Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről

SINKÓ ANDRÁS MŰVÉSZETÉRŐL ROMVÁRY FERENC Sokan vallják azt a nézetet, hogy a porcelán, amely kiválóan alkalmas használati tárgyak, például étkészletek gyártására, ipari felhasználása is szükségszerű, bizonyos területeken pedig egyenesen pótolhatatlan, — önálló művészi alkotás létrehozására nem alkalmas. Sok érvet lehet felhozni e vélekedés mellett. Az is igaz, hogy porcelánból 'rengeteg selejtes, művészietlen fércmű készült és sokak szemében a porcelánszobrocska egyértelmű a gidcs fogalmával. ' • • Túl egyoldalú és felületes ez a vélekedés, nem is fogadható el érvként. Induljunk ki abból a tényből, hogy talán a legáltalánosabban isimert és nagy közkedveltségnek örvendő, a közönség ízlését befolyásolni képes művészeti ág felett törünk pálcát, ha tagadjuk annak létjogosultságát. A tagadás azonban nem oldja meg a jelen helyzetet, ezzel még nem lesz művészi a tömegáru . . . Helytelen az a felfogás is, hogy a porcelain — jóllehet eléggé lejáratták a hitelét — anyagánál fogva eredendően alkalmatlan arra, hogy művészi gondolat kifejezésére felhasználható legyen. Az anyagban rejlő sajátosságokat figyelembe véve, abból kiindulva és bátran kísérletezve kell megtalálni azt az adekvát formát, amely a köznapi tetszetősségen feliülemelkedvén művészi tartalmat, gondolati és érzelmi vonatkozásokat is kifejezésre juttat. A porcelánplasztikáról Anyaga A porcelánplasztilka a porcelán európai megteremtésével szinte egyidőben jött létre. Anyagának sajátos fehérsége, alakíthatóságának sokféle lehetősége rendkívül alkalmassá teszi a plasztikai megjelenítésre. Ugyanakkor felületének homogén tömörsége és patyolat-simasága mellett fokozottan érvényesül a fényes máz tükröző játéka, amely párosul egy sajátosan bársonyos, puha hatással és a színekkel való kifejezés sokféle lehetőségével. Ha ehhez hozzátesszük még azt is, hogy a porcelán a sorozatgyártásból eredő viszonylagos olcsóságánál fogva sokkal inkább elérhető mint a bronz, vagy bármely más kisplasztika, akkor jelentőségét fel kell hogy ismerjük, hatékonyságát pedig nem hagyhatjuk számításon kívül, mérlegelve annak pozitív és negatív összetevőit egyaránt. 28. század :; (Fénykorát a 18. században élte, amikor a főúri megrendelők fényes pompával körülvett életét volt hivatva gazdagítani. Kitűnő szobrászok alakították ki sajátos formanyelvét, a porcelánplasztika szinte napjainkig érvényes stílusát. Első és talán mindmáig legkiválóbb művésze, a meisseni szobrász Johan Joachim Kandier volt, aki felismerte a porcelán anyagának kötöttségeit: az anyag tiszta fehér színe, a festett díszítés zoniáncszerű lágy fénye és állandósága nem bírjak el a nagy terjedelmet. Kis méreten belül kell a kifejező mozdulat révén, a lényeges vonások kiemelésével életet adni a figurának.

1 19. század A barokk szobrok temperamentumos mozgalmasságát, a rokokó könnyedségét a klassziéizni'us hűvös eleganciája váltotta fel. Majd egyre inkább szerepet kapott a szentimentalizmus érzelgőssége, hamis pátosza, amely összefügg azzal a jelenséggel, hogy a porcelán e század folyamán általánosan elérhetővé vált és egyre inkább a kispolgári vásárlóközönség ízléséhez kezdett igazodni. Már nemcsak a főúri, uralkodói mecénást szolgáltaik a gyárak, hanem a polgárság is fokozattan jelentkezett igényével. Főként a kisplasztika vált kedveltté körükben, hiszen az témájával — antik mitológiai jelenetek, allegorikus figuráik, pásztor idillek, az udvari élet megannyi ismert figurája, a oomimedia deli' arbe szereplői, híres táncosok és táncosinök — az elérhetetlennek látszó felső körök életét hozta közelségbe, így az eredetileg főúri terítékek kiegészítő dekorációját szolgáló porcelán kisplasztika műfajálban önállósult és a polgári otthonokba is bekerült. A porcelán elterjedése előtt és később azzal párhuzamosan a fajansznak, valamint a keménycserépnek európaszerte, így hazánkban is meg1 Layer Károly: A poroelánplasztitaa Magyar Iparművészet 1932. 93—101. o. 2 Layer i. m. 101. o. ,