, 178. 74 Gerevich, László: Gastrum Budense (Archaeologiai Értesítő, 1952) 1511.; Gerevich, László: A budai szobrászait és a prágai Parler-műheily ('Művészettörténeti Tanulmányok. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953.) (Bp. 4954.) 58—61.; Aldásy: i. m. 40. 75 Zsigmondkor! OMevéltár I. 1219, 1231. sz.; Aschbach: i. m. 135, 143, 166, 168, 247, 587. amellett elgondolkoztató, hogy ha Pécsett kifejlett egyetem működött volna, Prágában tanul-e 1385-ben Pécsi András, 1389-ben Pécsi Miklós ; 1396-ban Pécsíi Péter, 1397-ben Pécsi Bálint jogász, 1399-ben Pécsi Tamás? Szerémségi Istvánl 1385-ben nyilvánították baecalaureussá. 1399-nben még prágai bölcsész volt Esztergomi Péter ós Váradi Isitván. 1402-^ben a prágai bölcsészkaron Budai Gergely a magisiteri vizsgát Hus János vezetése alatt tette le, aki akkor dókán volt. Esztergomi Péter 1406-ban már baccalaureus in décrétas lett. 1407-ben a bécsi borostyánkoszoirús Necpáli Jánost fogadta be a prágai bölcsiészkar. Újlaki András és Kamaincsli János akkor nient bölcsész borostyánk oszorúsi vizsgára. A prágai bölcsészkarra járt az évben Erdélyi Imre. Ugyancsak 1407-ben Esztergomi Csík Imre jogtudományi liiaentiiaitust a prágai egyetem rektora a jogtudományi doktorok közé iktatta. 1408-ban Esztergomi Péter is elérte ezt a fokozatát, Budai Balázs és Budai /Mihály pedig bölcsész baccalaiureus lett. Bizonytalan időben végzett Gergely bácsi kanonok, aki 1390-ben szerepel, mint a kalocsai érsek kaneelláirja »artiurn faoultatis studii Pragiensis bakalarius^ címmel, továbbá Bertalan egri kanonok, aki 1407-ben tett •állítása szerint Prágában ós Bécsben tanult hét esztendeig in aT tabus 76 . De Bécs és Prága hovatovább már eltérő, vetélkedő irányolknak adtak otthont. A prágai egyetemen előretört a cseh akadémiai nemzet, amelyet 1406-ban IV. Vencel azzal támogatott, hogy számára a hazai emberek (qui in pecuMaribus regni nostri limitibus sunt oomprehensli) java fotós mindenekelőtt. Ebbe a csehországi nemietek is belefértek. Az ellentóteket mélyítette 1407-ben Meistermann szász baccalaureus vádaskodása a cseh nemzethez tartozó Znojnioi Szaniszló ellen. A különbséget jól érzékelteti Johannes Si wart erdélyi szász teológiai doktor szerepe, aki a XV. század elejién tanult Bécsben s 1410-ben examinator, 1411-től magister régens volt a bécsi bölcsészkaron. 1412-ben dékán lett Siwart s a cseh huszitizmus aktív ellenfele 'volt 77 . A kétféle beállítottságú magyarok 'ós magyarországiak oszlottak meg tehát a becsli és prágai egyetemi nemzetekben és otthoni egyetemükön. Párhuzamot Prágából hozhatunk: litvánok szerepe a cseh fővárosban érzékelteti, hogy a krakkói újjáalapíttó 76 Kavka: i. m. 88, 90—9il.; Hunfalvy: i. m. 464— 466.; Jirecek: i. m. 101. s köv.; Zsigmondkor! Oklevéltár I. 5753, II/l. 1458, И/2. 5326, 5732, 5747, 5882, 5967, 6346, 6514. sz.; Ley, Hermann: Studie zur Geschichte des Materialismus 'im Mittelalter (Berlin, 1957) 344. 77 Vanëcek: i. m. 59—61.; Aschbach: i. m. 612.; Loserth, Johann: lieber die Versuche wicMf-husitische Lehren nach Oesterreiich, Polen,, Ungarn und Croatien zu verpflanzie'n (Mittheilungein des Vereines für Geschichte der Deutschen in Böhmen XXIV, 1885—86) 98.
