Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Néprajztudomány - Danó, Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK DANKÖ Ma, amikor társadalmi fejlődésünk az egységes termelőszövetkezeti parasztság kialakulása felé tart, nemcsak jogosan, hanem sürgetőleg jelentkezik a termelőszövetkezeteknek, a bennük folyó paraszti élét az előzőeknél magasabb szintű néprajzi kutatásának szükségessége.* Kutatásunk szempontjából nem azonosíthatjuk a termelőszövetkezeteket a gyárakkal, ipari üzemekkel, mert a termelőszövetkezet egészen másféle szerkezet; szövetkezet, társulás, azaz olyan szervezet, amelynek alakításában, belső felépítésének változásában, és élete minden vonatkozásában részt vesznek a tagok. Ezek természetszerűleg ugyanúgy nem állíthatók párhuzamba az üzemi munkásokkal, mint a termelőszövetkezet az üzemmel. A termelőszövetkezetben az egyéni tulajdonnak sok maradványa él, a szövetkezeti vagyon, elsősorban a föld, közös tulajdon s ez döntően befolyásolja a termelést mind technikájában, mind formájában. Ezzel függ össze, hogy a termelőszövetkezet nagyobb súllyal esik latba a hozzátartozók élete alakításában, mint az üzem, ahol a közösségi * Szerencsére nem tartunk a kezdetek kezdetén. A legkülönfélébb néprajzi kutatásokról és feldolgozásokról számolhatnánk be. Felsorolás helyett az érdeklődőket Katona Imre bibliográfiájához utaljuk, melynek csak egy kicsiny hányada látott napvilágot. Katona Imre: Literatur zur volkskundlichen Gegenwartsforschung, Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. 1965. II. 363—382. — Itt most csupán azokat a legkiemelkedőbb munkákat említjük meg, amelyek tárgyunkkai a legszorosabb kapcsolatban állanak: P. I. Kusnyer: A kolhozparasztság néprajzi tanulmányozásáról. Szovjet Néprajztudomány 1952. 23—29., Uo.: A Szovjetunió népei szocialista kultúrájának és életmódjának néprajzi tanulmányozásáról. Ethnographia LXIV. (1953.) 1—19., Szalnyikova, Olga: A munkásosztály életmódjának és kultúrájának tanulmányozása a Csehszlovák Köztársaságban. Uo. LXVII. (1956.) 1—11., Jacobeit Wolfgang: A paraszti munka és gazdálkodás néprajzi vizsgálata az NDK-ban. Uo. LXXIV. (1964.) 155—159., Dömötör Sándor: A szocialista életmód és kultúra néprajzi kutatásának kérdéseihez. Uo. LXV. (1954.) 254—258., Kardos László: A magyar falu szocialista fejlődésének néprajzi kérdései. A MTA II. Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei V. (1954.) 409—442. Hozzászólásokkal., kl.: A magyar népi kultúra új szintézise felé. Ethnographia LXVII. (1956.) 166—167. NÉPRAJZÁNAK KUTATÁSA IMRE ügyek intézésére külön szervezeteket kell létesíteni. A termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezetekre alapított nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság döntően átalakítja a parasztság életét. Helyesen állapította meg egy tájékoztató füzet, hogy »rendkívül bonyolult és sokágú folyamatnak vagyunk a tanúi, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a menetét, eredményeit vizsgáljuk. Nemcsak azt tartjuk számon, hogy hány tagja van a szövetkezetnek, hanem azt ás, hogy hány lélekszám tartó :ik a nagy családhoz, hogyan élnek a fiatalok, milyenek a lakásviszonyok, családi életük. A szövetkezet immár nemcsak egy nagy közös gazdaság, ahol együttesen dolgoznak az emberek a magasabb terméseredmények, a jobb boldogulásuk érdekében, hanem az egész falu életének döntő tényezője is lett. Ha beteg valaki, a szövetkezet révén nyer kedvezményes orvosi ellátást. Micsoda óriási különbség ez a múlttal szemben. De már ebben az egy momentumban is sok új fut össze: ha a beteget a járási székhelyre, kórházba kell szállítani, kihez forduljon máshoz a falu lakója, a termelőszövetkezet tagja, mint a szövetkezethez, minthogy másnak nincs se fogata, se imás jáirműve.«

1 Ha talán idézetünk utolsó mondata nem is helytálló, mert hiszen közben is sokat fejlődött az élet, s nem ritka, hogy a termelőszövetkezeti tagok egyikének-másikának is van már »jármüve«, ha nem is fogat, de legalább autó. Azután minden faluban található ma már egy-két nem olyan szövetkezeti tag is, akinek ugyancsak van autója. De elvonatkoztatva most mondanivalónkat az ilyesfajta apró mozzanatoktól, azt kell megállapítani, hogy a népéletre gyakorolt óriási hatása miatt a jövőben hangsúlyosan kell kutatni a néprajztudománynak a termelőszövetkezetekeit. Sőt, már a jelenben is kell, hiszen véleményünk szerint ezen a téren már eddig is bizonyos lemaradás 'mutatkozik. A termelőszövetkezet néprajzi kutatásánál nagy segítséget nyújtanak azok a gazdaságtörténeti, szociológiai kutatások, üzemstatisztikai 1 Az egész község összefogása a nagyrábéi sikerek alapja. Debrecen, 1960. 2—3.