Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

220 KOVÁTS VALÉRIA korú, továbbá XVII. sz.-ból valló ábrázolás, minit Szigetvárról. Az elmúlt évek kutatásainak ered­tnényeképpein elmondhatjuk, hogy a keleti, XVI. sz.-i török miiniatúrákon is oly sokat szerepel Szigetvár ábrázolása, amit hazánkban egyetlen várról sem állíthatunk. 12 '' A szigetvára Zrínyi Miklós Múzeumnak sike­rült az elmúlt évtized során a XVI. sz., valamint a XVII. sz.-i metszetek összegyűjtésével Sziget erősségéről készített ábrázolások minden típusá­nak jellemző darabját megszerezni, s a külön­böző variánsok is igen szép számban szerepelnek a gyűjteményben. 123 A XVI. sz.4 metszeteknél az erősséget nyugat felől madártávlatból ábrázol­ják az egyes mesterek. Közvetlenül az ostrom után készített munkáknál számolni lehet azzal, hogy az egyes ábrázolások egymástól függetle­nül készültek, a várra vonatkozó tervrajz, vagy vázlat alapján egy-egy jó leírás, vagy egy szem­tanú segítségével. Sziget erősségének ezek a ké­pes ábrázolásai a hiteles szövegű várleírásokkal a lényeget tekintve teljesen megegyeznek, s ezért a XVI. sz.-i metszeteket mint Szigetvárra vonatkozó forrásanyagot tartjuk számon. Az 1566-ban készített, is igen elterjedt Mathias Zündl rézkarca után készített, ismeretlen német mester alkotásán jól követhető a kútfők várleírása. En­nél az ábrázolásnál a (belső vár két várrészből áll, azzal a szerkezeti felépítéssel, amelyről már szó­lottunk a várinventáriuimok ismertetésénél. (7. kép.) 126 A XVII. sz.-i metszetek lényegében ugyanen­nek a várszerkezetnek megőrzői. Erről a máso­dik típusú anyagról már szólottunk, Wilchelm Dülich 16004>an nyomtatásiban megjelent képé­nek ismertetésekor, s elmondottulk, hogy e má­sodik típus részben torzítva őrizte meg az egy­kori szigeti erősség (képét. Viszont áriról is szó­lamunk kell, ennél a keleti oldalról ábrázolt vár­képnél, hogy iltlt mindenütt a belső vár központi térségében megjelenik a kerek téglatorony és a kaputorony is hangsúlyossá válik. 127 A metszetanyaghoz kapcsolódik a XVIII. sz. folyamán készített néhány színes ábrázolás Szi­get váráról, amely kivétel nélkül erre a második típusú metszetanyaginál kialakított formákra megy vissza. 128 Tehát végső soron e metszeteken keresztül az esetleges, járulékos elemek lebontá­sával, néhány, az egykori valóságos helyzetre visszavezethető színes rajz maradt fenn Sziget erősségéről. 129 A képes ábrázolások másik csoportja, a török miniatúrák kultúrtörténeti vonatkozásaikban szétágazó s rendkívül becses anyagot őriztek meg számunkra. Ezek az ábrázolások művészet­történeti, s művelődéstörténeti vonatkozásaikon túl Szigetvár topográfiai és építészeti kutatásá­hoz, valamint az ostrom történeténeik feldolgozá­sához 130 nélkülözhetetlen értékes forrásanyagot bocsátottak rendelkezésünkre. 1 ' 1 E fennmaradt, Szigetvárral foglalkozó török miniatúrák három, XVI. századi kódexben talál­hatók. Az egyik Ahmed Feridun pasa Szigetvár ost­romáról szóló munkája, 1 ' 2 melyben a miniatúrák Szigetvár ostromát, továbbá a harchoz kapcso­lódó események egyes mozzanatait örökítik meg. 133 E rendkívül szép ábrázolások közül há­rom magának az erősségnek ostromával foglal­kozik. Ezek közül kettő bár a hagyományos XVI. századi török miniatűr a stílusban mutatja be az erősséget, ennek ellenére az ábrázolás részletes tanulmányozásánál kivehető a nyugati metszet­anyag hatása. (8. kép.) 1 ' 1 '' 7. Sziget ostroma 1566­ban Ismeretlen német mester rézkarca Mathias Zündt után — XVI. sz. (Zrínyii Miklós Múzeum, Szigetvár.)

Next

/
Thumbnails
Contents