Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Petrovich, Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése

PÉCS KÖZÉPKORI EGYETEMÉRŐL 159 személyesen kerestük Rómában a szóbanforgó irat eredeti szövegét

19 és akkor azt kellett tapasztalnunk, hogy az a szöveg, mely Koller 1784. évi kiadásában 3 oldalra' terjed ki, az eredetiben csak 7 sorból áll. Behatóbb vizsgálat során megáillapíthaittúk, hogy az eredeti szöveg a pápai hivatal egykorú iktatójában (regestrum) található, mely fogalmazvány jellegénél fogva nem mindig közölte teljes egészében a szövegeket, főiként mikor az előző szöveg is hasonló tárgyról szólt. Ilyenkor a későbibi szöveg csak a főbb részek kezdő szavait, az eltérő neveket és az előző szövegre való utalást tartalmazza. (Ez az esett áll fönt a mi szövegünknél is. Koller tehát nem tett mást, mint kiegészítette a szöveget (bár nem teljesen!) az előző okmányból. Az oklevélnek ez a töredékessége nem jogosít föl arra, hogy szavahihetőségében kételkedjünk. Az azonban nyilvánvaló, hogy nem minden szava vonatkoztatható pécsi viszonyokra. Annyit bizonyosnak vehetünk, hogy Vilmos püspök halála után zavarok voltak a püspöki javak körül, de hogy e zavarok az egyetemmel kapcsolatban robbantak volna ki és így az egyetem anyagi válságáról tanúskodnának, határozottan tagadnunk kell. Mert 1. bizonyos, hogy e per idézett szövege stílus curiae, egy formuláré szavai, mely tehát nem mindenben tükrözi a pécsi viszony okát. Hisz ugyanez a szöveg fordul elő a prágai egyetem már említett irataiban, sőt pontosan ugyanez a szöveg olvasható a pécsi szöveget tartalmazó római forimuláré-fcönyvben közvetlenül a pécsi szöveg után. Itt a pápa a halberstadti káptalan birtokain elkövetett hatalmaskodás ügyében intézkedik. 2. Téves Koller szöveg-feloldása, amikor azt írja, hogy a hatalmaskodásban résztvettek communia Civitatum, Uni versi tatum, Oppidorum, Castrorum. Mert a halberstadti eredeti szövegben, valamint a két prágai oklevélben csak ez olvasható: a vonatkozó helyen: communia Civitatum, universitates opidorum, castrorum. Ezek szerint a pécsi szöveg meg sem említi a>z egyetemet! Ezzel természetesen nem állítjuk, hogy az említett hatalmaskodás nem történt meg, sőt az sincs kizárva, hogy ezzel kapcsolatban a pécsi egyetem tanárai és hallgatói is érdekelve voltak mint szenvedő alanyok, hanem csak azt, hogy e per szövegéiből lehet következtetni egyetemünk anyagi vergődésére, sőt még létezésére sem. c) Lurcz Herman távozása 1379-Ъеп A pécsi egyetemre irányuló újabb kutatások nyeresége a iNürnbergből származó Lurcz Hermann pécsi szereplésének fölfedezése. Egyelőre még vitás lehet, tanára volt-e Lurcz egyetemünknek vagy csak hallgatója, azonban a prágai egye19 Roma Vát. Levéltár Reg. Vat. 289. 498. tem Liber decanorum 1379. évi bejegyzéséből

20 bizonyos, hogy a nevezett év nyarán mint magister artium a pécsi egyetemről átment a prágai egyetemre. Távozása azt a benyomást keltheti, hogy azért távozott Pécsről, mert az itteni egyetemi bezárta kapuit.

21 Csakhogy e föltevést cáfolja Lurcz egyénisége. Személyéről eddig a következőket sikerült megállapítanunk : Prágában bölcsész-tanári tevékenységet fejtett ki; nevét isme telten „olvashatjuk a vizsgáztató tanárok között,

22 de egyidejűleg beiratkozott az ottani orvosi karra. is. Állításunkat azzal bizonyíthatjuk, hogy 1386-bain már mint doctor in medicinis tűnt föl a bécsi egyetemen, ahol később két ízben rektor, egyszer az orvosi kar dékárja volt, sőt egyik tagja annak a négy személyből álló bizottságnak, mely az orvosi kar Statútumait állította összes a bécsi egyetem számára. Tudásvágyát ez a második diploma sem elégítette fai, mert ugyanakkor beiratkozott a bécsi egyetem újonnan szervezett teológiai fakultására és az 1390-es években megszerezte a teológiai doktori címet is. Időközben elnyerte a bambergi egyházmegyéhez tartózó Holfeld plébániai javadalmat. De Bécs sem volt tevékenységének utolsó állomása. 1395-ben mint magister theologiae, in medicinis et artilbus az új erfurti egyetem hittudományi és orvosi tanszakának professzora, 1396-ban az ottani egyetem rektora. Erfurtban írhatta De paralogismis című bölcseleti dolgozatát, melyben kimutatta, hogy az arisztotelészi logika törvényei még a Szentháromságra is érvényesek. Meghalt Erfurtban 1399-ben, állítólag február 13-án.

23 20 Momumenta hllstorica Umvertsiitatis Carolo— Ferdinandeae. Tom. I. Liber decanorum. Prága, 1830. 186. p. 21 Étienne Barta: L'université Charles de Prague et la Hongrie. (Revue d'histoire comparée. Paris. 1948. Tom. VII. 220. p.) A sujet des relations entre Г université et la Hongrie, il convient de signaler deux données du registre d'immatriculation de la Facultas Artium: il en appert que deux annciens élevés de l'université de Pécs, fondée par Luis le Grand, mais qui a eu, selon toute probabilité, une existence bien éphémère étaient venus poursuivre leurs études a Prague. L'est signalé en 1379 comme maître, tandis que l'autre avait en 1383, au moins le titre de bachelier. Bien qu'au moyen age on étudiât souvent á plusieurs universités — a Vienne, par exemple, on trouve un grand nombre d'étudiants venus de Prague — il ne'est exclu que l'arrivée de ces deux élèves diplômés de l'université de Pécs ne soit due au déclin de l'Ecole fondée par Louis le Grand. Peut-être pourrait-on en déduire á quelle date l'université de Pécs a cessé d'exister. 22 Liber decanorum i. m. 193., 196. p. 23 Kleineidam Erik: Universitas sutdii Erfordensis. Lipcse. 1963. 27. és 265. pp.