Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 24i elmúdlt évtizedekben előkerült levéltári írott anyag volt. 18 Thury József, Katib Mohammed zaim: Dsámi-etteváriikh. (Történetek gyűjteménye.) с munkájából az 1566. évi hadjárat közzététele során utal Mohammed Eszád: Gülsen-d-niearif és Szolak-Zade: Tarih с munkájára, (Török—magyairkori történelmi emlékek, II. k. Bp. 1893. 384—385. p.) S így bár létezésükről (tudomásunk van, de tartalmilag nem ismerjük egyik történéti miunkát sem. Gökbilgin Tayyib: Nagy Szolimán 1566. évi Szigetvár elleni hadjáratának előzményei = Szigetvári Emlékkönyv Bp. 1966. 53. p. felsorol több (török krónikát, de érdemlegesen egyikkel sem foglalkozik. 19 A szigetvári ásatás eddigi itámoigatásáért ezúttal mondok köszönetért a Baranya Megyei Tanács V. B.-inelk, valamint a Baranya Megyei Tanács V. B. Műzeumiigazgatóságánák. 20 A Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya 347/04/1965. sz. átirata a Múzeumigazgatósághoz. 21 A szigetvári kutatások eddigi eredményei alapján készítettük az 1966. szeptember 7-én megnyílt szigetvári vártörténeti kiállításit. Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum kiállításai. Pécs. 1966. 112. p. = JPM füzetek 10. sz. с vezetőben az eredményekről imár számot adtunk, de a kutatasd folyamatot eddig imég nem isimertettük. Az évi rövid beszámolójelentések a Régészeti Füzetek 1961— 1965. számában jelenték meg. — Az ásatás, illetve a szigetvári kutatás módszerére ós eredményére utal Papp László: Szigetvár XVI — XVII. századi erősségrendszere és ábrázolásai = JPM 1965. évi Évkönyv. 213—255. p. 22 Itt elsősorban a Szigetvári Emlékkönyvben megjelent Bende Lajos: Szigetvár ostroma 1566-ban. 61 —104. p., továbbá Horváth Miklós: Szigetvár védelmének néhány katonai kérdése = Hadtört. Közlem. 1966. 844—861. p. .tanulmányokra gondolunk, ugyanis mind a kettőnél a szerzők puszta feltevésen alapuló koncepcióból Indultak ki, s következtetéseik is feltevéseik maradtak, melyeknek ellene mond az írásos forrásanyag, valamiint a régészeti kutatás eredménye. 23 A fényképet közli: Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II — III. = JPM 1962. évi Évkönyv 253. p. — Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. — Szigetvár 367—371. p. — fényképet közli: uo. 367. p. 24 Légi felvételét közli: uo. 368. p. 25 A fényképét közli: Kováts Valéria i. ni. = JPM 1962. évi Évkönyv 256. p. — Molnár József: Szigetvár török műemlékei. Bp. 1958. 5. p. 26 Fényképét közli: Kováts Valéria i. m. JPM 1962. évi Évkönyv 253. p. — Molnár József i. m. 7. p. 1. kép, — 9. p. 2. kép, — 11. p. 3. kép, — 17. p. 8. kép. 27 Fényképét közli: Molnár József i. m. 11. p. 4 kép. — Kováts Valéria i. m. JPM 1962. évi Évkönyv 253. p. (alsó kép). 28 Fényképét közli: Molnár József i. m. 16. p. 7 kép. 29 A keleti kijárat XVIII. sz-i vasrács kapuja a keit világháború között került a várba. A város keleti részében a XVIII. században épített Szent Flórián kápolna kapuja volt eredetileg, A vaskapu áthelyezésével egyidőtoen a kápolna bejáratához a másolatot helyezték el. 30 Az 1930-as évek várátalakítására vonatkozólag ld. Kováts Valéria ,i. m. JPM 1963. évi Évkönyv 232 —233. p, 31 A keletű kötőgát középső szakaszánál épített, keleti boltozatos