Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Természettudomány - Gebhardt, Antal: A Mecsek hegység állatvilágának térbeli elterjedése élőhelyek szerint
14 GEBHARDT ANTAL laiinaik állatosztályok szerinti megvonására törekedni. Hiszen magának a Mecseknek állatföldrajzi körzetbe való besorolása sem tekinthető eldöntöittoek. Van olyan álláspont, mely a hegységeit a Pannoniicumlba, a többség viszont az Illyrieumiba sorozza. A faunakutatók eltérő véleménye már magában is utal azokra a nehézségekre, melyek a Mecsek-hegység állatföldrajzi besorolásának kérdését pontos faunaeleimzési hiányában úgyszólván lehetetlenné teszik, E mellett a Mecsekben elterjedt állatvilág egyes törzsei — származásuk, életmódjuk, táplálkozási szükségletük, helyváltoztató képességük, stb. tekintetében annyira eltérnek egymástól, hogy a számításba vehető állatföldrajzi körzetek If elállítására vonatkozóan felsorakoztatott érvek egységesein alig érvényesülhetnek. A Mecsek-Jiegység állatföldrajzi besorolása iminden kételyt kizáróan csak akkor történhet meg, ha legalább a röghöz: leginkább hozzákötött állatvilágnak részletes faunaelemzését elvégeztük. Az eddigi kutatómunka eredménye kétségtelenül arra utal, hogy a Mecsek4iegységet — beleértve a Villányi-hegységet is, de kihagyva a Fruska Gorát —• önálló fauna járásnak (Sapianicum) kéli tekintenünk, mert hazánk területén nem akad még egy olyan vidék, melynek állatföldrajzi kapcsolatai annyira szerteágazóak, faunája annyira kevert volna, mint a Mecseké. Más kérdés azonban az, hogy aiz ekként körülhatárolt faunajárást melyik magasabb állatföldrajzi faunalkörzetibe soroljuk. A rendelkezésre álló f aunásztikai anyagon végzett (fajelemzések azt mutatják, hogy az állatvilág törzsét a Közép-Európában élterjedt fajok alkotják, de —• különösen a Mecsek déli lejtőjén — ifeltűnő a balkánnmediterrán s főleg a pontusi elemek magas százalékaránya. Ezzel szemben a iKeletiwAlipok kisugárzásaképpen a szubalpin faunaelem a hegység északi oldalának mély, árnyas völgyeiben, barlangjaiban, száiklarepedéseiiben csak elenyésző számmal szerepel. * * * A kérdés lényegét — a ma még csak »bizonytalanul 'meghúzható állatföldrajzi keretek egymásba torkolló határait és az egyes tájaik sajátos ífaunisztikai tartalmának felderítését — az elkövetkező évek állattani vizsgálatai fogják a Meicsek-hegységben is meghatározni. IRODALOM 1. Agárdy E.: A Keleti -Mecsek madárvilága (Aquila, Vol. XLVL— IL., 1939, 42, p. 269—299.) 2. Ágh T.: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből II. r. Természetrajz, Pécs, 1894. 3. Balogh I.: őszi és tavaszi leipidopterologiai megfigyelések Pécsett (Pécsi Pedagógiai Főiskola 1956. évi évkönyve, p. 1—5.) 4. Dudich E.: Az Abaligeti barlang vak rákjáról (Állattani Közlemények, XXII., 1925, p. 46—^52.) 5. Farkas H.: Adatok az Abaligeti barlang állatvilágának ismeretéihez (Állattani Közlemények, XLVL, 1957, 1— В.. füzet.) 6. Gebhardt A.: Az Abaligeti barlang élővilága (MTA kiadás, Bp. 1934, pp. 264.) 7. Gebhardt A.: Die Tierwelt der Mánfaer-Höhle (Folia Zool. et Hydrobiolov. Riga, Festschrift f. Strand, III., 1937, p. 217—240.) 8. Gebhardt A.: Die tiergeographischen Probleme des Macsek-Gebirges i(Janus Pannonius Múzeum évkönyve. Pécs, 1956, p. 1—27.) 9. Gebhardt A.: A Mecsek^hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata. Janus Pannonius Múzeum évkönyve, I960, Pécs (p. 7—38.) 10. Gebhardt A.: A Mecsek-hegység barlangjainak biológiai vizsgálata. Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1963, Pécs, (p. 5—32.) 11. Gebhardt A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn. Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1964, Pécs, (p. 7—29.) 12. Horváth L.: A pellérdi halastavak madárfaunája (Dunántúli Tudóim. Intézet, Pécs, 1945, sz. 6, 13. Horváth L.: A Mecsek-lhegység madárvilága (Annales Musei Nat. Hung., 1953.) 14. boksa I.: Die bodenzoozonologisohen Verhältnisse der Flaumeichen-Busichwälder Südostmitteleuropas. (Bp. 1966, MTA kiadás, pp. 437.) Die geographische Arteigenschaften der Faun im Mecsek - Gebirge A. GEBHARDT Der Verfasser beschäftigt sich nach kurzer Einleitung in dem ersten Kapitel seiner Arbeit mit der tiergeographischen Unterteilung des Mecsek-Gebirges (Südwest-Ungarn) und mit den Miilieuverhältaissen der einzelnen Gebiete. Im zweiten Kapitel beschreibt er die Fauna der Gewässer, der Quellen, der Bäche und der stehenden Gewässer. Im [dritten Kapitel vermittelt er ein Bild über 'die Fauna der Ufergebiete und im vierten über die Fauna der Mecsek-Wälder. In diesem Kap f tel berichtet er im einzelnen über die Fauna der Eichen- und der Buchenwälder, der kalkliebenden Buchenwälder sowie über die Fauna der Buschregionen. Das fünfte Kapitel beschäftigt sich mit der Fauna der Berghöhlen im Mecsek-Geibirge, insbesondere mit ihren endemischen Arten. Das letzte, das sechste Kapitel, beschäftigt sich mit der tiergeographiscben Lage des Miecsek-Gebirges; der Verfasser versucht auf Grund der bisherigen Untersuchungsresultate, das Gebiet in die entsprechemde tiergeographische Region einzugliedern.
