Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Természettudomány - Horvát, A. Olivér: A Mecsek hegység növényvföldrajza. II.

A MECSEK HEGYSÉG NÖVÉNYFÖLDRAJZA II. 27 hető) lis jellemzi, de a felsorolt fajok Sáfrányában is teremnék. Délkelet-Dunántúl (Transdanubicum meridioorlentale Horvát, 1961, Praeillyrico-Transdanubicum Kárpáti, 1960, Praeillyricum Soó, 1960) flórajárásai : 1. Saladiense (Zalaság, KÁROLYI—PÖCS, 1954), 2. Somogyicum exterius (Külső-Somogy, HORVÁT, 1943), (Sopianicum p.p. RAPAICS, 1927, Pannonioo-Praeillyricum, BOROS, 1928, Praeillyricum p.p. SOÓ, 1930, Somogyicum BORHIDI, 1958, KÁRPÁTI, 1960), 3. Zselioanse (Zseiliicség, HORVÁT, 1961), Mecsekense egy része, de szaggatott vonallal feltűntetve, mint átmeneti táj a Mecsek környék és a tőle nyugatra fekvő növényföldnajzii, ftóraijárás között, HORVÁT, 1942), 4. Somogyicum interius (Belső^Somogy, HORVÁT, 1943), (Sopianicum p.p. RAPAICS, 1927, Praenorico-Praeillyricum BOROS, 1928, Praeillyricum p.p. SOÖ, 1930, Kaposense BORHIDI, 1958, KÁRPÁTI—

JPÔCS, 1959, KÁRPÁTI, 1960, SOÖ, 1960), 5. Mecsekense «(Mecsek vidék, HORVÁT, 1940), (Sopianicum p.p. RAPAICS, 1927, Sopianicum SOÓ, 1930, KÁRPÁTI—PÓCS, 1959, KÁRPÁTI, 1960), 6. Titelicum (Dravense BOROS, 1960) (Ormánság és Drávaköz, SOÓ, 1930). De ez a flóra járás már az Eupannonicum flóravidék és nern a dunántúli (Transdanubicum) flóravidék tagja, és mint a neve is mutatja, a délnyugati Nagy Magyar Alföld egyik flórajárásának a Dráva menti síkságába behúzódó része, míg a Titelicum felett elterülő része a Gdlooenisevel (Miezőfölddel) és ez a Mecsek vidék szekszárdi dombjaival érintkezik (SOÖ, 1960). Szigorú prioritás alapján Belső-Soimogy érvényes neve: Praenorieo-Praeillyricuim (BOROS, 1928), Külső-Somogyé pedig PannonicoPraeillyricum (BOROS, 1928), a Mecseké Sopianicum (p.p. RAPAICS, 1927). Tekintve azonban azt, hogy Délkelet-Dunántúlt (Transdanubicum meridio-orientale HORVÁT, 1961) KÁRPÁTI Z. (I960) Praeillyrico-Transdanubicumnak, SOÓ (1960) Praeillyricumnak nevezi, BOROSNÁL pedig Külső- és Belső^Somogy részbeni elnevezésére szolgál, a sok zavart keltő elnevezés helyett találnám jónak a nevezéktanomat, mely összeesik a geográfusok tájneveivel is. Egyébként táji elkülönülésben nincs eltérés a geobotanikusok különben igen változatos nevezéktanában. 2. Mecsek környék növényföldrajzilag nem tartozik a Praeillyricumhoz I. WALTER—LIETH (1960), Pécs (170), Növi Sad = Újvidék (176) és Beograd (177) klímadiagrammjai rendkívül hasonlóak, mintahogy a Mecsek, Frauska Gora és az Avala vegetációja is hasonló ott, ahol a relief és alapkőzetadottságok is egyezőek a három hegységben. A Mecsektől délre fekvő két hegységben nem igen vannak déli kitettségű, mészköves lejtők, ezért ߣL6RAO PÉCS UJV/DEK