kijáratból észak felé nyíló pincét nem ismerjük. Ez jelenleg a város használatában áll, s megtekintésére nem volt mód. Ugyancsak ebből a kijáratból dél felé csaknem teljesen beomlott üreget tálaltunk, több függőleges korhadt facölöppel. A XVIII. századból fennmaradt várépítési (tervek alapján feltehető, hogy ezek a földgát faszerkezetének tartozékai lehettek, s a visszafoglalást követő évtizedek várépítési programjának során kerültek [beépítésire, 32 Állítólag a déli kötőgát alatt iis előbukkant egy isimeretlen rendeltetésű üreges térség, a kapuzat helyreállítása során, Vö. Papp László 1 m. 215. p. 33 Fényképet közli Kováts Valéria i. un. JPM 1963. évi Évkönyv 246. p. 3/ ' Foerk Ernő: Török emlékek MaigyaroirisBágoin. 1917. 1-419. p. 27—28 képek, — Molnár József d. m. 18—22. p. 9—11 képek, — Gerő Győző: A szigetvári Szulejmán dzsámi = Műemlékvédelem. Bp. 1966. 2. sz. 111—116. p. 35 Fényképét közli : Kováts Valéria i. rn. = JPM 1962. évi Évkönyv 257. p. — Gerő Győző i. m. 112. p. 3 kép, — Molnár József i, m. 19. p. 10 kép, — Molnár József: Törokvilág építészeti emlékei = Magyar Építőművészet. 1958. 1—3. sz. 36 Kováts Valéria i. m. = JPM 1963. évi Évkönyv. 232. p. — A dzsámi átalakítása jó! követhető a Zrínyi Miklós Múzeum 1217—1243 ltsz, fényképein. 37 Gerő László i. m. 370. p. 38 Az egyik álláspont követői Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek, Pest, 1865. с munkája köré csoportosultak, míg a másik tábor Németh Béla: Szigetvár (története. Pécs, 1903. с munkáját fogadta él. 39 Johannis Casparis AntonU Hammerschmied: Redsz — und bebenbeschreibung... Mit Bildern und Plänen. 1691—1716. (Klosterneuburg, bei Wien. Bibliothek der Augustiener. Cod. 1103.) /l0 Uo. 73. p. — A rajzolt közli: Sinkovics István: А török elleni védelem fő kérdései = Hadtört. Köziem. 1966. 787. p. 41 Ortelius H(ieronymus).: Cronologia oder historische Beschreibung alliier Kriegsempörungen ... in Ungern auch Siebenbürgen mit dem Türken. Nürnberg, 1602. — Papp László i. m. 237—240. p. — 15 kép. — Zrínyi Miklós Múzeum, Helytörténeti gyűjtemény: 55.81,1. ltsz. 42 Wilchelm Dillich: Vngarische Cronica ... Casisel, 1600. — 17b—18a. p. között elhelyezett rézkarc. Országos Széchenyi Könyvtár. — Ant. 6740. Czennerné, Wilhelmb Gizella: A Zrínyi család törökellenes harcai a XVI — XVIII. század képzőművészetében = Szigetvári Emlékkönyv. 351. p. tanulmányában, Rózsa György: Budapest régi látképei. Bp., 1963. 21. p. munkájára hivatkozva feltételezi, hogy Dillich helyszíni felvétel alapján készítette a szigetvári rézkarcot. Jelenleg nem célunk vitatni annak lehetőségét, hogy Dillich, vagy más rajzoló, hogyan jutott volna a török Szigetvárra. Dillich ábrázolása azonban nem a török Szigetet mutatja, hanem az 1566. előtt kialakult magyar erősséget ábrázolja. Ha helyszíni felvétel alapján készítette volna Dillich Sziget erősségének rajzát, akkor az ostrom után épített 4 sarokbástyás, török várat kellett volna bemutatnia. Viszont Dillich számára (rendelkezésre álltak az ositrom után közvetlenül készített, nyomtatásban megjelent szigeti metszetek. Papp László i. m. 237. p. helyesen mutat rá, hogy a XVI. sz-i szigeti ábrázolások egyöntetűen túlságosan pontosak, s ezért feltételezhető, hogy nem csak
