Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Néprajztudomány - Zentai, János: Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához

ORMÁNSÁG NÉPRAJZI HATÁRA ái f HIRIC6 2- KISUZENTMA'RTOII 3 BARANYAWIDVË& 4- SXMOD. 9 ADOR?ÁS 6- KÓROS 7 CÚN 8- DRAVAPISKI 9- KÉMES W SZAPORCA W TEbENFA « PRÁVAC&EPELY в- RADFALVA +4 DRAVAS>ZERPAW • • 45- DRÁVACSEHI 16- PRAVAPALXONYA • 47- KOV/ÍCSHIDA -В' picáeviszuí • 19- MÁR FA 20- TEREHEOY O/l- IPACbFA £г DRAVASZABOLCS 25 &ORDISA 24. HARKÁNY 25- CSARNÓTA 26 SZAVA 2.7- &AR6 ZŐ TORONY 29. MA'RIA&YÜD 50- MATTY З* ЫКиЗв 2tó^ BISSE 33- KISTŐTFAUJ 34- NA&ynbTFALU 2>5 e&yHÁZA6HARASZri Sfe. OLD 37- blKUÖ&NAGrYFAUU SŐ- KlbHAR&ANy 39 NAÖ-YHARSÁNY 40 KISTAPOl-CA M- BEREMEND 42 PETERD JELMAGYARÁZAT: Az I. а. táblázat graidkus ábrázolása. A (2. sz.) térképvázlattal összefüggő (II.) táblázaton is vastag vonal a választó O. és Ok. között. Akár a térképet, akár a táblázatot nézve látjuk, hogy a határmenti — eddig ormánságinak vélt — három községben: Terehegy, Ipacsfa, Drávaszabolcs — az O.-val kötött házasságok száma egyszerre kisebbségbe kerül. Tehát e községek esetében — Ormánság szempontjából nézve — már nem uralkodó az endogámia. Vagyis ha elfogadjuk az endogámikus jelenséget etnikus meghatározó, tényezőként, akkor e három község nem tartozik Ormánsághoz. Elég élesen mutatkozik így egy választó vonal, amely nem egyezik meg az eddig vélt határral. Jobban megnézve a térképet, illetve táblázatot, még egy érdekességet tapasztalunk. Az eddigi határon túli szomszédos község: Szava, házassági aránya erősen Ormánság felé mutat. Vagyis a fenti elv alapján Szava is Ormánsághoz sorolandó lenne néprajzilag. Még élesebben kirajzolódik az endogámikus határ, ha most már az említett három községet