Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

232 KOVÁTS VALÉRIA 19. A feltárt »doinus castellanus«. Zrínyi Miklós utolsó lakhelye. (Nádor Katalin felvételeiből összeállítva.) vei végeztük a további kutatást, s így az árkon egykor keresztülvezetett híd szerkezete, felépítése, mérete pontosan meghatározható volt. Közel a féltárt várnagy épületéhez, a vizesárok medrében 4 tartópillérre épült, ácsoltszerkezetű híd helye bizonyítást nyert. E kelet-nyugat irányiban húzódó egykori híd maradványainak feltárásával, illetve meghatározásával az 1566. évi hősi kirohanás színhelyének azonosítását elvégeztük. (22. Ikép.)

166 L. Anguissola helyszínrajza az általunk feltárt helyen mutatja be Szigetvár hódoltságikori időszakálban a várudvar nyugati térségében még meglévő ártkon keresztülvezető hidat. Tehát a török időkben a hidat isimét helyreállították, bár szerepe egyre inkább csokiként, míg az árok betemetésekor végleg megszűnt. Az ostrom után, a helyreállítási munkák során a híd régi helyre történt újjáépítése következik a vár meglévő szerkezetéből, védelmi rendszerének kiépítéséből, a vár belső térkiképzéséből. A töröknek nem volt oka a híd helyét megváltoztatni. Tehát Anguissola helyszínrajzán jelölt híd nem csak a hódoltságkori vár árikán keresztülvezetett híd helyét tünteti fel, hanem — a hídhely azonossága miatt — jelzi a kirohanás hídjának helyét is. A hídhely kutatásánál nemcsak a források egyértelmű azonos utalását vettük figyelembe, hanem kizáró módszerrel megvizsgáltuk a teljes vizesárok vonalát a műemléki helyreállításkor, az egykori vizesárok vonalában történt árokmélyítési munkálatok során. A fent leírt helyen kívül az árökmederben, illetve árokszélnél sehol sem akadtunk bármiféle híd maradványainak a nyomára. Tehát ez is bizonyítja a különböző időszakban épített, de azonos helyen állott híd tényleges helyét. A megkutatott területen a megtalált pillérek alsó részénél bolygatatlan földet találtunk, tehát ez is bizonyítéka annak, hogy a régészietíi kutatáís során föltárásra került pillér20. Zrínyi Miklós utolsó lakhelye. Rekonstrukció az ásatás alapján. (A szerző terve szerint rajzolta Monori Magda.) maradványok e területen át vezetett eZső híd építészeti emlékei. A pillérek ífölötlt az átégett, törmelékes föld az ostromréteggel azonos rétegsort alkotva bizonyítéka annak, hogy itt a magyar időkben épített, s az ostrom alatt teljesen megsemmisült híd maradványát tártuk fel. A belsővár feltárt területén mindenütt romok tanúsítják az itt dúló harcot. A kidőlt, s alázuhant hatalmas falmairadványolk, a esaík nem födnélküli törmelékréteg a belső vár hatalmas robbanását igazolják. Az egykori téglatorony közelében a magasból aláhulló 'falszakaszok bizonyítják e torony teljes megseimmisülését. A várnagy épületénél, Zrínyi utolsó lakhelyénél, vassal, rézzel összeégett téglatömbök kerültek elő. A teljes pusztulásra a felismerhetetlenségig deformálódott használati tárgyak, edénytöredékek, kályhaszemek, textildarabkák, lábbeli maradványok, s a teljesen összeégett vaseszközök emlékeztetnek. A kutatóárkokból a törmelékek, s az egykor üszkös romok alól kibontott, sérült csontvázak, a nagymennyiségű kő- és vasáigyűgolyók az itt dúló harc emlékei. (21. kép.) Kutatásaink során megállapítható volt, hogy az egykori külső vár valóban a mai vár déli és keleti térségének felel meg. Az északi kazamatasoriban végzett kutatás során napvilágra került több sorban egymásmellé helyezett függőleges tölgyfacölöp, amely egykor a kötőgátak favázát alkotta. A külső vár jelenlegi várterülieten kívül húzódó erődítéseinek kiterjedését, szerkezetét nem ismerjük. Jelenleg feltételezzük, de bizonyíthatóan még nem húzhatjuk meg az egykori belső vár körbástyájának a határvonalát, csak a vizesárok ma is látható nyugati nyomával határozhatjuk meg a vár tulajdonképpeni második erődítésének a középvárnak nyugati, valamint északi baslyihataraït. További kutatásnak kell eldöntenie a külső vár bástyáinak a nagyságát, bár a