Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

246 KOVÁTS VALÉRIA Kriegsarchiv, Kartensammlung. I. С. V. Szigetvár, No. 8.) feltehetően 1760. körül. Plan von der Vestung und der Stadt Grosz Sigeah, 1763. Explicaton Mörz Contecter Ingenieur. Daun tábornagy hitelesítésévél és pecsétjével. Készítette: De Thomerof Obrist Wächt-Meister Ingenieur. Kéziratos, színezett, bő leírással, betűjelmagyarázattal. Vauban kiképzés tervrajza, igen jó helyszíni ábrázolással. (Wien, Kriegsarchiv, Karteinsarmmlung. I. С V., Szigetvár, No 5/1. — Profils Plan von der Festung Grosz Sigeth. 1763., kéziratos, színezett. 8 sorban megrajzolt profilokkal, jelkulccsal és bő szövegniagyarázatital. Hitelesítéssel és a kazamaták pontos feltüntetésével. (Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung, I. С V. Szigetvár. No. 5/2.) Bericht an den kk. Hof-Kriegsrat über die unternommen Visitationen der Festungen in Ungarn, Siebenbürgen und Böhmen in den Jahren 1768. bis 1773. (Wien, Kriegsarohiv, Kartensammlung, I. С V. a No. 4.) Situation — Plan der Stadt und Vestung Grosz Sigeth, Gezeichnet vom Heinrich Friedrich Fischer Juni 1766. — Kéziratos, színezett. Díszes címkeret ás felirat, kevés magyarázószöveg. Vauban féle kiképzési terv, jó környezetrajz. (Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung. I. С V. Szigetvár. No. 6.) Gross-Sigeth. Betrachtungen über die Festung Gross-Sigeth. Francia nyelven írt szöveg. Készítette: Querlonde. 1768. (Wien, Kriegsarchiv, Kartensammilung. I. C. V. Szigetvár, No. 1.) Rapport und Projects Plan von der Kay. Königl. Vestung Grosz Sigeth über die im Jahr 1773. daselbst gerrtaCht und Ao. 1774. zumac'hente Fortification Reparations Arbeit hen. Chavel. Ebner OberMetenant et Ingenieur. Kéziratos, színezett, bő magyarázattal és gazdag helyszíni adatokkal. (Wien, Krlegsiarchív, Kartensammlung. I. С V. Szigetvár, No. 7.) — közli: Eperjesy Kálmán: A Bécsi Hadilevéltár magyarvonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929. 149. p. 2457. sz. Stadt Gross Sigeth 1776. (A volt Szigetvári Városi Levéltárban, az első világháború alatt elveszett eredetiről készített fotómásolat.) Kéziratos, színezett, bő magyarázattal és gazdag helyszíni adatokkal (Zrínyi Miklós Múzeum, fotóleltár 1194—96. sz.), Rapports-Plan von der Kayl. Königl. Festung Grosz-Sigeth über die im 1779-ten Jahr dasselbst gemacht und des 1780-te Jahr angetragene Fortification Arbeiten (zum Bericht 28. Jan. 1780.) Fr. Niz Oberlieutn. Ing. Kéziratos, színezett, bő magyarázószöveggel, az alaprajzon megnevezett epületek. (Wien, Krieglsarchív, Kartensammlung. I. С. V. Szigetvár, No. 2.) 142 A vizesárok vonala a híddal, valamint Anguissola helyszínrajzán az egykori belső vár térségében a betűjelzéssel névszerint feltüntetett török hódoltság alatt épített raktárak még változatlanul • állnak az 1700-as évek közepe táján. Fischer 1766-ban készített szigetvári tervrajzán az egykori vizesárok árkának maradványa a híddal még jól kivehető, de a ráktárak már nem szerepelnek a helyszínrajzon, csak közvetlenül az árok mellett lévő raktárépület, a volt domus castellanus alapépítményére emelt hódoltságkori raktárépület maradt még fenn a várudvar középső szakaszán; a lapos dombra épített Szulejmán dzsámival, ennek a közelébe épített kis épülettel együtt. Az 1774-ből való tervek szerint már megszűnt az árok is, s eltűntek a kis török épületek is, a dzsámi kivételével. Ekkor már a vár a ma is fennálló várral csaknem azonos szerkezetet mutat. 