Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez
216 KOVÄTS VALÉRIA sokat át akarja hidalni. Szemlélete ma már elavult, ennek ellenére Salamon munkája a szigetvári történeti kutatások alapvető műve maradt. Salamon történeti koncepciójától függetlenül, pozitívumnak kieM tekmtenünk, ihogy művében a topográfiai rend az egészet tekintve elfogadható, fi végső soron a kisebb tévedéseket 64 figyelmen kívül hagyva, e munka alapján még 100 év távlatából is íelrajziolódnak azok a csomópontok, amelyek a szigetvári kutatások szempontjaiból az események megvilágításához nélkülözhetetlenek . 1895-íben Rónai Horváth Jenő összefoglaló jellegű munkájában a Salamon által megírt szigetvári ostrom vázlatát mutatja, bár több helyen félreérti, kisebb-nagyobb terjedelmű munkákkal kiegészíti, anélkül, hogy egyéni meglátásai lennének. 65 Az előbbiekhez hasonló, rövid összefoglalása a szigeti vár, valamint az ostrom történétének Stephanie Adolf 1896-ban megjelent tanulmánya, 66 amely lényegében Salamonra támaszkodva Czobor Béla 67 kutatási eredményeit kiforgatva romantikus sallangként felhasználva írja le a várat és ismerteti az ostromot. Stephenie tervei szerint készült el az Ezredéves Országos Kiállításon szereplő Szigetvár 1506. évi ostromát bemutató gipszmodell is, 68 amely az ismertetés 69 szerint plasztikus megformálása volt egy XVI sz-i ábrázolásnak. 70 Stephanie nem értette meg a szigeti vár felépítésében a lényegeit, ezt bizonyítják azok a várrész elnevezések, amelyek a leírásban szerepelnök, függetlenül attól, hogy azok alkalmazhatók Szigetvárra, vagy sem. Stephanie elutasította a metszet világos szövegét, hogy a Czobor által sematikusan felrajzolt várfejlődési képet rákényszerítse a szigeti erősségre, amely azonban -más fejlődési utat tett meg. Thury József és Karácson Imre fordításai révén lehetővé vált, hogy Szelaniki Musztafa, az 1566. évi ostrom egyik szemtanúja 71 továbbá Pecsevi Ibrahim, 72 Kátib Mohamed zaim 73 és Evlia Cselebi 7i szigetvári leírásai ismerteikiké legyenek. E művek fordításai Thury helyenként részletes magyarázatot adott, s,a török történetírók alapján, újabb szemszögből világítja meg a szigetvári ostrom egyes részleteit, s ennek megfelelően az egykori erősség topográfiai kérdéseival is foglalkozik. A török források alapján csak egyes részletkérdések módosulnak, de a lényegét tekintve Salamon koncepcióját nem döntik meg, s azzal végsősoron egyeznek. Salamonnak Cserenkó (— Budina fordítása —) emlékirata a leghitelesebb forrása, míg Thury Szelanikit tartja az ostrom, a helyszín legjobb ismerőjének, s a többszörös fordítások miatt Budina forrásértékét kevésre becsüli. A szigetvári kutatások szempontjából is nagy jelentősége volt a török műveik közreadásainak, ugyanis eddig csak rosszul fordított, helytelen értelmezésű, Hammer által közzétett források 75 voltak hozzáférhetők. Barabás Samu 1898—99-ben megjelent okmánytára™ amelyben Zrínyi Miklósra, s Szigetvárra vonatkozó okmányokat és leveleket bocsátott közre, előbbre vihette volna a szigetvári topográfiai kutatásokat, valamint az ostrom kutatását, hogy csak a leglényegesebbet említsük. 77 Sajnálatos módon nem ez történt, annak ellenére,hogy 1903-ban megjelent Németh Béla szigetvári monográfiája™ több mint 300 oldal terjedelemben. Németh Béla e terjedelmes munkájában részletesen tárgyalja Sziget várának és településének kialakulását, s több részletkutaitásnál a kor színvonailának megfelelő jó ererdményt ért el. 79 Ennek ellenére munkájának lényegét, az 1566. évi ostromimal foglalkozó fejezeteket koncepciójában, s módszerében helytelenül dolgozta fel. A rendelkezésére álló forrásanyagot nem használta fel olyan mértékben, amelyre már a századfordulón lehetősége nyílott, s amelyeket feldolgozott, azokat is részben rosszul értelmezte, nem szólva itt a több alkalommal is nyomon követhető helytelen szöveg közlésről, a rossz fordítás következményeiről. Munkájában szembehelyezkedik Salamon eredményeivel, s helytelen módszerrel, történetietlen szemszögből tárgyalja az eseményeket. A képes ábrázolások hitelességének lehetőségét elveti, s munkájában végülis olyan XVII. sz.-i ábrázolásokhoz nyúlt, mint kútfőhöz, amelyek a többszörös átvétel után, a helyi ismereték hiányában valóban nem jöhetnék hitelesség szempontjából számításba. 80 Elődeinek forrásait nem ismeri jól. Kivehető, hogy aimikor Salamonnal vitázik, nem ismeri Schels munkáját, s nem isimeri eléggé a vitás problémákat megoldó Auguissola térképét sem. Ezzel szemben Németh Béla már részletes várleltárral rendelkezett, 15424ю1, 81 1553-ból 82 és 1554-ből. 83 E kitűnő anyagra »támaszkodva« fejti ki teóriáját a legelső szigeti erősség kialakulásával, kiterjedésével, helyiével kapcsolatosan, s részletesen bemutatja történeti fejlődését, s az ostrom időszakában betöltött szerepét. Németh Béla állítása szerint a szigeti erősség magja, a »belső vár« a mai várudvar központi térségében állott egykor, középen a hatalmas téglatoroninyal. A Vizes árokkal körülvett kis vár nyugati részén a belső váron kívüli térségben állott a várkapitány háza, Zrínyi utolsó lakhelye. A külső vár kapuja, — szerinte — nem a délkeleti bástya, hanem a délnyugati mellett volt. 8 '' Vélt igazának bemutatására helyszínrajzot is ad, 85 amelyen feltünteti az 1556-i, 86 majd az 1566. évi ostrom 87 időszakában Sziget erősségét, sőt az általa elfogadott 1566. évi állapotot Szigetvár XX. SZHÍ térképére vonatkoztatva is megrajzolta. 88 Végül rekonstrukciós rajzot is közöl az 1566. évi állapotnak megfelelően. Németh Béla helyetelen nézeteinek részletes cáfolatára e dolgozat keretén belül nincs mó-
