Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

198 DANKO IMRE év is lényeges időszak volt, a mezőgazdasági munkásság további öntudaterősödését szolgálta. 1905^ben más volt kissé a helyzet. Az orosz forradalom közvetlenebbül hatott, hatalmas várakozás, fórra dalom ->vár ás töltötte be az egész országot. Helyileg is nagyszabású megmozdulások támadtak és mozgatták meg a mezőgazdasági munkásokat. Baranyai szempontból különösen nagy jelentősége volt az áldozatot is követelt eszéki általános sztrájknak (május 8—12), aminek hatására május 23-án a belly ei uradalomban cselédsztrájk tört ki. De igen lényeges volt a július 4-én kitört pécsi bányásztrájk is, aminek az eszéki általános sztrájkhoz hasonlóan azonnali és kiterjedt hatása volt a mezőgazdasági munkásság körében. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy ezeknek a mozgalmaknak jó, széleskörű társadalmi-gazdasági alapokon felvázolt feldolgozása van T. Mérey Klára tollából.

3 T. Mérey Klára munkája alapos, minden részletre kiterjedő. Hogy mégis foglalkozunk ezzel a kérdéssel, azt az indokolja, hogy vizsgálódásainkat csak Baranyára és csak az aratósztrájkokra korlátozzuk. T. Mérey Klára 1905-ben Baranyában 27 arató-, 10 cseléd- és 2 cséplősztrájkot mutat ki. 1906-ból pedig csak 7 arató-, 1 cseléd- és 1 egyéb mezőgazdasági sztrájkot ismertet. Ügy véljük, hogy ha csak egy adattal is, de bővítettük alapvető munkáját, hasznos tevékenységet fejtünk ki. A Pécsi Közlöny egyik 1906. évi számának Földreform című vezércikke két szempontból is helyesen vetette fel az agrárszocialista mozgalom kérdésiét. Azlt írta, hogy »Oroszországból hallunk most csodálatos hangokat, A muzsik lehasogatta a százados hagyományt, toporzékol a trón előtt, hogy inog, hogy a cár koronája tán a porba is hull«. Aztán pedig így folytatta: »Az orosz forradalmat néhány évtizeden át sinyleni fogja a nép. De elvégre is számára ez mégis kedvezőbb helyzet, mintha a világ végeztéiig az orosz feudalizmus kancsukája elé tartaná hátát, mint egy barom«.

4 Megoldásként a mi bajainkra is földreformot ajánl, mintegy megelőzésül a kitörni készülő vihar ellen.Az, hogy a magyar viszonyok ismertetésénél a cikkíró nyíltan az orosz forradalommal, mint fenyegető hatású mozgalommal példálózott, beszédesen mutatja, hogy milyen parázs volt 1906-ban a helyzet nálunk. 3 T Mérey Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905—1907-ben. Bp. 1956. 4 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 169. (júl. 27.) 5 T. Mérey Klára: Adatok a dél dunántúli uradalmak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején. Pécs, 1957. Vö: Brázovay Kálmán: A dunántúli aratómunkás- és cselédsztrájkok. Bp. 1906. Simon Péter idézett munkája is szól a parasztság ezidőbeli gazdasági- és szociális körülményeiről. Az ő feldolgozásánál azomban számunkra fontosabb T. Mérey Klára egy másik munkája, amit a dunántúli uradalmak gazdasági cselédségének századifordulói életviszonyairól írt,

5 Bár ez a munka csak az uradalmi cselédekkel foglalkozik, azáltal, hogy csak dunántúli viszonyokat ismertet és dolgoz fel, tárgyunk szempontjából jobban hasznosítható. Az itteni uradalmi cselédek életviszonyaiból jobban lehet következtetni az itteni nem cselédsorban élők, a dunántúli, baranyai szegényparasztok, mezőgazdasági munkások életkörülményeire is, mint a nagy, átfogó, általánosító munkákból. A cikk írója nem állt egyedül véleményével. A Mohács és Vidéke című lapban, már 1904-ben Péter és Pál címen, a kitörni készülő aratósztrájkokkal kapcsolatosan azt írta egy közelebbről ismeretlen cikkíró, hogy a paraszt »nem kíván mást, csupán egy darabka földet, amíg él s ez a föld az ő mindensége«.

6 Amint látjuk az agrárszocialista mozgalom, az aratósztrájkok bár elsőrenden a parasztság pillanatnyi helyzetén, akarták segíteni, bérharcok voltak, mégis a földreform gondolatát, követelést vetették fel. A parasztság elszegényedése csak növelte a paraszti földéhséget. A Pécsi Közlöny egyik 1906. évi vezéreikké — Sztrájk című — továbbmegy és igen helyesen általánosít. Az írja, hogy »a gazdasági harc a jelené. A maradék feudalizmus csődje. Hadat üzentek a feudalizmusnak, csakhogy ezt a harcot oly széles vonalon vívják, hogy az egész jelen társadalom lett az ellenfél. — Fegyverük a sztrájk, a kenyérharc.«

7 Ebből a megnyilatkozásból is megértést, sőt némi együttérzést olvashatunk ki. A Pécsi Napló is az aratósztrájkok megelőzését ajánlotta, azt követelve, hogy »a mezei munkások helyzetén kell igazságosan, bölcs belátással javítani«.

8 Ugyanakkor, ezen megértő, sőt együttérző megnyilatkozások mellett ugyanezen újságokban elítélő, intézkedéseket követelő és sürgető véleményeket is olvashatunk. A Pécsi Napló például egy alkalommal »Gazdasági cselédek mozgolódása« címmel arról számolt be, hogy a somogy megyei gazdák múlt évi tanácskozása nem ért el eredményt, mert az elégedetlenség tovább tart, jóllehet a béreket (cselédbérefcet) egyértelműieg javították. Vitatja a bérharc jogosságát és az amerikai kivándorlásit okolja a cselédek »megvadításáért«.

9 A Pécsi Közlöny sem maradt el, a sztrájkolókat egyenesen »a munka sírásóinak« 6 Mohács és Vidéke XXIII. (1904) 26. (jún. 26.) 7 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 151. (júl. 6.) 8 Pécsi Napló 1906. máj. 11. 9 Pécsi Napló 1906. márc. 9.