Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

SZIGET VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 28. A szigeti vár a török hódoltság korában. Rekonstrukciós rajz a vár ásatás és L. Amgluissola hely­színrajza alapján. (A szerző terve szerint rajzolta Monori Magda.) egykori rendeltetését pontosan bemutatva, meg­maradt. A pallón sárból tapsztott ház omladéka, ágyúgolyó, ágyúkerék vasalás, (kötél, ágyúalkalt­résaek kerültek elő, úgy mint ahogy az utcilsó napon állott, mielőtt a kis ház leégett, s leomlott volna. A gerendapallók körül hordó-dongák, hor­dófenekék, — valószínűleg a szétesett, az idők folyamán tömriement ilőpoirois hordók maradvá­nyai. Ezt laz egyedülálló hódoltságkori erődítési emléket kanzarválási proiblémák -miatt jelenleg nem mutathatjuk be feltártain. A vár két déli bástyájánál, a délkeleti, vala­mint a délnyugati bástyaudvarok területén а földmegerősítő gerendasort és eölöpszerkezettet szintén megtaláltuk. így bizonyítást nyert, hogy a hódoltság időszakában a vár három bástyája egységes, megerősítési elv szerint készült, s fel­használásúk is hasonló volt, míg az északnyugati bástyaudvar ebben az időben is különleges sze­repet töltött be, ez maradt továbbra is a vár legjobban védhető része. A földmegerősítő ge­redaszerkezet legalsó szintje alatt előkerült az ostrom alatt teljesen elpusztult északkeleti föld­bástya üszkös fagerendatörmelékei, közöttük több csontváz is bizonyítja, hogy a felsőbb szin~ ten lévő gerendaszerkezet az 1566. évi ostrom utáni időkben, tehát a hódoltság alatt készült. Kutatásaink: során, a délnyugati bástya külső sarkainál végzett egykori terepalakulatok vizs­gálatánál, laz általunk hódoltsági rétegnek szám­bavett rétegződés alatt megtaláltuk a magyar vár átégett, csaknem teljesen elszenesedett ma­radványait, s így ennek segítségével a ma­gyar, s az efölöltt húzódó török réteget pontosan szét tudtuk választani. Anguissola térképén a déli földgát középső ré­szénél egy kis épület látható, melyre több for­rás is utal. E torony volt a török időszak híres megfigyelő tornya, a dzsenki-zade" 2 amely fel­tételezhetőéin P. Mirandola vásépítkezései során kiépített földbástya maradványaira épült. Saj­nos, az egykori török megfigyelő toronyinak még a legkisebb nyomát sem sikerült megtalálnunk, sőt az egykor itt állott földtöltést annyira el­hordták a XVIII. sz.4 várépítkezések során, hogy mia már semmi sem emlékeztet arra, hogy Sziget­vár egyik legjobban megerősített helye a török időszakiban ezen a területen volt. A hódoltságkori vár épületéinek feltárását is L. Anguissola térképe nyomán végeztük, 173 s ennek segítségével napvilágra került közvetle­nül a nyugati kötőgát mellett az egykori árok mellé épített, 5 helyiségből álló raktár maradvá­nya. 17 '' Az egyik helyiségben összeomlloitt tűzhely, s káiyhaszamtak kerültek elő, e területen feltárt hódoltságkori edénycserepékkel együtt. Az épü­letnél a talaj megerősítése végett a ifalalapnál a fagerenda, kő, valamint tégla együttes alkal­mazásának rendkívül érdekes példáját figyel­hettük meg. A raktárhelyiséget oly módon

Next

/
Thumbnails
Contents