143 A már említett 1542., 1551., 1553. és 1554. esztendőkből fennmaradt várinventáriumok a szigeti erősség váránál 3, különálló, fallal elválasztott váregységet sorolnak fel: (belső vár, középső vár, külső vár), arx interior, arx media, arx exterior. A leitárák szerint a városi település, oppidum egyetlen várból áll. Az ostrom történetének forrásai elsősorban Budina és Istvánffy, s munkájukat követve a többi történetíró is, a várat két különálló egységnek írja le: a beZső vár, arx interior, vagy arx minor, a külső vár arx exterior, arx maior, illetve arx magna. A városi település Óvárosa oppidum, oppidum maior, oppidum maius, civitas, civitas maior, civitas magna, illetve urbs és urbs vetera. Az Újváros oppidum novum, urbs nova, illetve civitas nova. A török történetírók közül Szelánikinél is egyértelmű az erősség négy várának különállása. A várleltárakban Sziget 4 várból áll, mivel az inventáriumok készítésének időszakában az Újvárost még nem építették fel. Az ostrom leírásánál, tehát a későbbi időkben ismét 4 várról írnak a források, annak ellenére, hogy ékkor az Újváros már felépült. Ennek az ellenmondásnak feloldásához magulk a források adnak feleletet, ugyanis az Újváros létrejöttével növekedett ugyan Sziget várainak a száma, de a belső vár arx interior és a középső vár arx media ekkor már kizárólag együttes névhasználattal szerepel, mint belső vár arx interior. — Teőke Ferenc históriájában is Sziiget vára még három váregységből áll. »Hármas párkány környüle erősségben.« Teőke Ferenc históriája 1556-ból. OSZK. Kézirattár. Oct. Hung. 731. Az inventáriumdkon kívül csak egyetlen forrás állítja közvetlenül, hogy Sziget erőssége 4 várból áll, a többi forrás is megkülönbözteti a 4 különálló várat, de a fennmaradt szövegek között a mozaikszerűen elszórt várleírások és elnevezések összegyűjtése során juthatunk csak el a 4 résziből álló erősség szerkezeti rendszeréhez. II. Szelim Sziget elfoglalása után Tahmasz iráni sahhoz intézett győzelmi híradásában így emlékezik: »-Birodalmunk széléhez közel fekvő várai közül való, Sziget vár néven ismeretes, erős és szilárd, nagyhírű vár ... amely nemi egymással összefüggő, erős várból és kerített erődből áll... « — Thury József i. m. = Török történetírók 2. k. 1521—4566. Bp. 1896. 402. p. — A szigeti várleltárakban a földből és fából készített védművek anyagáról, szerkezeti felépítéséről nem esik szó, de a belső vár bástyáját konzekvensen mindegyik leltár nyugati kőbástyának, propugnaculum lapideum, lapideum fortalitium, vagy bástya lapides versus occidentum-näk. nevezi. Nyilvánvaló, hogy a leltár az építőanyag kihamgsúlyozásával a belső vár bástyájának a többi védműtől eltérő szerkezeti felépítésére utal. Az 1551. évből, fennmaradt várleltár a városi településnél javasolja a földkötőgát kijavítását, a réseknek gerendával történő megszüntetését. »Defectum menium sive aggeris oppidi Zygeth ex paJis magnis aut trubibus reformandum denuit.« — OL. E-554. 1374. Forgách Ferenc az erősség védműveit, a földbástyákat így írja le: »Arx atq: oppidum erant fossa tantum discreta: rivus enim e proximo colle, incerto alveo per plana decurrens, sparsas faciebat lacunas, & caecas fossas, unde effossa qua circumerat terra, immensa latitudine paludi, similimam fossam reddebat, Moenoa atq; propugnacola ex arte, non faxo aut cocto latere, sed triplici ordine oratium, ferreis clavis vinclisq; interessé junctorum, duo & viginti pedes lata, ас media humo solida, quantumvis for-