Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése

PÉCS KÖZÉPKORI EGYETEMÉRŐL 163 ügyiratról van itt szó, hanem egy íormulárés könyv egyik bejegyzéséről. Már pedig nyilvánvaló, hogy egy formulárés könyvet jóval a benne összefoglalt eseteik kelte utón szoktak összeállítani. Az lehet, hogy a formulárés könyv IX. Bonifác trónralépte után keletkezett, de a benne összeszedett akták előbb voltak aktuálisak. Talán ez az oka annak, hogy ez a formuláré nem tartalmazza még a címzettnek nevét sem, 'míg az utána következő szöveg legalább a címzettet tünteti föl. Sajnos, a Rudolf prépost-tanárra vonatkozó források nem tartalmaznak személyi adatokat, mert a név legtöbbször csak záradékokban fordul elő

35

. Bizonyos, hogy Rudolf nem olasz név, de magyar sem, hanem inkább osztrák. Ezért viselőjét szintén német embernek tartjuk. Ez ismét olyan jel, mely a meghívást juttatja eszünkbe és a tanári jelleget igazolni látszik. Pécsi tartózkodásának ideje ezek szerint 28 év (1372— 1400), melyből legalább 16 esztendőt (1384— 1400) töltött a préposti méltóságban. Aránylag hosszú pécsi tartózkodása ugyancsak a tanári lekötöttséget látszik igazolni. Bármelyik megoldási kísérletet fogadjuk is el, ez az okmány nem jele a pécsi egyetem haldoklásának, vagy éppen megszűnésének. 3. Egyetemünk a XV. század második felében. IAZ 1400., illetve az 1402. évi okmány alapján elfogadtuk, hogy pécsi viszonylatban schola egyenlő studium-mal, azaz a schola szó mögött az egyete'm húzódik meg. Kérdés azonban, jogosult-e ez az azonosítás a század második felében is, amikor kétségbevonhatatlan adatok bizonyítják, hogy egyetemünk már nem létezett, viszont a vonatkozó források a pécsi iskolát már nem egyszerű schola szóval jelölik, hanem a sokat jelentő maior szóval kapcsolják és így szinte kötelességünkké teszik, hogy a schola m,aior-t főiskolával fordítsuk. Mindenek előtt vegyük sorra az egyetem megszűnése mellett nyilatkozó vagy arra következtethető forrásokat. a) Igali Fábián kijelentése. 1454. Igali Fábián a pécsi ferences rendháznak volt a vezetője és mint ilyent választották meg az egri nagykáptalanon 1454-ben tartományfőnökké. Az agilis férfi új munkaköre első feladatának tekintette, hogy a rendtagok erkölcsi és tudományos színvonalát emelje. Előterjesztett és a káptalan által elfogadott javaslatában többek között azt sürgette, hogy a joghatósága alá tartozó négy nagyobb kolostor szervezzen otthonában rendi stúdiumot, főiskolát, és minden stúdium küldjön évenként 2—2 ifjút olyan országba, ahol egyetem van azzal az indoklással, hogy Magyaror35 Zsgimoüdkori Okmánytár. II. kötet 38. szám. szagon nincs egyetem

36

. Kijelentése súlyosan esik latba, mert pécsi ember volt, közelről ismerte a pécsi viszonyokat és szavaiból kicsendül a panasz az időközben elsorvadt pécsi egyetem miatt. de

4Í Azonban: Igali alighanem az egyetemek teológiai fakultásaira gondolt, ahol a rendi hittani főiskolában már előkészített tanulók folytathatták és kimélyíthették itteni tanulmányaikat. Bár szavai kategorikusak, minden megszorítás nélküliek, azokból mégsem lehet arra következtetni, hogy ugyanakkor Pécsett nem működött a teológiai kart nélkülöző jogi és bölcsész egyetem. b) Mátyás király levele a pápához. 1465. Perdöntő bizonyítéknak minősítendő Mátyás királynak a pozsonyi (az eredetiben a helység neve nincs kitéve!) egyetem létesítése tárgyában a római pápához 1465. május 19-én előterjesztett kérelme, mely e félreérthetetlen szavakat tartalmazza: Magyarországon nincs semmiféle egyeteni, In regno Ungarie licet amplo et fertili non viget aliquod stúdium generale

37

. Nyomósítja a király szavait, hogy a pápa minden megszorítás nélkül ismételte azokat az esztergomi érsekhez és a pécsi püspökhöz intézett azonos tárgyú utasításában

38 és hogy a kérvényt a pécsi helyzetet alaposan ismerő pécsi püspök terjesztette Rómában elő, aki bizonyára mindent elkövetett volna, hogy az egyetem Pécsre kerüljön, illetve, hogy a székhelyén létező csonka egyetem a király szándékainak megfelelően kiegészüljön. Örök rejtély marad, hogy az új egyetem székhelye miért éppen Pozsony lett és nem Buda, ahol a királynak tervei már elő voltak készítve, vagy Pécs, ahol viszont a modern egyetemi élet legmarkánsabb egyénisége, Jánus Pannonius székelt. De az egyértelműnek látszó királyi szó is magyarázatra szorul, mert ütközik egy olyan 1430-ból származó forrással, mely forrás ugyancsak egy pécsi schola-ról tanúskodik. Ez a tanúskodás viszont: azért érdemel alaposabb figyelmet, mert az itt említett schola azonosnak látszik a későbbi forrásokban schola maior néven emlegetett iskolával, melynek tanulói a jelek szerint nem voltak elemi fokon álló kisdiákok. c) A schola maior. Mindenekelőtt be kell ismernünk, hogy az említett schola maior-nak főiskolával való fordítása nem olyan nyilvánvaló, mint azt a szavak vé36 Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon. I. Bp. 1922. 64. p. 37 Békefi: i. m. 131. p. 38 Koller: i. m. IV. 146. p.