Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése

Ш PETROVÍCH ËDÉ leményezni látszanak. A schola maior-ról ugyanis először Huendler Vitus, Janus Pannonius segédpüspöke kapcsán értesülünk. A püspök 1460ban lakásul kérte magának azt a házat, mely prope scholam niaioris ecclesiae, azaz a főtemplom, a székesegyház iskolája mellett állott, hogy —• miként nevezettnek egy másik, de ugyanebben az ügyben írt levele mondja — »qua

tenus propinquior commorando Ecclesiae et Vestrae Paternitati velocius ac frequentius servitia mea . . . impendere valeam«.

39 Ez adatból tehát az következik, hogy az említett iskola a székesegyház és a püspöki palota közelében állt, de az nem, hogy több lett volna, mint egy egyszerű, kezdő tudományokat közvetítő székesegyházi iskola. Azzal is számolnuk kell, hogy a schola maior esetleg cantaminatio, azaz a gyakoribb emlegetés folytán a templom jelzője: maior, átcsúszott a szomszédságban levő iskolára. Mert nem feledkezhetünk meg arról, hogy Huendler Vitus leveleiben a pécsi székesegyházat ismételten eoclesia maior néven említi, így 1461-ben: Jacobum Canonicum Mai oris Ecclesiae; 1452ben: in Choro prenominate maioris Quinqueecclesiensis Ecclesiae; 1453-iban: in Ecclesia nostra maiori; 1455-ben: Alberto . . . Canonico Maioris Ecclesiae Quinqueecclesiensis; 1481 -»ben: in Maiori et aliis Eoclesiis

40

. Mivel azonban ennek az iskolának a jelek szetónit a tanulói nagyobb korú ifjak voltak, valószínű, hogy a schola maior tényleg főiskolát jelent. Ugyanis : a) Az 1495. évi forrás, mely szerint a pécsi schola niaior II. Ulászló itten tartózkodása idején 3 forint ajándékot kapott a királytól

41

, valószínűleg recordalasért, azt a benyomást kelti, hogy az iskola tanulói nagyobb diáikok voltak. Talán ezek közé tartozott az a Tamás nevű maior puer, aki ugyanakkor a török követet Pécsre kalauzolta

42

. b) A XVI. század eleji állapotokat idéző Gregóriáncz Pál leírása és főként hasonlata: annyi tanuló volt Pécsett, hogy kitelt volna belőlük egy hadsereg, ugyancsak nagyobfokorú ifjakat tételez föl

43

. c) Az a Máté litterátus, akihez Mihály zágrábi kanonok e szavakat intézte az 1539. előtti években: Postquam pacabitur regnum, mittam te ad stúdium et canonicatum Quinqueecclesiensem

44

, 39 Koller: i. m. IV. 311. p. 40 Koller: i. m. IV. 286., 305., 317., 325., 429. pp. Luikdsics: A XV. századi pápák regesztái. I. 1411. szám. 41 Koller: i. m. IV. 483. p. 42 Koller: i. m. IV. 383. p. 43 Paulus Gregóriáncz: Breviárium rerum Hungaricarum Historico Geographicum. Közli Bél: Adparatus ad hst. Hung. Pozsony. 1735. II. 105. p. sem lehetett gyermek, hisz vitatkozott a kanonokkal. Következőleg a stúdium sem volt elemi ismereteket nyújtó intézmény. d) Noha (Sulyok Ferenc pécsi tanuló 1540. aug. 24-én a pécsi »skolában« írt levelének

45 (fogalmazása a mai szemmel tekintve kezdetleges fogalmazás, írója mégsem lehetett vidékről Pécsre költözött kisdiák, mert a levél terjedelme és tartalma: az iskolában leckét olvastak, két tanítót is említ a doktoron kívül, aki szintén alig lehetett orvos, hanem inkább az iskola igazgatója, arra vall, hogy Sulyok egy magasabb fokú iskolának volt a növendéke. Nézetünk szerint a pécsi schola maior nem azonos a pécsi dömések 'már említett stúdium partikuláréjával, melyről Veresmarthy kódexében van szó, hanem attól független iskola, mert nem a konvent épületében állt, hanem attól távol, a székesegyház közelében. Ha azonban a schola maior tényleg főiskolát, katonaköteles korú ifjak iskoláját jelenti és nem azonosítható a dömések stúdium partikuláréjá-val, melynek hallgatói 'mégsem lehettek olyan sokan, hogy belőlük kitelt volna egy hadsereg, akkor Mátyás király más értelemben használta az egyetem szót, mint amily értelemben azonosították az 1400. óv körüli pápai engedélyek a studliumnolt a sclhola-val. Die mielőtt e kérdésben állást foglalnánk, meg kell cáfolnunk egy véleményt, melyet az egyetem 1464. évi létezése mellett hoztak föl, illetőleg egy érvet, melyet viszont az egyetem megszűnése mellett szoktak emlegetni. Legsúlyosabb érvünk, hogy Reiohentlhali Ulrik ds Hochschuie-inak nevezd az óbudai egyetemet. d) Antal diák promóciója 1464-ben. Haas Mihály a következőket írta 'Gedenkbuchban: »Neben der Universität bestanden zu Fünfkirdhen auch noch andere Schulen. Veit Hündler schreibt im Jahre 1460, dass Anton, ein Sohn eines Kürschners von Kronstadt, zu Fünfkirchen approfoirt und als Sohullehrer fähig befunden wurde, was uns auf aine Art Präparandie sehliessen lässt.«

46 Erre a forrásra hivatkozva hangzott el a vélemény: »Egy Antal nevű halligaitóról is tudunk, brassai szűcs fia volt, kinek 1464. évi promóveálásáról régi feljegyzés szól.«

47 Sőt a Pesti Hírlap is közölt egy tárcát, melyben a névtelen szerző aprólékos részletezéssel írta le a pro44 Tkalcic: Monumenta historica lib. reg. Civitatis Zagrabiensis. Zágráb. 1889—1932. XV. 105. p. 45 Bunyitay Vince: Egyházitörténelmi emlékek a hitújítás korából. Bp. III. 480. 46 Michael Haas: Gedenkbuch der к. freien Staddt Fünfkirchen. Pécs. 1857. 53. p. 47 Gálos Magda: A régi Pécs szellemi élete. Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyeteim Könyvtárából. 1933. 24. szám. Várkonyi Nándor: Magyar Dunántúl. Bp. 1944. 159. p.