Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

224 KOVÁTS VALÉRIA vár belső térségében lévőt ábrázolta. A szabad szemimel is megfigyelhető, látható ároknyom, keltette fel bennünlk azt feltételezést, hogy ez az árok lehetett a belső és külső várat elválasztó vizesárok. Anguissola helyszínrajza a hódoltság korában átépített szigeti várat mutatja. Ezen az árok az északi és nyugati kötőgáttal lezárt, mint ahogy ezt a vár helyszínén megfigyelhettük. Ezek szerint a nyugati kötőgáton kívül eső területen a helyszínrajz készítése előtti időszak nyomaiban megmaradt terepalakulását figyelhettük meg, ez viszont az írásos források, valamint a rendelkezésünkre álló metszetanyag egyöntetű állítása szerint nem lehet más, mint a hódoltság előtti, tehát az 1566 előtti magyar időszak. Feltételezésünk szerint, Anguissola térképének tanúságából kiindulva, — a hódoltság korában a külső vár már egybeépült a belső vár térségét nagyjából magában foglaló északnyugati bástyá10. A szigeti vár »belső vár* kutatásának helyszín rajza. KA XVIII. sz.-i kazamatasor, T törökhódoltság korában épített kőbástya, F nyugati földgát, 1 a XIV. sz. végén épített lovagvár, 2 kerek téglatorony, В a lovagvár bejárata, Ku várkút, a a lovagvár vizesárka, к kutatóárkok az a és b vizesárkok területén, R romterület, С a várnagy lakóépülete, b XVI. sz.-i vizesárok a külső ез belső vár között, H híd a vizesárkan. Az 1566. évi kirohanás színhelye, KV külső vár, CS császárkori téglafal.