Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

242 KOVÁTS VALÉRIA leírás, hanem mérnökei felmérés aliapján készített ábrázolás után készültek. A felméréssel készített szigeti rajzok viszont P. Mirandola — akkor még meglévő, azóta azonban elkallódott, — vártervei lehettek.. Tehát nem a második, Dülich által megteremtett típusú szigeti ábrázolások készültek helyszíni felvétel alapján, hanem az elsők, s ezeket használta fel Dillich. P. Mirandola minden bizonnyal elkészítette Sziget építésének tervét, de abban nem tüntethette fel az Újvárost, az 1558-ban, az átépítés megkezdésekor még nem szerepelhetett. A később felépített Újváros térsége, akkor még beépítetlen terület volt, hiszen az Újváros közvetlenül az ostromot megelőző esztendőkben keletkezett. Az első típusú metszeiteK. viszont az Újvárost is megfelelően, az egykori valóságos .topográfiai rendhez níven ábrázolják. Ezért feltételezzük, hogy P. Mirandola várterveim kívül, még kellett valamilyen ábrázolásnak léteznie, az átépítést követő időkből, s ennek a felhasználásával készültek az ostromot követő időszak metszetei. л. XVI. sz-i ábrázolások topográfiai rendje, s az erősség egyes váraiinak határvonalai kisebb eltérésektől eltekintve, az egykori valóságos képet mutatják. Ezzel szemben minden ábrázolásnál féltűnő, hogy a belső tér felépítése bizonytalan, az egyes épületcsoportok, romok sematikus bemutatása bizonyítja, hogy ezeknek megrajzolásánál az egyes mesterek nem rendelkeztek megfelelő támponttal, kizárólag saját elképzeléseikre voltak utalva. Egyedül Mathias Zündt Sziget ábrázolásánál, a belső és a középső vár határkáíképzésénél mutatható ki az egykori valóságos állapotot rögzítő tendencia, de az egyes várak belső térségének felépítésénél itt is a helyszíni ismeretek hiányát követhetjük nyomon. Az első típusú metszetek lalapján nyilvánvaló, hogy az általunk feltételezett, a vár magyar időszakában készített helyszínrajz nem részletes belső térábrázolással készült, hanem csak a topográfiai rendet, a várak külső határait mutatta be, ezt viszont igen pontosan. Innét adódik, hogy az ostrom után készített metszetnél csak az erősség külső hatan pontosak, míg a várak belső terének ábrázolása, vagyis az, amit az egyes mesterek legfeljebb hallomásból ismert támpontok alapján készítettek el, az nélkülözi a realitást. Az előkép tehát bizonyíthatóan mérnöki felméréssel készült ábrázolás volt, de Mirandola tervein kívül, még kellett lenni egy másik felmérésnek is, amely már a négy várból álló erősséget tüntette fel. 43 Papp László i. m. 237—243. p. 44 Ortelius későbbi kiadásai: 1603., 1604., 1613., 1620., 1622., Rózsa György:; Régi magyar csataképek. Bp. 1959. 3. p. 45 Papp László i. m. 228—237. p. 46 Uo. 229. p. 6. (kép — 231. p. 7—8. kép, — 232. p. 9 kép, — 233. p. 10 kép, — 234. p. 11 kép. 47 Uo. 237^243. p. — 236. p. 14 kép, — 238. p. — 15-416 képek, — 239. p. 17—»18 képek, — 241. p. 19 kép, — 243. p. 20 kép, — 244 p. 21—22 képek, — 245. p. 23 kép. 48 J. B. Schels: Zrinis Verteidigung in Szigeth, nebst einer Skizze der Feldzüge 1564—1567. gegen die Türeken = Militärische östtenreichische Zeitschrift. 1827. 2. k. 5. füz. 160—407. p., 6. füz. 256— 296. p., 3. к. 7. füz. 2—400. p. 49 A szigetvári történeti kutatás J. B. Schels munkáját követő 140 esztendő folyamán is főleg ezekre a történeti művekre támaszkodott. 50 Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung, — Feldakten 1566. 13. 4. 51 Georg Wagner: Maximilian IL, der Wiener Hof und die Belagerung von Sziget = Szigetvári Emlékkönyv. Bp. 1966. 237—284. p. 52 J. В. Schels i. m. 6. füz. 256^296. »mit dem Plan von Szigeth«, — közli: Papp László i. m. 2J59. p. 28 kép, — J. B. Schels munkájáról uo. 250—252. p. 63 Ld. Sálamon i. m. 54 Schloss und Statt Sigeth. So ausz befelch des General Feldt Marschall Leutenant Graffen von Daun durch mich Leandro Anguissola Kay. Haubtmann und bestellten unter Ingenieur in Wien, mit allen Fleisz nach dem Maszstab abgemesszen und in Grundt gelegt worden den 20. February А. О. 1689 —' Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung I. С V. Szigetvár. No. 3., 485/18. с, — Részletesen ismerteti: Papp László i. m. 217—220. p. — fényképét közli uo. 216. p. 2 kép. 55 Ld. а helyszínrajzot uo. 56 Istvánffy Nicolaus: Historiarum de rebus Ungamois libra XXXIV. Agrippinae. 1622. Hierat. — A vár szerkezetét a következően írja le: »Habet arcem piano loco sitam, fossas aqua plenas triplici ordine, quinq; propugnaculis munitas; XIX könyv, 359. p. Budina i. m. (id. kiadás) szerint »... Arcis Sigeth & arte & natura loci munitissime undequaque enim paludibus velut immersa in finibus Sclavoniae sita est.« 198. p. — Az ostrom leírásánál a belső vár helyét is meghatározza: »Moenia namque exterioris arcis interiorem etiam cum suo muro complectebantur: hicque continuus quasi & ab ipsis contentus conspiceabatur. Ita ut aliquis ex maiori arcé in interiorem nulla negotio, & absque anfractu progredi potuerit. Interior quippe Arx, tantummodo in una parte, seu angulo magnae arcis posita, nullám propter exteriorem seu magnam arcem, munimen vei propugnaculum habet, пес aliud quippam, exceptis uno aut alteri conclavi quod ipse Dominus Comes inhabitabat, & domibus aliquot, in quibus pulvis nitratus, omnisque generis Bombardae depositae servabantur.« 219. p. 57 Ld. Papp László i. m. 229—245. p. 6—23 képek. 68 Pataki Vidor: A XVI. sz-i várépítés Magyarországon = A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Bp. 1931. Ш—419. p. 59 Ld. Pataki Vidor i. m. — Takáts Sándor különböző munkáiban erre vonatkozóan számos adatot találunk. 60 Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából közrebocsátja Barabás Samu. 1—2. köt. Levelek. 1553— 1574. Oklevelek 1531^1602. Pótlék 1535—4567. Bp., 1898—11899. MTA. 2 db (Monumenta Hungáriáé Historica, 2 oszt. Seriptores.) 61 Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek. Pest, 1865. Heckenast 569. p. 62 Uo. X. pp. 63 Uo. 518. p. közli Schels után Sziget rekonstruált helyszínrajzát. 64 Uo. 452—653. p. 65 Rónai Horváth Jenő: Magyar Hadi Krónika. 2 rész Bp. 1895. 68 Stephanie Adolf: Szigetvár építészete és ostroma 1566-ban = Hadtört. Közlem. 1896. 209—216. p. 67 Czobor Béla: Magyarország középkori várai = Századok. 1877. 599—016. p., 704—726. p.